építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Újpesti víztisztító mű

I. díjban részesült az 14-es számú pályamű.
szerző: Mérték Építészeti Stúdió Kft.
tervezők: Paulinyi Gergely, dr. Reith András, dr. Komjáthy Attila

I. díjban részesült az 14-es számú pályamű.
szerző: Mérték Építészeti Stúdió Kft.
tervezők: Paulinyi Gergely, dr. Reith András, dr. Komjáthy Attila
szakági tervezők: Albrecht Ute, Barcza Dániel, Varga Ötvös Béla, Váczi Piroska
munkatársak: Burián Gergő, Sidó Kamilla, Lukács Zsombor, Gáspár Gabriella

 

 
Újpesti víztisztító mű — Mérték Építészeti Stúdió
 
Újpesti víztisztító mű — Mérték Építészeti Stúdió
Újpesti víztisztító mű — Mérték Építészeti Stúdió
Újpesti víztisztító mű — Mérték Építészeti Stúdió

 


Részletes bírálat
A pályamű tematikus vezér-gondolata a „VÍZgyár – ECOcity”, melynek megvalósítását a műemléki együttes értékes elemeinek megőrzésével és hasznosításával, valamint a határoló két főúttal párhuzamos területsávok változatos beépítésével javasol megoldani. A pályázat körültekintően értékeli az ipari együttes technológia-történeti jelentőségét, és reálisan határozza meg azokat az értékeket, amelyek a hazai víztisztító művek sorából kiemeli és kitüntetett helyzetbe emeli az újpesti telepet. A telepítés tisztán megfogalmazott struktúrája és az egyes technológiai épületek építészeti minősége miatt a pályázat megtartandónak ítéli a szimmetrikusan elhelyezett derítő- és szűrő-épületeket, ugyanakkor a jó színvonalon megtervezett és a telepítés szempontjából kulcshelyzetben lévő irodaházat lebontja. Részlegesen megtartandó kategóriába sorolja az egykori kazánház épületét, melynek egyedi építészeti értékei indokolják a döntést. Koncepcionálisan kiemelendő gondolat, hogy a javasolt új funkció még az eredeti technológiai elemeket, illetve – a szűrőházak több tervben megnyitott homlokzata helyett – megtartásra érdemesnek tartja az építés korára jellemző bevilágító üvegtégla felületeket is.

A pályázat a történeti épületeket nem skanzenbe helyezi, hanem a fejlesztési terület egyenrangú elemeiként hasznosítja. Fontosnak tartja és a tervezett funkcióval biztosítja is az együttes folyamatos használatát, elkerülve ezzel, hogy akár szezonálisan, akár a nap bizonyos szakaszaiban a használaton kívüliség – egyfajta szellemváros-hangulat – legyen jellemző a területen.

A projekt elnevezése (VÍZgyár – ECOcity) hűen tükrözi a kidolgozott funkciót. Azzal, hogy a terület a vízbázis védelmének, a védelem technikáinak és technológiájának kidolgozására felkészített K+F tevékenység helyszíne, utalás történik a hajdanvolt funkcióra és a javaslat nem nélkülözi a jövőbeni fejlesztési irányokra történő odafigyelés érzékenységét sem. Az urbanisztikai struktúra hossz- és haránttengelyes rendszerét egyértelműen haránttengelyes-sávos zónákra bontja. Az É-i véderdő érintkező zónáját „zöld közcélú és szélerőmű parkként” hasznosítja, melyet Ny-ról szállásépületek, K-ről bérirodák határolnak. A második zónában, a háromkaréjos derítő- és szűrőház zónájában energetikai központot helyez el, melyet Ny-ról „magasfüves rét” K-ről bérirodák határolnak. Az egykori haránttengelyben lévő irodaház elbontásával a szűrőházak közötti területen, térszín alatti konferenciaközpontot helyez el, a Váci út felőli bevezető sávban pedig látogatóközpontot épít. A zóna nyugati sávját beépítetlenül, lezáratlanul hagyja. A negyedik zónában a négykaréjos derítő sávja a múzeumi és a kulturális funkció területe, melyet D-ről „szélfarm és gyümölcsös” (ötödik zóna) zár le. A 4. és az 5. zónát K-ről egy F+4-5 szinten beépített, szigorú rendben szerkesztett egyetemi campus, a Ny-i oldalon lazább beépítésű F+8 szintes szolgáltató és kereskedelmi épületek sora határolja.

Elfogadva a tervben javasolt beépítési struktúrát, a pályamű nem minden részletében tudta egyenértékű megoldásokkal igazolni a koncepció helyességét. Az É-K-i külső sáv beépítési javaslatai, a szálloda és az autópálya felőli oldalon elhelyezett „magasfüves rét” esetlegesnek tűnnek, az alkalmazott építészeti eszközök többszólamúsága kissé disszonáns hangzást eredményez. Építészetileg megoldatlan a bejárati haránttengely „kiüresítése”, különösen az autópálya felőli K-i oldalon tervezett közpark és bár a Váci út felőli „felvezetése” rendkívül elegáns, mégis vitatható, sőt érthetetlen a konferencia-központ terepszint alá süllyesztése . A Váci úttal párhuzamos sávban látszólag ötletszerűen felsorakoztatott épületek együttese kissé sűrű és a beépítés ritmusának finom hangolásával a Duna felé megnyíló látvány is vonzóbb lehetne. A Váci út, illetve a 2/A út felőli beépítés némileg kiegyensúlyozatlan, azaz a keleti oldal valamivel több beépítést is „elbírt volna”, kompenzálva a túloldalon „elszenvedett” szintterület-veszteséget. Megoldatlan továbbá a fejlesztési terület déli lezárása is.

A terv átgondoltan ütemezett fejlesztést tesz lehetővé, melynek első ciklusában a jövedelemtermelő funkciók megteremtését javasolja. A bevételek „visszaforgatásával” valósítható meg a II. ütem, amely egy átgondolt marketing stratégiára támaszkodva felkészíti a közvéleményt a terület fejlesztésének lényegét adó ecocity gondolat befogadására. Nyilvánvaló, hogy a terv jelentős uniós és egyéb nemzetközi támogatásra is érdemes, így a szükséges források valószínűleg előteremthetőek lennének. Az életképes ökováros funkció működése vonzerőt generálhat egy, a környezettudatos település működését tanulmányozó, a szükséges és lehetséges fejlesztéseket előkészítő kutató-fejlesztő központ létrehozásához. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország vízbázisait tekintve nagyhatalom és a klímaváltozás következményeként a vízkészletek jelentősége a jövőben felértékelődik.

A pályamű a felsorolt ellentmondások ellenére is átgondolt, mivel a globális és a lokális problémák ismeretében tesz kísérletet azok megoldására a környezettudatos fejlesztés területén. Az átgondolt program és a történeti épületeknek a programban történő harmonikus hasznosítása olyan érték, amely indokolja, hogy a Bíráló Bizottság a tervet I. díjban részesítette.
 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »