építészet : környezet : innováció

Tervjavaslatok versenye a Szépművészeti Múzeumra - bemutatjuk a terveket

Vasáros Zsolt DLA tervjavaslata

Vasáros Zsolt DLA tervjavaslata
építészek: Hauszknecht Katalin, Holicska Ádám, Kállay Gábor, Megyesi Zsolt, Nagy Zsolt

 

Vasáros Zsolt tervjavaslata
Vasáros Zsolt tervjavaslata
Vasáros Zsolt tervjavaslata
Vasáros Zsolt tervjavaslata
Vasáros Zsolt tervjavaslata
Vasáros Zsolt tervjavaslata
Vasáros Zsolt tervjavaslata

 


Részlet a műleírásból:

helyszín – alapvetések
A Szépművészeti Múzeum új, térszint alatti fogadócsarnokot, időszaki kiállítóteret és számos, a látogatók kényelmét és a múzeumlátogatás élményét fokozó funkciót tervez a főbejárat előttitérségében. Az említett funkciókon kívül kiemelt szerepet kapnak a műtárgyak megfelelő bemutatását és megőrzését is szolgáló helyiségek, az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális igények. A főbb műszaki és esztétikai-formai kívánalmak mellett felmerült egy eszménykép, Atlantisz ideájának megidézése. Történt ez nyilván valamifajta tökéletességre való törekvés igénye miatt, továbbá a titkos és rejtett szépségek és értékek felfedezhetősége érdekében. Az atlantiszi víziók számos kifejezőeszköze tervjavaslatunkba is bekerült – a mélység és magasság fürkészése, az elsüllyedt és felfedezésre váró világ feltárulása, a váratlan és meghökkentő talányok felfedezése.

A tervezett bővítés helyszíne és a számos kimondott kötöttség, és ki nem mondott, de érzékelhető építészeti „alázat” is egy a felszín alatt rejtőzködő világba tereli elképzeléseinket. A mélységben viszont a térélmény gazdagsága ellenpontozhatja a felszín visszafogott, de feszültséggel teli karakterét. A feladat megfogalmazása eleve kódolta ezt a sajátos kettősséget – tervjavaslatunk is ennek kihangsúlyozását célozza.

Különösen a baloldali bejárat kiképzésénél érvényesül a hosszú „causeway”-ként kiképzett lejáratból nyíló terek titokzatossága. Miután a régi főbejárat nyilvánvaló zártsága után akár balra akár jobbra indulva fokozatosan „süllyedünk” a különböző szinteken az előcsarnok irányába. Ha megtaláltuk a két irány valamelyikét, utána egyértelmű a haladás. A hosszú levezető rámpából egyre-másra tárulnak fel a mélyben és a köztes szinteken működő funkciók. A Hősök tere felé eső zárófal óriási növény felülete – amely a térszínről is látható – igazi ősi vízió, egy szürreális világ mai megfogalmazása. A felette csordogáló vízfelület izgalmas fény-árnyék játéka és a mintegy 12 m-es magasság igazi látványosság lehet – elsősorban egzotikus növények telepítésére illetve bizarr növénykompozíciók installálására gondolunk.

A felszíni tájépítészeti elemek megfogalmazása és a térszín alatti struktúrák formavilága egyszerű, már-már archetipikus, mentes a felesleges építészeti mozzanatoktól. Fontos kérdés a szimmetrikusan komponált Schickedanz-épület előtti új beépítés karaktere, kompozíciós elve. A rendelkezésre álló terület nagymértékű aszimmetriája és a mintegy 6000 m2-es programban szereplő helyiségek térigénye tervjavaslatunkat egy a szimmetrikus gondolkodástól eltérő irányba vonzotta. A felépítmények és a tájépítészeti elemek a teljes struktúrához és a régi épülethez viszonyítva tulajdonképpen síkbelinek tekinthetők, így javaslatunk szerint szabadabban formálhatók. A teraszosan kiképzett, „kiülős” étterem igénye, valamint az új bejárat(ok) megfogalmazása és a földalatti részek felszíni kivetülése inkább érdekes, egyedi formálású objektumok kreálását indukálta. A mozaikszerű felszínrendezés különböző elemei – különös tekintettel a bal és jobb oldal merőben más kiképzésére – térben kommunikálnak egymással, sajátos rendben komponáltak.

Úgy véljük, hogy az alapvetően városi kontextusban található, fontos funkciókat rejtő földalatti világ térszíni kivetülése tervezetten történhet. A megoldások maiak, mert az építészeti választ kereső helyzet is az. A Hősök tere nem autósforgalmi csomópontnak épült, jelenleg a Múzeum(ok, mert a Műcsarnok is) visszaszorultak a sok forgalmi sáv miatt. Már nem a finom tengelytörésekkel komponált Millenniumi kompozíció szerves részei, vizuálisan talán igen, de a megközelítés és a telepítés szempontjából semmiképp. Így a kissé szűk területünk felértékelődik, fontos, hogy tervezetté váljon az installációk és a zöldfelületek tekintetében. A mai megfogalmazású elemek nem ellentétesek a környezet történeti, művészeti és szimbolikus értékrendszerével.

funkcionális és téri igények
Az alábbi projektcélokra adtunk tervjavaslatot:

  • Az új épületrész felszíni és térszín alatti közlekedőinél és térkapcsolatainál kiemelten kezeltük a várhatóan nagy forgalomra vonatkozó méretezési szempontokat. A bejáratok kérdésében is fontos volt, hogy egyértelművé váljon az új megközelítési pozíció – szemben a bezárt és a napi forgalomban nem működő régivel. Mivel a monumentális főhomlokzat és az ezt látványban-érzetben fokozó főlépcső előtti térségben a felmenő szerkezetek csak korlátozottan jelenhetnek meg, így az irányok és az irányultságok kiemelt szerepet kapnak. Tervünk fő jellegzetessége, hogy a látogatókat a főhomlokzat elől irányítsuk el, illetve lefelé a bejáratok irányába. Onnan jobbra vagy balra tekintve bár különböző karakterű, de hasonló fontosságú bejárattal találkozik a látogató.
  • Kiírók igény volt, hogy egyfajta „referencia”-pontként szolgáljon a létesítmény. Úgy véljük, hogy az izgalmas téralakítási koncepció és a szolgáltatások ezt sejtetik. A belső téri világos, tiszta elrendezés magas színvonalú felszíni rendezést, korszerű tájépítészeti elemeket igényel – az a látogatóközpont szinte egyetlen, igazi „homlokzata”. Az étterem-kávézó egység több terasszal, változatos rálátási pozíciókkal kedvelt hellyé válhat – mind a téli, mind pedig a nyári turistaszezonban.
  • A belső téri koncepció is kiszolgálja a többféle funkciót, akár párhuzamosan is. Figyelembe vettük a kiírásban szereplő kritikákat és ajánlásokat, továbbá az alapvető biztonságtechnikai és műtárgyvédelmi követelményeket.
  • A belső terek logikus sorrendje és a régi épülettel tervezett határozott összeköttetés megteremtése a látogatói élményt és megértést szolgálja.
  • A tervezett létesítmény nem közönségforgalmi helyiségei – műtárgyraktárak, felvonók, műhelyek, gépészeti helyiségek a gyűjtemény megőrzését, védelmét szolgálják.
  • Az új épületszárny talán legfontosabb feladata a látogatói kiegészítő szolgáltatások biztosítása. Ezt részben a megfelelően méretezett, valódi térélményt nyújtó levezető passzázson, részben pedig a betervezett szolgáltatások kialakításával biztosítjuk.
  • Komoly építészeti kérdést jelent egy ilyen létesítmény térszín feletti kialakítása, ami a műemléképülethez történő illeszkedés legfontosabb kérdéseit is jelenti. Messzire vezető kérdés, hogy mi is ami egy ilyen léptékű történeti épülethez illeszkedőnek minősül? A vonatkozó charták, ajánlások és a korszerű építésszemlélet nem tartja megfelelőnek a historizálás formáit. Minden bizonnyal a régitől elkülönülő, azonban kompozíciójában azzal egységes egészet alkotó együttes tervezés a cél. A modern, korszerű „alépítményben” 21. századi terek, anyagok és szemlélet kell uralkodjon, ennek friss szemléletű, de érzékenyen megtervezett felszíni morfológiája fogadja és irányítja a látogatókat. A két épület kapcsolatánál tervünkben arra törekedtünk, hogy a lehető legnagyobb szélességben és több áteresztő nyíláson keresztül kapcsolódhassunk a régi épülethez. Ennek nyilvánvalóan komoly statikai vonzatai lehetnek, ezek részletes elővizsgálatára és elemzésére jelen pályázatban nem volt mód. Tervünkben több lépcsőkart és mozgólépcsőt is javasoltunk – értve a kiírásban és az elkészült tervek kritikájában megfogalmazottakat. A felszíni építmények mérete mindenütt a főhomlokzat lábazati magassága körüli. Megformálásuk egyszerű, mentes minden manírtól, mesterkélt díszítéstől. A bal oldali bejárat és a liftház ék alakú építményei a főhomlokzat timpanonjait sejtetik, egyfajta elsüllyedt, „atlantiszi” világot sejtetve. A jobb oldal fokozatosan süllyedő lépcsősorai is ezt a karaktert erősítik. Úgy véljük, hogy tervünk megfelel a világörökségi és műemlékvédelmi előírásoknak, nem tartalmaz azokkal ellentétes építészeti megfogalmazásokat.
  • Az időszaki kiállítótér több mint 1000 m2-es alapterületével és a terveken megjelenített kialakításával megfelel a korszerű kiállítóterekkel szemben támasztott követelményeknek. Ábrákon mutatjuk be a térosztásra vonatkozó alternatív lehetőségeket. Ez indokolja a két zsilipes rendszer kialakítását is, amelyek osztott kiállítás esetében ki- és bejáratként is működnek, nagykiállításnál pedig ki- vagy bejáratként funkcionálnak. A belső alátámasztás nélküli tér (alapvetően fontos, ha flexibilitásról beszélünk) kazettás vasbeton födémszerkezetet kap, amely kiválóan alkalmas mind a mobilfalak fogadószerkezeteinek, mind pedig a világítás- és gépészeti-technikai installációinak rögzítésére. A kiírásban megfogalmazott burkolati és egyéb követelmények teljesíthetők.
  • A shrine a –2 szint előcsarnok terében kapott helyet. A terveken látható módon a geometriai kiképzése az atlantiszi vízióknál említett hengerre, a rotunda formára vezet vissza. A régi épület felőli rész félhengere fix, ez falban tolható palást-szeletekkel egészülhet ki – akár teljes hengerré. A hónap műtárgya típusú bemutató a félhengerben is elképzelhet, ekkor a tolható falak nem állnak a térben. A shrine felületképzése az üvegfelület mögé rejtett intelligens, szabályozható világítástechnika, amellyel az adott esemény hangulata és miliője befolyásolható. A kiírt műtárgyvédelmi és installációs igények teljesíthetők.
  • A Dózsa György úti szárnyban kapnak helyet a kiállítás technológiáját szolgáló helyiségek: anyagraktár és műhelyek, műtárgy kezelés, további raktárak.
  • A kreatív foglalkoztatók a –2 szintre kerültek, az előcsarnokhoz szervesen kapcsolódva. A kiírásnak megfelelően a 3 flexibilisen összenyitható helyiség természetes, indirekt bevilágítása is megoldott.
  • Az előadóterem méretezése a kiírás szerint történt, a berendezés a többcélú tevékenységhez igazított.
  • A múzeum shop az időszaki kiállítótér kijárati zónájára tervezett. Már fentről, az érkező rámpáról is látható, könnyen meg is közelíthető. Rendezvény, illetve zárás után flexibilis üvegfallal a kiállítótér előterével együtt lezárható. A napi áruszállítás a közeli liftek miatt nem problémás. A shop kialakítása a fal mentén elhelyezett nagyméretű könyvespolccal, továbbá szigetszerűen kiképzett pulttal elképzelt. Egy másik üzlet – javaslat szerint hasonló kínálatú shop, vagy design bolt, galéria – a –1 szinten kap helyet, a be- és kijáratok fontos ütközőzónájában. A rámpán érkező vendégek gyakorlatilag ezt közvetlenül látják, igen fontos reklámja lehet a turisztikai portálnak.
  • Az önkiszolgáló éttermet és a részben felszolgálós kávézót gazdasági háttérhelyiségek és melegítőkonyha szolgálják ki. Az étterem a süllyesztett térszínről és az előcsarnokból is megközelíthető, továbbá a „piazza” szintjén is tervezhető a szezonális kitelepülése. Így védett, de szinte mindenhonnan látható pozícióban, több alternatívában használható étterem jön létre, amelyet szervesen egészít ki a bejárat közelében található kávézó. A –2 szinti kávézó már a „kiállítások” látogatóit szolgálja ki, a kiállítótér ki- és bejárati zónájára koncentrálódott telepítéssel.
  • Az előcsarnok vagy előcsarnokok (a két szint összefüggései miatt) fontos helyszínei a tervezett bővítésnek. Mindkét új bejáraton át a –1,0 szinti előcsarnok ugyanazon terébe jutunk. Ide érkeznek a liftek is a térszínről közvetlenül. Szemben találjuk a 10 poszttal tervezett információs pultot. Nem a szigetszerű pult mellett döntöttünk javaslatunkban, mivel a 10 poszt nagyátmérőjű pultot igényelt volna, amely már belsőépítészetileg nehezen kezelhető és működtethető. Az egyenes pult, és a mögötte és mellette található kiszolgáló és raktárhelyiségek indokoltabbak. Ebből a térből indul a régi épületbe vezető új lépcső, ami a portikusz oszlopainak kiváltásai között vezet. Két egyforma kar egy-egy mozgólépcsőt fog közre, így kényelmesebbé tehető az átközlekedés a régi szárnyba. A lépcső mellett és mögött találhatók a zárható szekrények, továbbá a nagyméretű vizesblokk. A ruhatár a –2,0 szinten található, ahova a –1,0 előcsarnokból lépcső vagy lift vezet tovább, méretezése a kiírás szerinti.
  • Az alapterülethez viszonyítva terveztük meg higiéniás helyiségeket – az egyes funkciókhoz és funkciócsoportokhoz elosztva, méretezve. Nemenként is elkülönülnek a mozgássérült mosdók, valamint a személyzet helyiségei.
  • A régi múzeumépülettel történő összeköttetés igen fontos pontja a teljes rekonstrukciónak. Tekintettel arra, hogy a jelenleg ott kialakított vizesblokkok és a portikusz, továbbá a lépcsőkiváltás részletei nem ismertek, így tervjavaslatunkban egy maximális helyigényt fogalmaztunk meg. Ez a statikai paraméterek feltárása után módosulhat.

vélemény írásához jelentkezzen be »