építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – Mesteriskola 6. csapat

Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára a Mesteriskola 6. csapata (Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János) által készített pályaművet.

Történet, múlt, hagyaték:
A lakótelep 1969-től a Tenke Tibor építész, valamint a Típustervező Vállalat munkatársainak tervei alapján épült, az addigi mezőgazdasági területen. Az alapkőletételre 1968-ban került sor, a lakótelep építése pedig 1977-re fejeződött be. A területen 15 400 lakás épült, amely Rákospalota alvóvárosának számított.
A munka, jobb megélhetés reményében özönlöttek az emberek, 60 ezer ember érkezett, ám hamarosan szembesülni kellett azzal, hogy e megyeszékhelynyi tömeget nem képesek ellátni a késve vagy egyáltalán nem épülő szolgáltató intézmények, közösségi helyek. Az ide költöző 15 ezer munkáscsalád háromnegyedében volt gyerek, 1975-ben 12 500-an éltek itt 14 év alattiak, de befogadásukra kezdetben nem volt elég iskola, óvoda és bölcsőde. Kevés volt az ABC, nem volt művelődési ház, nem voltak szórakozási lehetőségek.

 

 
Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János

 

Hiány és annak fokozatos pótlása:
Az utóbbi évek törekvése alapján körvonalazódik az a gondolat, hogy egyfajta folyamatos hiánypótlás történik. A lakótelep 1969-től folyamatosan épült egészen a 70 ezer fős lakószámig, létesültek iskolák, óvodák, de közösségi helyek nem, vagy alig. 1977-ben jött létre az Újpalotai Szabadidő Központ. A közösségi ház a rendszerváltásig pártház volt, ma közösségi összejövetelek, előadások, vetítések, istentiszteletek helye. 2009-ben épült Boldog Salkaházi Sára római katolikus templom.

Azok a funkciók, terek hiányoztak, amelyek élhetővé, szerethetővé teszik az emberek számára a helyet. A piac, mely állandó zsibongásával, színeivel állandó katalizátor. A templom, amely a megpihenés, megbékélés, nyugalom, közösségé alakulás egyik helye. A főtér, amely a szíve egy városrésznek. A közösségi ház, mely mindenkié, minden pillanatban.

Helyszín
A tervezési terület a Nyírpalota-Zsókavár út találkozásánál található. Keletről a Zsókavár, északnyugatról a Nyírpalota út, délről és nyugatról lakótelepi szervizutak határolják. A tér elhelyezkedéséből adódóan közlekedési csomópontként működik, ennek egyik oka a Nyírpalota és Zsókavár főutak nagy intenzitású forgalma. A tér keleti és északi oldalán található buszmegállók, villamosmegálló és az itt lakók nagy száma generálja a forgalmat, alapvetően meghatározva a tér jellegét, használatát.

Adottságok
A tervezési területen a tér nagy részét elfoglaló, értékes, az épületekkel megegyező korú faállomány van, amely az északi sarokban zárt térfal-jellegével védi a teret a szmogtól, zajhatástól. A faállomány véletlenszerű rendszerével behálózza a területet, egyedül a célirányok felé „kitaposott” út szakítja meg a fák jelenlétét. A tervezési területen további adottságként találhatunk cukrászdát, élelmiszer áruházat, árusítóbódékat, közösségi házat és emlékművet. Az adottságok megléte, figyelembevétele alapvetően meghatározza a tér használatát és a téren lévő funkciókat.

Kérdések
Adottságok figyelembevételének mértéke
Liget-városi tér karaktermeghatározása

 

Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
 

 

Alapvetések
A tér jelenlegi formájában közlekedési csomópont, használatából adódóan áttekinthetetlen, zavaros, szétesett jelleget mutat. Olyan tér képét, amelynek nincs karaktere, identitása, nem rendelkezik használható tartalommal, fontos megújulnia, rendezetté válnia. A terület használatának eredménye, hogy a fás, füves liget, amely értéknek tekinthető, nem tud egységes lenni. Széttagolt, töredezett, széthulló jellege van, mely erősen kihat a környezetére, a tér használatára vagy nem-használatára. Elhelyezkedéséből adódó hátrányaival nem tud lehetőséget adni a használatra, nem rendelkezik tartalommal, ami életet generálhatna, vagy módosíthatna az eddigi használaton.

A környezet, amiben valaki felnő alapvetően alakítja, befolyásolja gondolkodását, szemléletét. Az eldobott csikkek, az el nem távolított kutyagumik, a kosz, a por, „nem az én tulajdonom világa” látásmód tovább súlyosbít a helyzeten. A jelenlegi felgyorsult életmód, a környezet semmibevétele, a tér jelenlegi használata, a közgondolkodás csak súlyosbítja a tér problémáit.

Elv, javaslat
Azt gondoljuk, hogy a mai Magyarországon egyfajta egyszerű gesztusokon alapuló, a használatból, a hely adottságaiból kiinduló, a hely karakterét felismerő, kérdésekre racionálisan válaszoló viselkedésmód a megfelelő. A tér nem igényel nagy, drága gesztusokat, mozdulatokat.

Megtartandó, és nem „beáldozható” adottságként tekintünk az értékes faállományra, a meglévő közösségi házra, az élelmiszer áruházra és a téren lévő emlékműre. Úgy gondoljuk, hogy bizonyos adottságoknál megfontolandó az áthelyezés, az átalakítás vagy bontás, a kérdés az, hogy milyen áron. A tér jelenleg értékesnek tartott adottságaiból kiindulva egységesítése, rendezettsége, tartalommal való megtöltése és az egyes funkciók helyének megtalálása vagy helybenhagyása a megoldás.

 

Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
 

 

A tér elsődleges értékének számító faállománya megmarad, ott ahol kevesebb vagy nincs fa, lehetőség nyílik összefüggő, burkolt felület kialakítására. A terüket karakterében jelen van a fás, füves liget és a burkolt városi tér is. A fás, füves liget értékes adottságként van jelen, míg a burkolt városi tér funkcionális hiányként jelentkezik, illetve az átláthatóság, rendezettség felé egy szükséges lépés. Pályázatunkban ez a meglévő közösségi ház és az ABC élelmiszerüzlet közötti sávban jön létre. A téren ez egy nyitott, a megérkezés felől pavilonos kapuzatként induló, és egy új fedett-nyitott csarnokban végződő hosszanti burkolt felület. A tér így egyértelmű irányultsággal rendelkezik, a fedett-nyitott csarnok nyitott állapotban hívogató, zárt állapotában egyféle térzárásként, térfalként jelentkezik.

A tér alakításának egyik legfontosabb szempontja, hogy ne csak kiemelt ünnepségek alkalmával (országos ünnepek, piac, rendezvények, karácsonyi vásár stb.) lehessen használni a teret, hanem természetes mindennapi állapotában, spontán módon, a hétköznapokon és a hétvégéken is használható és szerethető legyen.
Egy ilyen jellegű téren szükség van élelmiszer áruházra, az egységes megjelenés érdekében arculatváltást tervezünk, egy a térhez és a közösségi házhoz illő arculatot.

A volt pártszékház – ma közösségi ház – esetenként református hitgyülekezet helye, érték. Egyrészt értékes, mert szerkezetei, anyagai használhatóak, szerkezeti rendszeréből adódóan tökéletesen alkalmas több kisebb terem kialakítására és egy kor lenyomata. Bontása értelmetlen fáradozásba kerül, tartalommal felruházva használható épületté tud válni. A 2 épület között lévő faszerkezetű cukrászda elbontásra kerül.

A tér további rendszere 7x7m raszterháló segítségével felosztott, zöld és burkolt felületek váltakozásából áll. A kiosztásánál cél volt, hogy a zöld szigetek a gyalogos közlekedési útvonalakat ne keresztezzék, a pihenő, játszófunkciók ne akadályozzák a közlekedőket. Szempont volt, hogy a közlekedő utak „kitaposott”, megjelölt jellege eltűnjön, és inkább egyfajta rendszerbe illeszkedjen. A szigetek karbantartott zöldfelületek, ahol egy fa alatt ülve lehet olvasni, beszélgetni, figyelni a környezetet, vagy hallgatni koncertet fűben ülve.

 

Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
Újpalotai Közösségi Ház ötletpályázat - Fenes Tamás, Kamuti Géza, mester: Golda János
 

 

A tér szíve: a csarnok
A tér legnagyobb hiánya egy olyan közösségi hely, ahol bárki bármikor tartózkodhat, csak úgy lehet, ahol jó lenni. Célunk volt a legalapvetőbb közösségi teret létrehozni, ami ezen a téren a legtöbb megoldást nyújtja, a legtöbb hiányzó funkciónak helyet tud adni. Létrehoztuk az üres, a látszólag semmit nem adó, de mindent tudó csarnokot, a fedett, de nyitható teret, amely szimbiózisban él a térrel.
Amikor úgy adódik, kinyílik, ha szükség van rá, bezárul.

A térhasználat történhet spontán módon, mely során a csarnok fedett-nyitott állapotában kommunikál a térrel, hívogatja az embereket. Egy-egy időszakos kiállítás, rendezvény, piac vagy bármely közösségformáló tartalom beköltözhet a csarnokba. Az elve az, hogy a csarnok egy a legszükségesebbet nyújtó fedett-nyitott üres tér, amely csukható és doboz a dobozban elv alapján bármilyen tartalom, funkció mobil vagy végleges módon elhelyezhető benne. A megoldást a racionalitás és a legelemibb építészeti tér igénye szülte. Egy ilyen térre nem szabad ennél a megoldásnál drágább, bonyolultabb teret, házat elhelyezni. A csarnok tervezésénél alapvető cél volt az egyszerűség, gazdaságos építhetőség, bonthatóság, flexibilis-sokfunkciós térhasználat. A csarnok erénye, hogy sokarcú, sokféleképpen reagál, ezáltal a tér is sokarcú, sokhasználatú.

Összegzés
Jelen pályázat célja a tér karakterének meghatározása, a hozzányúlás jellegének meghatározása. A legfontosabb kérdés az volt, hogy hogyan lehet életet adni, új életet generálni ennek a térnek, amely adottságaiból adódóan rengeteg kötöttséggel rendelkezik. Azt gondoltuk, racionálisan gondolkodva, bizonyos kötöttségeket megtartva mindennek meg kell találni a maga helyét és értelmét a téren.

A varázsszó: rendezettség.

Rendezettséggel el lehet érni azt, hogy a téren csak szükséges és használható funkciók legyenek, a megfelelő helyen. Példaértékű lehet az a gondolkodás, hogy kevés eszközzel, a racionális megoldásokkal jobbá, élhetőbbé, szerethetőbbé lehet tenni a környezetünket. Egyfajta minimális eszközzel a lehető leghatékonyabbá válni.

    
Kapcsolódó oldal:

Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – a Mesteriskola hallgatóinak pályázatai 2.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »