építészet : környezet : innováció

Tükröm, tükröm mondd meg nékem, mi a szép hely e vidéken?

RefleXio címmel megvalósult urbanisztikai programtervük hátterébe kívánja bevonni az olvasót Murányi Zita és Nagy Dóra, a megszületett gondolattól a tervezőasztalon való kidolgozásig, vagy még tovább? A 2017. június 29-ei esztergomi Duna napok keretében lehetőségük volt megtapasztalni, milyen is az, amikor egy egyetemi tervet a valóságban kell kipróbálni.

Idén januárban indult a két és fél éves DANUrB projekt, az INTERREG Duna Transznacionális Program részeként, melynek vezetője a BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszéke. A program céljai a Duna menti kis- és középvárosok kulturális örökségének hasznosítása hét országban, a települések dunai örökségének interregionális kontextusba helyezése, valamint egy átfogó élhetőségi stratégia és kulturális turisztikai brand kidolgozása. A program a fejlesztésekkel erősíti a helyiek identitását, tudatosítja a folyó menti települések egyfajta összetartozását és remélhetőleg hosszú távon hozzájárul az életminőség javulásához. Az Urbanisztika Tanszék több tantárgyának programja is kapcsolódik a DANUrB projekthez. A 2017 tavaszi félév tanszéki tervezés 1. tantárgy eredménye volt a Reflexió projektünk megvalósítása az esztergomi Duna Napokon.

 

TT1 tantárgyat hirdető plakát – forrás: urb.bme.hu

 

Probléma és válaszlehetőségek

A Tanszéki Tervezés 1 (ezentúl röviden TT1) tantárgyunk helyszíne Párkány és Esztergom volt, a féléves munka a DANUrB céljai mellett elkötelezve, de szabadabb koncepcionálást és tervezést tett lehetővé. Helyi közösség vagy turisták, táji vagy városi összefüggések, közösségi vagy magán erőből történő elképzelések, ezen kérdésekben kellett állást foglalni már a legelején egy ötletterv formájában. Ugyanis a félév nyitásaként “csupán” nagyvonalakban elemzett városismeretekkel, egy HÍDFŐ hívószóval ellátott, belső ötletpályázattal motiválva vetettük papírra kezdeti gondolatainkat, melyek meghatározták a későbbi tervezés alaphangulatát, irányait.

A hídfőt mi részben átvitt értelemben, minőségi kapcsolódásként értelmeztük a két város között. Esztergom történelmi súlya által elnyomott párkányi Duna-part egy leszakadt területét szerettük volna közösségi megmozdulások útján visszacsatolni és minőségi javulást hozni. Az ötletterveket konzulenseink (Kádár Bálint, Benkő Melinda és Balizs Dániel), és külföldi grenoble-i vendégtanárok értékelték, és a legjobb három terv alkotói részt vehettek egy egyhetes márciusi workshop-on és tanulmányúton Kremsben, az osztrák Wachau régióban.


Wachauban lezajlott workshop után készült fotó


Ezeken a szakmai workshopok-on az oktatás segítségével erősödnek a regionális kapcsolatok, mely a DANUrB egyik elsődleges célkitűzése. A szerb, szlovák, román és osztrák egyetemek - mint projektpartnerek - diákjaival folytatott eszmecsere és közös tervezés nagyban segíti a lokálison túllépő Duna-menti közös gondolkodást. A Wachau régió dunai kultúráját bemutató tanulmányúton már az egész csapatunk jelen lehetett, a közös hazaút pedig az élmények és tapasztalatok szerzésének megosztására is alkalmas volt.

A kezdeti burjánzó ötleteléseket és izgalmas külföldi ismeretszerzéseket követően a további hetek Esztergom és Párkány kutatásairól és megismeréséről szóltak. Csapatfelosztásban szereztünk – elsősorban nyilvános netes forrásokra alapozva - infrastrukturális, gazdasági, népességi, környezeti és ipari ismereteket helyi viszonylatban, melyek a helyi örökségek feltérképezésében nagy szerepet játszottak. A tervezést a kezdetektől meghatározta a jól működő csapatmunka. Egymás kutatásait felhasználva építhettük tovább ötleteléseinket. Ezt követően kezdett mindenki terve ütemezett projekttervvé válni.


TT1 terv ütemezése - Nagy Dóra, Murányi Zita


A tantárgy nemzetközi együttműködésből adódó tapasztalatai alapján fontossá vált, hogy nem csak az általunk vizsgált két városban, Esztergomban és Párkányban tudjuk alkalmazni tervünket, hanem más, hasonlóan a Duna két partján, egymással szemben elhelyezkedő városban is működőképes legyen. Általában a folyó nem egy közös használatú tér, hanem inkább a városokat elválasztó erős határ. Így a kapcsolatteremtés eszköze lehet a „REFLEXIÓ”.

A két város közötti egyensúly megteremtésére egy közösségi megmozdulást képzeltünk el, amely keretében lehetőség van tükrök segítségével egyéni nézőpontok bemutatására. Egy mentális hídfőt képezve, Esztergom és Párkány között kortárs eszközökkel alakulna ki egyfajta értékbeli, minőségi egyensúly. Helyszínként a Duna-part, és eszközként a tükör adott, a többit a résztvevők kreativitására bízzuk. Az általunk készített tükrökkel biztosítunk egy keretet, amely tartalma szabadon alakítható. Bemutatásra kerülnek ezáltal olyan Duna-parti szituációk, különleges nézőpontok, amelyek mások számára ismeretlenek vagy éppen más jelentőséggel bírnak. Ezeket a nézőpontokat egy “mesemegosztó” platformon lehet nyomon követni, amely esetleges későbbi fejlesztésekhez alapul is szolgálhat. A megosztó platform kialakítása a közönség megszólítása miatt is elengedhetetlen volt, hiszen a mai világban a közösségi médiának hatalmas ereje van, szinte minden korosztályhoz elér.

 

Tükör értelmezése - Eszközválasztás gondolatmenete

A tükör segítségével megjeleníthetők olyan dolgok, melyek a valóságban máshogy vannak. Új térbeli viszonyt alakít ki azáltal, hogy a térnek azt a részét is bemutatja, amely eddig a néző számára láthatatlan volt.
A tükör metafora alapján megállapítható, hogy az eredeti látvány és a tükrözött kép nem feltétlenül egymás megfelelői. A nézőpont döntő jelentőségű a dolgok megjelenésében, különböző szemszögek más és más képet eredményeznek. Feltárulhatnak olyan részletek, amelyek más nézőpontból nem is biztos, hogy észrevehetőek. Egyszerű, funkcionálisan jól használható, de esztétikus tárgy, ezért is vontuk be tervünkbe, mint kifejezést segítő eszközt.


TT1 terv koncepciója - Nagy Dóra, Murányi Zita

 

Tervből „projektterv”

A 2017-es TT1 végső kimeneteleként pedig egy kiválasztott terv megkapta az esélyt, hogy a valóságban bizonyítson. Amikor megkaptuk a lehetőséget a terv megvalósítására a Duna napok keretében, rendkívül multidiszciplionáris feladatokkal találtuk magunkat szemben. Volt egy erős víziónk, azonban a helyspecifikus megoldásokra koncentráló tervezést és a megvalósítás menetét elölről kellett kezdenünk. A helyi lakosság szintjén való aktivizálás érdekében fel kellett adni bizonyos tervbeli elveket, mint hogy ne az emberek hozzák otthonról a tükröt, hanem mi osszuk ki nekik az általunk készített, végső soron tükörfóliával borított habkartonokat. Ezáltal sikerült egy elérhető, nem törékeny, esztétikus tükröződő eszközt létrehozni.


A TT1 hallgatói segítenek a projekt megvalósításában


A további feladatokban pedig szerencsére hallgató társaink közreműködtek, így azokat a lépéseket már közös eredményként dokumentálhatjuk. Többek között promóciós videó készítése, Instagram profil kezelése, esemény promóciózása és a megvalósításhoz szükséges további feladatok egyben tartása. Külön érdem, hogy közös viták és további munkálatok eredményeként megvalósult egy interaktív térkép, mely a kiosztott tükrökkel összhangban egy kézzel fogható eredményt adott. Ezzel a térképpel sikerült növelni a projektünkben résztvevő emberek számát, ugyanis nem mindenkinek áll kézre még az okostelefonok használata.


Lubica Vitkova, a pozsonyi Műegyetem Építészmérnöki Karának dékánja


Az alapötletünk néhány korosztályt vagy társadalmi réteget érint, akik szeretnek elvonulni és szívesen megosztanának egy nézőpontot a nagyvilággal. Azonban a közös munka eredményeként ez kiegészült egy olyan ponttal, ahova az emberek visszatérhetnek és beszámolót is tehetnek, valamint egy matricával megjelölhetik a térképen a számukra fontos helyet. Így sikerült a lehető legszélesebb körben megszólítani az embereket.

 

Hatások, konkluzió

A tervezés alatti vízionálás - minthogy milyen hatást szeretnénk elérni, milyen érzéseket, hangulatokat szeretnénk kiváltani az emberekből – nem mindig az elképzelés szerint alakul. Látni és láttatni a közös értékeket, ebben rejlik a különbség. Olyan helyzettel álltunk szemben, ahol fel kellett vállalni, hogy a megfelelő közönségmegszólítás érdekében az esztétika és használhatóság szerepe erősebb, mint az újrahasznosítás.

Összességében pedig elmondható, hogy a körülményekhez képest beavatkozásunk sikeres volt. A résztvevő emberek egyszerű, de tetszetős módon – matricázás és kis rajzok segítségével - fejezhették ki véleményüket a Duna parttal kapcsolatban, melyek által könnyebbé vált láttatni a helyi identitást további fejlesztésekhez. Azt is bevallhatjuk viszont, hogy urbanisztikai beavatkozásunk nagyobb sikeréhez több szakterületet érintő – marketinges, programszervező stb. feladatokban jártas - csapatot lehetett volna bevonnunk.

 

Továbbgondolás

A reflexió az ember első szabadelvűnek nevezhető viszonya az őt körülvevő világhoz, melynek tudatosulásával az alkotó és az önreflexió, azaz a szerzői én is megjelenik a műben. A mesemegosztó platformon a saját nézőpontok bemutatásával megismerhetővé válik, hogy ki, mit és hogyan lát. Az összegyűlt anyagunk felhasználása pedig további kérdéseket vet fel. Lehet-e ezáltal mentális hídfőt építeni? (Mentális térkép-szerűséggel próbálok átkötni.)


Duna napok a párkányi oldalon


Vannak olyan jelenségek, térelemek, amelyek egyesek számára feltűnőek, mások számára viszont teljesen észrevétlenek maradnak. Fontos téralakító tényezőkké váltak a terekhez kapcsolódó tapasztalatok, értékek. A különböző társadalmi csoportok más és más viszonylatokat, térelemeket vélnek fontosnak a maguk számára. Tükör segítségével az olyan viszonylatok ábrázolása válik lehetségessé, amelyek azonban sem a tükörben, sem a környezetben nem találhatóak meg. Létezhet-e valami, ami nem valódi?

Murányi Zita, Nagy Dóra

 

BME Urbanisztika Tanszék

vélemény írásához jelentkezzen be »