építészet : környezet : innováció

Új trónkövetelő a Kossuth téren - a Közigazgatási és Igazsági Minisztérium rekonstrukciója

A II. világháború óta szerényen, megkopasztva állt a minisztériumként működő egykori magánpalota a Kossuth tér déli oldalán. A KIM épülettömbjének homlokzat- és tetőrekonstrukcióját Bánáti Béla vezető tervező mutatja be.

A volt Wellisch-palota, a jelenlegi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületének rekonstrukcióját a Kossuth tér átépítésének terve indította el. A Parlamentet övező térfal történeti arculatában az egyetlen bántó disszonancia ennél az épületnél mutatkozott, amely a tetőszerkezet háborús sérüléseit követő érzéketlen helyreállítás, és az idők során elmaradt, vagy szakszerűtlen felújítások következménye volt. 

Történet

A Kossuth tér - Széchenyi rakpart - Zoltán utca - Akadémia utca által határolt tömb valójában két épületből áll: az Országház (mai Kossuth) tér felől emelt bérházat Wellisch Alfréd, korának neves és befolyásos építésze, ingatlanfejlesztője; a Zoltán utcáról nyíló déli Nyugdíjintézeti épületet Sebestyén Artúr műépítész tervezte. A két épület párhuzamosan épült és bő egy év alatt, 1912-ben készültek el, a korai 1900-as évek jellegzetes, budapesti bérházaira jellemző, eklektikus, a korai szecesszió egyes elemeit már felmutató, nagyvárosi, nagypolgári ízlésnek megfelelő stílusban. Az Országház tér felé néző homlokzatot a tervező, Wellisch Alfréd által tervezett reliefek díszítik, míg a Sebestyén ház finom, lechneri hatást mutató, szecessziós vonalvezetésével hívja fel magára a figyelmet. Az épületek üveg-, és mozaik munkái Róth Miksa műhelyében készültek, a szobrok Nay Simon és Moiret Ödön, a vasszerkezetek Jungfer Gyula munkái.

Korabeli képeslap, 1911 után, forrás: Bánáti Béla

A rekonstrukcióhoz a legfontosabb előképet a Magyar Építőművészet 1911. 10-11. számában megjelent színes látványterv nyújtotta. Az impozáns, réz díszműbádogozást viselő tető, a finom kőmunkákat illetve vakolatarchitektúrát mutató akvarell lelkesítette legfőképpen az építtetőt a munka elkezdésére.
A kiterjedt, eredeti rajzokra, korabeli fotókra támaszkodó kutatásunk és a Bor Ferenc művészettörténész által készített értékvédelmi dokumentáció az épület eredeti, főbb geometriai méreteit és jónéhány részletet tisztázott, valamint az épületek időbeli változásának fontosabb mérföldköveit is kiderítette, ám a Kossuth téri főhomlokzatot kellő részletességgel ábrázoló fotó, vagy terv nem került elő. Így a fő tetőfelépítmény és az ahhoz szorosan kapcsolódó építészeti elemek (saroktornyok, oromzatok, fiatornyok) alakzatát, pontos eredeti méretét és architektúráját nem tudtuk meg.

A II. Világháborúig az épületeken csak néhány kisebb változás történt (a húszas évek végén eltűnt a gerincdísz, a Wellisch ház első emeletén 1942-ben irodákat alakítottak ki), de a háborúban az épületet bombatalálat érte, ami elpusztította a tetőszerkezet, a tetőtér és a homlokzati díszek (pl. az Országház téri tornyok) egy részét.

A fotók tanúsága szerint a rombolás nem tűnt súlyosnak, könnyedén rekonstruálható lett volna az eredeti állapot is, mégsem ezt tették. A tetőt megcsonkítva állították helyre, részben szilárd szerkezetes emeletet építettek a helyébe, a megmaradt tetőtérbe újabb irodákat alakítottak ki és a két épületet 1949-ben egyesítették.

1974-ben „Fémmunkás” acél-alumínium szerkezetűre cserélték a földszinti portálokat, 1990-ben megkezdték a külső nyílászárók szakaszos cseréjét korszerű, műanyag ablakokra, amivel tovább rontottak az addigra teljesen jellegtelenné vált összképen.

Az épület állapota a felújítás előtt - Duna felőli homlokzat, forrás: Bánáti Béla

Az összegyűjtött információk és az ezekből levont következtetések alapján négy változatot tártunk az építtető elé, amelyek a teljes, történeti hűséggel való újjáépítéstől a részleges, a Kossuth téri épületre és a lényegi elemek rekonstruálására koncentráló, költséghatékony változatot tartalmazó skálát ölelte fel. Az építtető a változatok közül a műszaki kompromisszumok figyelembe vétele mellett a legigényesebbet választotta, a teljes eredeti tetőszerkezet visszaépítését a belső keresztszárny kivételével, ahol számos gépészeti berendezést kellett volna elmozdítani a csekély esztétikai hozadékkal szemben.

Az újjáépítés a következő koncepcionális megfontolások mellett történt:

  • A rekonstrukció célja, hogy az épület a megújuló Kossuth tér képéhez méltó keretként tudjon csatlakozni.
  • A közterület felőli oldalakon mind a tetőt, mind a homlokzati kontúrt az eredeti állapotnak megfelelően állítottuk helyre. Megtartottuk ugyanakkor a Sebestyén ház Duna parti oldalán kiépített teraszt, amely páratlan panorámát nyújt, így komoly funkcionális értéket képvisel.
  • Az eredetileg rézlemez bádogos szerkezeteket titáncink anyagra váltottuk, elkerülve a túlzottan hivalkodó megjelenést
  • A két épület tónusában közelálló, de a megkülönböztetést jelző, eltérő színezést kap, míg a nyílászárók egységes színével fejeztük ki a funkcionális egybetartozást.
  • Azon elemek, amelyek pontos információ híján nem voltak rekonstruálhatóak teljes biztonsággal, a fő geometriai méreteik megtartásával, stilizált formában készültek.
  • A földszinti portálok többé nem szolgálnak üzleteket, a redőnyszekrény és feliratsáv elhagyásával egyszerűsített eredeti formában állítottuk helyre őket, mivel szükségesek az épület teljes képének megformálásához.
  • A meglevő irodafelület nem csökkenhet, így azokat az irodákat, amelyek az eredeti állapot visszaállításának érdekében elbontásra kerültek, pótolni kellett.
  • A belső átkötő szárnyon levő gépészeti berendezéseket a külső szárnyak magastetővel való fedése érdekében csekély mértékben átrendeztük

A tetőtömeg és homlokzat

Az eredeti tetőgeometria és homlokzati kontúr meghatározására számítógépes modellt készítettünk és a korabeli fotók perspektívikus nézőpontjaiból összehasonlítottuk a fotókkal. Az eltéréseket korrigálva újabb modell készült és így tovább addig, amíg ezzel az időigényes, iteratív eljárással sikerült rekonstruálni a tető alakzatát.

A fotók nézőpontjába állított modell alapján derült ki, hogy a kiindulásként használt látványterv sohasem mutatta pontosan a valós állapotot, az akvarell készítője kisebb kegyes csalásokat követett el a kedvezőbb hatás érdekében.

A Kossuth téri homlokzat terve, forrás: Bánáti Béla

Az eredeti állapotnak megfelelően visszabontottuk tehát a Wellisch ház Kossuth tér felőli és Széchenyi rakparti emeletráépítését, és helyreállítottuk a középső oromzatot. A saroktornyokra visszakerült a titáncink fedésű gombakupola, a hangsúlyos fiatornyok és a gerincdíszítés szintén titáncink lemezből készültek.
A Sebestyén Artúr féle ház rakparti homlokzatán a visszaépített tört vonalvezetésű oromzatok mögött elfut a terasz, és az üvegfal fölött lebeg az eredeti tető, amely révén helyreállt a rakparti térfal hajdanvolt képe. A terasz és a tető összebékítését úgy fogtuk fel, mintha a meglevő eredeti tetőhöz kellene egy új tetőteraszt készíteni.

Részletek

A feltárások során a homlokzatok eredeti színeiből egyedül az emeleti nyílászárók színezésére kaptunk támpontot. A néhány ponton homályosan előbukkanó „sás-zöld” színhez illesztettük a simított fedővakolatok és a Sebestyén háznál a világosabb tagozatok színárnyalatait, a portálok színeit, jellemzően zöldes alaptónusban.
A Wellisch ház eredeti bronzveretes kapujáról tervek ugyan nem, de egy közeli részletfotó rendelkezésre állt. Ennek alapján szobrászművész segítségével, a fa vázszerkezetre hajtott titáncink lemezből és horgany öntvény fríz- veret- és füzér díszítő elemekből, szoboralakból álló míves kapuzat kelt életre. A különböző technológiák miatt heterogén felület homokfúvást, folyékony horganyos patinát, végül enyhe polírozást kapott. A kapu egész nap nyitva áll, csak a munkaidő leteltével zárul, a valós térelhatárolást a belső síkon levő automata üveg tolóajtó végzi.

Az új előtető, forrás: Bánáti Béla

A megújult épület egyedüli kortárs eleme a Kossuth téri főbejárat előtetője. Egy közeli fotón kivehető ugyan a bejárat feletti eredeti előtető formája, pontos anyaghasználatára, részleteire és méretére azonban nem volt fellelhető megbízható információ.

Úgy gondoltuk azonban, hogy az országos középülethez arányaiban egyébként sem illene a korabeli lakóházhoz még passzoló darab, ezért az épület hangulatára, stíluskorszakára rímelő, de visszafogott, mai előtetőt készítünk, amely méltó módon látja el a reprezentatív személyforgalom fogadását.
Az íves acélszerkezetre ültetett pontfogott biztonsági üveg alá egyedi mintázatú, lézervágott acél lemezből készítettünk árnyékolót, amely valamelyes hangsúlyt is ad a szerkezetnek.

Budapest 2014. április 29.

Bánáti Béla
vezető tervező

 

vélemény írásához jelentkezzen be »