építészet : környezet : innováció

Újra magyar siker a REA nemzetközi hallgatói városépítészeti pályázatán: II. díjas Botos András és Monory Rebeka terve

A REA – Réseau des Écoles d’Architecture, a francia és a közép-kelet európai építésziskolák hálózata évente rendez nemzetközi találkozót, melyhez kapcsolódva hallgatói városépítészeti pályázatot is hirdet. A megmérettetésen magyar siker is született, Botos András és Monory Rebeka munkája megosztott II. helyezést ért el. Alábbiakban az ő beszámolójuk olvasható.

Tömbrehabilitáció az Orczy negyedben

A REA – Réseau des Écoles d’Architecture, a francia és a közép-kelet európai építésziskolák hálózata 1990-ben alakult. Évente megrendezendő nemzetközi találkozójához kapcsolódva hallgatói városépítészeti pályázatot szokott hirdetni. Az idei évben, 1994 után második alkalommal, a REA 16. találkozóját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara szervezte, Benkő Melinda és Szabó Julianna, az Urbanisztika Tanszék docenseinek vezetésével. A nemzetközi pályázat témájaként, a Kar tamop kutatásaihoz is kapcsolódva,  a történelmi városközpont tömbjeinek fenntartható megújí,tását hirdették meg. A közös téma alapján a résztvevő iskolák (Baku, Bordeaux, Budapest, Bukarest, Grenoble, Krakkó, Lille, Łódź, Marseille, Montpellier, Odessza – Pozsony, Rouen, Toulouse) diákjai saját városaikban, oktatóik által kijelölt helyszínre, oktatói konzultáció mellett készítettek terveket.

Az első fordulót a BME Urbanisztika tanszék a 6. féléves tervezési tárgy, a Városépítészet 2 keretében hirdette meg. Az első forduló 15 tervét a BME Urbanisztika Tanszék oktatóiból álló zsűri értékelte (Alföldi György DLA, Benkő Melinda PhD, Pálfy Sándor DLA, Sándor Gergely, Szabó Árpád DLA, Szabó Julianna PhD), majd a két első helyezett csapat (Botos András, Monory Rebeka és Balla Lilla, Tóth Réka) terve jutott tovább a REA nemzetközi pályázat második fordulójába, az építésziskolák oktatóiból álló nemzetközi zsűri elé. Első díjat egy bukaresti terv, megosztott második díjat mi és egy lodzi csapat terve nyert.

Városépítészeti pályázati tervünk Budapesten, a nyolcadik kerületben, az Orczy negyedben kijelölt területre a „városmegújítás és fenntarthatóság” témában készült. Először a tágabb terület megismerésével, elemzésével kezdtük, majd a kiadott négy, Orczy-kert mellett található tömb közül a legnagyobbal, a Diószeghy-Kőris-Sárkány utca és az Orczy út által közre zárt tömbbel foglalkoztunk, mert úgy gondoltuk, hogy ez az egyik legproblémásabb helye a környéknek. Az elemzések és helyszínbejárások során megállapítottuk, hogy a tömb a belvárosi tömbökhöz képest nagyon nagy ,és szinte teljesen zárt,  a környezetétől elkülönülő egységet alkot. Ez nagyon furcsa volt, főként mivel határhelyzetben található. Az Orczy út, mint a valamikori városhatár, egy nagyon erős elválasztásként jelenik meg, és ezen a helyen található négy különböző karakterű térség – a nagyvárosias belvárosi részek, a MÁV iparterületei, a nagyobb zöldterületek és a Tisztviselő telep kisvárosias beépítése – sem próbálnak kommunikálni egymással.

 

Terület elemzése
 

 

Úgy gondoltuk, hogy a terület leromlásának egyik legerősebb oka ez az elzárkózás és az emiatt kialakult gettósodás lehet. Ezért a tömb zártságának feloldásával akartuk a területet a városszövetbe kapcsolni, mindezt a helyi identitás megőrzésével. A határhelyzet feloldására háromféle megközelítést gondoltunk ki. Az első, a „kapocs”. Ez azt jelenti, hogy a tömb központi helyzete révén a különböző karakterű környező területeket és az ott élő emberek kapcsolatát próbálja megoldani. Így a különböző irányokba, a belváros, a külváros felé, az Orczy kert és a nagyobb terek felé kapcsolatot létesít. Foglalkoztunk a lakossági közösségformálással is, melynek lehetséges helyeként gondoltuk a közösségi házra és a közterekre.

A másik megközelítés a „szűrő” volt, melynek a lényege, hogy úgy kapcsolja be a térséget a városszövetbe, hogy fokozatosan szűri meg a használókat, és vezeti az embereket a nyilvános terekből több átmeneten keresztül a magán terekig.Ez a közbiztonság megteremtése miatt is nagyon fontos. Ennek érdekében konkrét térhatárokat alakítottunk ki, hogy mindenki ránézésre láthassa mi az, ami még hozzá tartozik, illetve, hogy az eltérő használatú terek zárása, nyitása megoldható legyen. A harmadik elem a „kapu”, ami időszakos megnyitásokkal, átlátásokkal megoldva tudja a területet hol nyitni a külvilág felé, hol – ha az közbiztonsági szempontból fontos – akár elzárni.

 

Koncepció
 

 

A tervezésnél másik fontos szempont, amit figyelembe vettünk, a fenntarthatóság volt. Ezért lakosság bevonásával, ütemezve, de hosszú távra tervezve próbáltunk gondolkozni. A fejlesztést egy kezdeti beavatkozásként képeltük el, ami katalizátorként működve segíti a terület felértékelődését. Emellett fontos fenntarthatósági szempont volt az energiatakarékosság, a jó benapozások és a zöldfelületek használatának biztosítása.

 

Beépítési terv
 

 

Ez alapján alakult ki a tervünkön az Orczy út felőli nagy lépcsőzetes tér és, mint egy legfelső lépcső, a közösségi ház, itt gondoltunk a helyi fiataloknak gördeszkapályát kialakítani, de ez lenne a központ, a találkozások helye, a tömb teljesen publikus tere, ahol a nagy közösségi élet zajlik. A közösségi ház két részből álló, kapuszerű elemként jelenik meg. Az egyik rész a nagyterem, ami a fejlesztés legelső fázisában kerül elhelyezésre, és infoboxként funkcionálna a lakosság tájékoztatás és bevonása céljából.

 

Látvány az Orczy út felől
Látvány a játszótérre
 

 

A tömbmegújítás második szakaszában kezdődne a szociális lakásépítés. Erre nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen a jelenlegi állapotban is főként ilyen típusú lakások találhatóak a tömb nyugati részénél. Ezek helyére épülnének az új szociális lakások. Átértelmeztük a területen található hagyományos, körfolyosós, zárt udvaros társasházak működését, és ez alapján alakítottuk ki az új házakat. Így próbáltuk megőrizni a gangos házak előnyeit, sajátos pesti identitásuk, a terek közösségformálását és a konkrét térhatárok és átlátások miatti biztonságérzetet.

 

Látvány a Kőris utca felől
 

 

A hátrányokat, mint a nem megfelelő műszaki állapot, rossz tájolás és benapozottságilletve az átszellőztethetőség hiányat, pedig próbáltuk kiküszöbölni. Így kialakult egy rendszer, aminek a lényege, hogy a lakások oldalfolyosóról megközelíthetőek, két irányba néznek, átszellőztethetők. A folyosók felőli oldalon kialakul egy közlekedős udvar. Ezt burkolt udvarként, kevés növényzettel képzeltük el, de a burkolatok differenciálása lehetőséget hagy a használat változatosságára. Ez lenne a lakóközösség formálásának egyik fontos tere, sportolási lehetőséggel vagy éppen csak a találkozások színtereként.

 

Közösségi udvar
Zöld udvar
 

 

A lakások másik oldala egy zöld udvarra néz, ahol egy sokkal intimebb környezet, egy privát kert alakul ki. Mivel a lakások kis alapterületű szociális lakások, ezért fontosnak találtunk néhány közös használatú funkciót elhelyezni lakásokon kívül is. Ezek a szárnyak között átkötő, hidas rendszerű fő közlekedőkhöz kapcsolódnak, és szintenként más-más funkciójú „dobozként” jelennek meg. Itt helyeztünk el mosókonyhát, szárítót, kerti tárolót, játszóházat stb. Az épületek tetején pedig, a városi közösségi kert programhoz kapcsolódva, lakásonkénti kis parcellákon zöldséges kertek kialakítását gondoltuk, újabb lakóközösség-formáló helyként. A lakások alapterülete nagyon hasonló, de változatos alaprajzi variációkkal más-más igényekhez is alkalmazkodni tudnak. Az udvarokkal, azok arányával, a gangos rendszerű közlekedőkkel és közösségi terekkel próbáltuk megőrizni a terület identitását, de ezek, a továbbfejlesztett hagyományos már a mai kor igényeinek megfelelő lakásokat szolgálják.

 

Udvarok koncepciója
 

 

Harmadik fázisként történne a közterületek, közintézmények fejlesztése, így a köztér kialakítása a közösségi házzal, valamint a megtartott, de átfunkcionált két épületben a kollégium és a földszinten műhelysorként, emeleten inkubátorházként működő épület átalakítása is.

 

Látvány az inkubátorházban
Látvány a kollégiumban
 

 

Ezzel létrejön egy tengely az Orczy-kert és a Golgota tér zöld területe között, és kialakul a terület közösségi funkciójú része. Az erre merőleges másik tengely pedig az északi kiszabályozott utca folytatásaként szeli át a tömböt.

 

Beépítés részlete
 

 

Az így felértékelt területen ezek után talán beindulnának a magánberuházások és a piaci lakásépítés. Ez lenne a tömbrehabilitáció utolsó fázisa. Itt is fontos szempont volt a konkrét térhatárok megtartása, a privát és publikus terek elválasztása, illetve a fenntarthatóság szempontjainál említett energiatakarékosság, jó benapozások, átszellőztetések megvalósítása. Az egész tervet mint egy folyamatot képzeltünk el, ütemezve és vizsgálva az egyes pontokban történő átalakulások hatásait. Fontos az identitás megőrzése mind a terek karakterével, mind az utcai homlokzatok ritmizálásának, változatosságának biztosításával.

 

Egyéb adatok
 

 

Mivel a terület főként lakó funkciójú, tervünk leginkább a lakás, lakókörnyezet rehabilitációjára keresi a válaszokat különböző minőségű közösségi és privát terekkel megfogalmazva.

A REA Budapesten részt vevő, több mint 40 oktató és hallgató 14 különböző európai építésziskolából április 16-án érkezett Budapestre. Az első nap a 16. REA hivatalos megnyitója egy vacsorán volt, ahol megismerhettük különböző országok delegáltjait. Április17-én a Francia Intézet és a BME Építészmérnöki Kar közös szervezésű konferenciáján vettünk részt a Francia Intézetben, ahol fenntartható városmegújítás témájában hangzottak el az oktatók előadásai, este pedig a külföldi diákoknak megmutattuk Budapest éjszakai arcát. Szerdán először egy kirándulást tettünk a Kecskemét melletti Fülöpjakab nevű helységbe, hiszen ez volt a 24 órás tervezési hallgatói workshop helyszíne. Megtudtuk, hogy egy közösségi funkciókkal is rendelkező biofarmot kell erre a helyszínre terveznünk. Majd nemzetközi 4-5 fős csapatokban dolgoztunk 24 órán keresztül a projekten a BME K-épületében.

 

A REA csoport Tihanyban
 

 

Április 20-án, a BME K-épület aulájában ünnepélyesen is megnyílt a REA16 kiállítás, ahol a legjobb pályaművek mellett már a workshop során készített tervek is láthatóak voltak. Az eredményhirdetésre este egy ünnepélyes vacsora keretében került sort, ahol a díjakat Becker Gábor, a BME Építészmérnöki Kar dékánja és Pálfy Sándor, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője adta át. Ott tudtuk meg, hogy a tervünk a pályázat nemzetközi fordulójában a 2. helyezést érte el. Itt került kihirdetésre a workshop eredménye is, ahol az első díjas csapat tagjaként is szerepeltünk: Petru Dragoiu, Perrine Bougreau, Karol Sliwinski, Botos András, Ruzsai Dorottya.

Szombaton, a hét levezetéseképpen még egy közös tanulmányúton vettünk részt a Balaton-felvidéken. Ellátogattunk a Herendi Porcelaniumba, megnéztük Kolontár és Devecser helyreállítását. Majd a délutánt Salfödön töltöttük, ahonnan Tihanyt is érintve Balatonfüredre mentünk, ahol András István, a város főépítésze kalauzolta a nemzetközi társaságot.

 

A REA csoport Balatonfüreden
 

 

A következő REA találkozó 2013 tavaszán Grenoble-ban kerül megrendezésre, ahol újból lehetőség nyílik különböző nemzetiségű hallgatóknak összemérni tudásukat egy városépítészeti probléma megoldásán keresztül.

Botos András, Monory Rebeka

 

vélemény írásához jelentkezzen be »