építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Válságépítészet - az Arany Oroszlán-díjas spanyol pavilon

Spanyolország egyike azoknak az országoknak, amelyeket a válság a leginkább sújtott, így a helyi építőipar is megingott. A már megkezdett hatalmas építési projektek bedőltek, a megbízások az alacsony költségvetésű kreatív megoldások felé mozdultak el - a spanyol kurátorok ennek a frontnak a legjobbjait mutatták be díjnyertes pavilonjukban. Gyovai Benjámin írása.

A 15. Velencei Építészeti Biennále mottója „Jelentés a frontról”. Erre a felhívásra a spanyol pavilon kurátorai - IñaquiCarnicero és Carlos Quintáns - olyan anyagokat válogattak össze hazájuk építészetéből, amely a gazdasági válság ihlette újfajta építészetet reprezentálják. Spanyolország egyike azoknak az országoknak, amelyeket a gazdasági válság talán a legjobban megrázott. Hatalmas azoknak a projekteknek a száma, amelyek a válság kezdete előtt indultak el, azonban a krízis miatt életképtelenné váltak. Ez a leromlott miliő egyfajta inkubátorként olyan építészeti inspirációt jelentett a kis építészirodák számára (MAIO, CUAC Arquitectura, Carles Enrich), amiből alacsony költségvetésű, kreatív munkák születtek. A válság miatt megszűnő nagy építőipari projektek helyett egyre inkább a kisebb léptékű munkák felé mozdultak el a megbízások.


Arquitecturta-G, MAIO, Sauquet Arquitectura - spanyol pavilon a 2016-os Építészeti Biennálén


A kiállítási anyag olyan válogatást mutatott be, ahol az építészeti tervezés elsősorban hozzáadott értékként és nem pluszköltségként jelenik meg. Sok jó példát látunk arra, hogyan lehet költséghatékony, sokszor puritánnak tűnő megoldásokkal igazán minőségi tereket, felületeket, megjelenést és nagyszerű épületeket létrehozni. Ez a kiállítás nem a high-tech sztárépítészeti bravúrokról szólt, nem drága megoldásokat mutatott be, hanem kis, lokális építészirodák megoldásait reprezentálja, amikkel anyagilag szűkös keretek között mozogva is lehet minőséget alkotni. A redukált mozgástér nem determinálja környezetünk esztétikai értékeit. A bemutatott projekteken megfigyelhető csupasz szerkezetiség, befejezetlenség erős karaktert ad az épületeknek.


Carles Enrich, H Arquitectura - spanyol pavilon a 2016-os Építészeti Biennálén


A kiállítás felépítése is tükrözte a bemutatni kívánt anyagot. Megérkezve a pavilonba egy gipszkarton vázszerkezeten lévő fotósorozat fogadta a látogatókat, ezek a művészi fotók bemutatták azokat az ingereket, amik a kiállított anyag egyfajta előképeiként értelmezhetők. Itt állva egy művészi kollázst látva belecsöppentünk abba az inspiratív környezetbe, ami az itt kiállított építészeti tervanyag inspirációja volt az előző években. Innen tovább haladva tematikus bontásban - műemléki felújítás, lakó épültek, középületek - nézhette meg a látogató a megvalósult projekteket.


spanyol pavilon a 2016-os Építészeti Biennálén


Az idei biennále témája megosztotta az építész társadalmat, sokakban felmerült a kérdés: az építészek mennyire kompetensek abban, hogy tágabb értelemben társadalmi, illetve szociális kérdésekre, problémákra megoldást találjanak. Talán az építészek erre a feladatra nem a legalkalmasabb személyek, de az itt látott anyag egy jó példa arra, hogy hogyan lehet inspirációt szerezni, előnyt kovácsolni egy negatív hatásból. Egy jól felépített, minőségi gyűjtést kapott az, aki látta a kiállítás spanyol pavilonját, amely megérdemelten nyerte el az Arany Oroszlán-díjat.

Gyovai Benjámin

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »