építészet : környezet : innováció

Üvegház és Szabadtéri Színpad Debrecenben - Donka Sándor hallgatói terve

Donka Sándor féléves tervében üvegházat és szabadtéri színpadot álmodott a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjébe. A kettős funkciójú épület bizonyos nézetekből hatalmas hal-alakot formáz, amelyet a tóban megjelenő tükörkép tesz teljessé. Az absztrakt kompozíciót a természetben megtalálható formák rendje, a szimmetria, valamint a schönbrunni kastély Pálmaháza inspirálta.

Előzmény

Tervezési feladatom témáját a Debreceni Egyetem Botanikus kertjében találtam meg, mely nem csak adottságaival, de történelmi múltjával is figyelmet érdemel. 1807-ben hozták létre az első füvészkertet Debrecenben és bár többször átalakították, áthelyezték és felújították, folyamatosan szolgálta és ma is várja a tanulni vágyókat, látogatókat egyaránt.


Üvegház – Botanikus kert
Üvegház – Botanikus kert fényképei, fotó: Donka sándor


Helyszín

A botanikus kert 12 hektáros területét bejárva olyan lehetőségeket és értékeket kerestem, amiket a tervezési programomba integrálva, összegyűjtve vagy fejlesztve, csupán egy épület kialakításával meg tudnék oldani. Az első ilyen programelem a meglévő, szerény méretű tó, amelynek területét kibővítettem és ezzel csónakázásra is alkalmassá tettem - továbbá e vízpartot választottam tervezendő épületem helyszínének.


Üvegház – Helyszínrajz
Üvegház – Helyszínrajz


Funkció

A funkció helyes kialakításához számos verziót átgondoltam. Figyelembe vettem azt, hogy milyen alaprajzi forma jár a legkevesebb fa kivágásával és maximálisan kihasználható látogatói útvonallal. Szimmetrikus, körbejárható, egyszerű alaprajzra törekedtem, ennek kiindulópontjaként a kört, mint egyik alapvető geometriai elemet választottam. A szimmetria megtartása számos szempontból adta magát: egyrészt utalásnak szántam az élővilágra, másrészt praktikus, mert segíti a látogatók tájékozódását.

 

Üvegház – Skiccek
Üvegház – Skiccek
Üvegház – Szimmetria példák az élővilágból
 

 

Az épület középső, üres területét is hasznosítani szándékoztam és így találtam ki az épület második fő funkcióját, a szabadtéri színpadot, amivel növelni tudtam a létesítmény kihasználtságát, fenntarthatóságát, továbbá az így kialakult két funkció egymás erősítésére is képes. Elképzeléseim szerint nappal a növényház kapna hangsúlyt és a közrezárt szabadtéren fotókiállítás vagy előadás egészítené ki az ismeretanyagot, az esti órákban pedig az üvegházban történő fényjáték tenné feledhetetlenné a színpadon tartott zenei műsort, színdarabot vagy filmvetítést.

 

Üvegház – Szabadtéri színpad
Üvegház – Éjszakai kép
Üvegház – Éjszakai kép
 

 

Az üvegházban két „tárlat” kapott helyet. Az első egy kaktusz folyosó, a második pedig egy valódi pálmaházi, trópusi tárlat lett, ami a magas pálmafák és a nagyobb területi igény okán a kör alaprajzot ellipszissé bővítette. A pálmafák lombjai és az azokon élő növények bemutatására egy függesztett folyosót helyeztem el. Itt kaptak helyet az egyik legfőbb látványosságot jelentő orchideák is. A két tárlat különböző temperálhatósága egy-egy zsilip közbeiktatásával valósult meg, ami egyben a szabadtéri színpadot is kiszolgálja, ugyanis amíg az esti előadások idejére az épület főbejárata művészbejáróként funkcionál, addig a zsilipek a vendégforgalom főbejáratává alakulnak át.


Üvegház – A forma és a funkció fejlődése

Üvegház – Kaktusz folyosó kezdete
Üvegház – Kaktusz folyosó közepe
Üvegház – Orchideák


Külföldi példa

Az általam tervezett üvegházat a schönbrunni kastélyparkban álló Pálmaház modern átgondolásaként szerettem volna megfogalmazni. Funkcionális szempontból több rokon vonás fedezhető fel elképzelésem és az 1881-1882-ben készült épület között, továbbá ennek belső terei ihlették a tervemben szereplő fehér fém és üveg kialakítást is.

 

Üvegház – Schönbrunni pálmaház fényképe, fotó: Peter Diem
Üvegház – Schönbrunni pálmaház fényképe, fotó: Peter Diem
Üvegház – Schönbrunni pálmaház fényképe, fotó: Peter Diem
 

 

Forma

Az épület formája a funkció képletszerű levezetéséből adódó absztrakt és egyszerű forma. Az alaprajz szimmetrikusságát tovább fokozva, az állatvilágot szimbolizáló íves, áramvonalas külsőt terveztem az épületnek, amit a szomszédos tóban megjelenő tükörkép ugyancsak erősít. Másrészt épületfizikai szempontból az íves, gömbszerű üvegfelületnek van a legkisebb hővesztesége, a legjobb benapozása és az alaprajzilag szélen elhelyezett látogatói útvonal miatt csökkenti a feleslegesen felmelegítendő levegő térfogatát is.

 

Üvegház – Forma tanulmány
Üvegház – Madártávlati nézet
Üvegház – Nézet a látogatói útvonalról
 

 

Belsőépítészet

Tervemben a növények képviselik a belsőépítészeti főszerepet, ezért minden más építészeti elemet próbáltam eltüntetni, vagy hangsúlytalanná tenni az üvegfelületek maximalizálásával. Üvegkorlátot, üveglépcsőt, függesztett üveghidat és filigrán, fehér színű acélszerkezeteket alkalmaztam.

 

Üvegház – Belső nézet

Üvegház – Belső nézet a bejáratnál
Üvegház – Belső nézet az üveglépcsőről
Üvegház – Belső nézet az üvegfolyosóról
 

 

Gépészet

Az üvegház nem igényel mesterséges légelszívást, a természetes szellőzés pedig nyitható üvegtáblákkal megoldható. A trópusi rész klímája 80%-os páratartalmat és legalább 16 °C-os hőmérsékletet kíván, míg a kaktusz folyosón ettől melegebb, 20-40°C-os hőmérsékletet és kisebb páratartalmat kell biztosítani. Egy új technológiának köszönhetően, paneles hősugárzókkal a Nap sugarához hasonló hőérzet biztosítható a növényeknek úgy, hogy közben a látogatói útvonalon tartózkodó embereket nem fűti.

 

Üvegház – Pince szinti alaprajza
Üvegház – Földszinti alaprajza
Üvegház – Makett, fotó: Donka Sándor
 

 

Köszönetnyilvánítás
Külön köszönet Kulcsár Attila konzulensemnek és Pecsenye Bélának, akik nyesegették vadhajtásaimat a tervezés során.


Üvegház és szabadtéri színpad
Donka Sándor

tervező: Donka Sándor
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 1700 m2
helyszín: Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Botanikus Kert
konzulens: Kulcsár Attila DLA


 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »