építészet : környezet : innováció

Templomhiányos helyek - szekularizáció és szegregáció

Bár húsz éve megtörtént a rendszerváltás, a szocializmus szellemében épült lakótelepek csak lassan, nehézkesen jutnak szellemi táplálékhoz. Ezeken a területeken a templomépítés hiánypótló, egyben embert próbáló cselekedet, melynek kálváriáját Kulcsár Attila mutatja be nyíregyházi terve kapcsán.

Templomhiányos helyek keletkezése
A létező szocializmus nem szerette az egyházakat. Politikusai ateisták voltak, akik közül az idősebbek sikeresen elfelejtették, hogy valaha megkeresztelték őket, a fiatalokat meg már meg sem merték. Aztán beszippantotta a csókosokat az úttörő élet, a KISZ és a párt, ha megbízhatónak bizonyultak. Emlékszem a főnökömre, aki félt eljönni az egyházi szertartással eltemetett idős kollégája temetésére, nehogy rossz pontokat szerezzen odafenn, a pártbizottságon.

Az ősi templomokba az öregek jártak a városokban, falun is csak az idősebb korosztály, mert a gyerekeik a messze városba költöztek, - az úristen maradt csak otthon, - akinek az egyre közelgő színe előtti megjelenéshez némi protekciót szerettek volna szerezni. A fiatalokat a nagyvárosokba szólította az ipar, és a TSZ előli menekülés, kikerültek a nagycsaládi környezetből, a hagyományos paraszti életformából, a természet rendjéhez igazodó szokásrendből, új ideológiákat, ünnepeket, évfordulókat tanultak meg, és egyre ritkább volt a visszaút a hagyományokhoz, gyökerekhez. A kommunista modernizáció társadalmi mobilitást hirdetve - és megvalósítva - szétzilálta a nemzeti és vallási hagyományokat, elszakította a kulturális gyökereket. A szocialista brigád nem pótolta a régi közösségeket, az Élüzem cím és a Vörös Vándorzászló a régi értékeket. Viszont néhány év sorban állás után lakást kapott a nagyüzemi dolgozó a lakótelepen, ha bejelentett városlakó volt, és sorsára hagyta komfort nélküli szülői házát - a szüleivel együtt.

 

Józsavárosi templom – a Boruzs Bernát tervezte iskola átalakítása
Józsavárosi templom – a Boruzs Bernát tervezte iskola átalakítása
 

 

Így nőttek ki a földből a lakótelepek a városok szélén, és sokszor beljebb, a történelmi városszöveteket is szanálva: lakóházak, bölcsődék, óvodák, alapfokú kereskedelmi egységek és szolgáltatások. A lakótelep a modern építészeti mozgalom elvei szerint alvóváros, vagyis olyan hely, ahol csak laknak a városlakók.  Az alapfokú ellátásba nem tartozott a templom, akárhány lakosnak is szánták a várostervezők. A Szent István-i tíz falut jóval meghaladó népesség - ha hitét gyakorolni akarta -, a városközpontokban találta meg templomait.

A régi városok központját felmagasodó templomtornyok jelzik, amelyek a bevezető utak tengelyében állva messziről mutatják a város főterét, az agórát, a város szívét. De igaz ez a falvak templomaira is. „Hoc templum est” - jelölték ki a településeken az alapító atyák azt a kitüntetett pontot, amely központi fekvése és térszervező ereje révén hosszú időkre egy egyházi központ számára a legalkalmasabb hely lehetett.

A lakótelepeket is hasonló elvek szerint telepítették - hoc centrum est. Az alközpontot legtöbbször felmagasodó középmagas, vagy magas házak jelölték ki, itt voltak a szolgáltatások: a posta, ABC, OTP, orvosi rendelő, iskola, gyógyszertár. Ám a templomra nem gondoltak, mint a lakótelep alapfokú intézményére.

És Nyíregyházán is…
Városunkban, - de ez nem egyedi történet - az első lakótelep a hetvenes években épült, a második öt évvel később, és még egy a nyolcvanas években.  A Jósaváros egy dimbes-dombos homokdűnékre telepített szőlőskertben, a második - az örökösföldi - egy gyümölcsösre, középen egy nádassal. Az első lakáshoz jutók ma nyugdíjhoz közelednek, vagy nyugdíjasok, a második lakói munkanélküliek, vagy vállalkozással próbálkozók. De a korosztály szerencsére nem ilyen homogén: a tehetősebbek elköltöztek a keretvárosi övezetekbe és a lakótelepen maradtak a gyerekeik, valamint a lumpen elemek és a szegényebb alkalmazotti rétegek. A szegregáció itt is valós társadalmi veszély. Egyeseken csak az imádság segítene.  De hol és miként? Se keresztelés, se templom, se ismerős, aki megmutatná az odavezető utat.

A nyolcvanas évek elején Varsóban jártam az Ursus nevű lakónegyeden. A házak még be sem voltak vakolva, de már lakták őket, és egy teresedésben - a felvonulási épületből továbbépítve, hullámpalákkal fedve-burkolva, katolikus templom állt, fogadva a híveket.

Új templomok a szocialista időkben jobbára csak visszapótlásként épültek, mint Csaba László Hollóházi temploma 1967-ben, amely a porcelángyár fejlesztése útjában álló régi templom pótlása, vagy a mándoki görög katolikus templom 1970-ben, amely a Szentendrére került műemlék helyettesítése. A lakótelepeken a templomot sokáig senki nem hiányolta. Szabó István Külső-Kelenföldi református temploma is a lakótelep szélén, egy esetleges helyen valósult meg 1981-ben. De elég is volt a városközpontban évszázadok óta meglévő istenes hely annak a kevés templomba járó hívőnek, aki gyülekezeti közösségben akart imádkozni. A lakótelepekkel az egyházak is csak a rendszerváltás után kezdtek el foglalkozni, igény is inkább csak a kertvárosokban jelentkezett.

 

 
Józsavárosi templom – a Boruzs Bernát tervezte iskola átalakítása
Józsavárosi templom – a Boruzs Bernát tervezte iskola átalakítása
Józsavárosi templom – a Boruzs Bernát tervezte iskola átalakítása

 

A házgyári termékű városnegyedekben a kilencvenes évek elején épültek az első templomok. Tiszaújvárosban, a néhai Leninváros lakótelepén 1993-ban római katolikus (Rátkai házaspár), ’94-ben református (Hoór Kálmán), ’95-ben görög katolikus (Bodonyi Csaba).  Mindegyik a panelházas beépítés szélén, egy új kertvárosi telekosztás első épületeiként épült. Dunaújvárosban 1996-ban épült 40.000 embernek a lakótelep peremén Nagy Tamás evangélikus temploma, bajor segítséggel. Kruppa Gábor katolikus temploma a 35 ezer fős Újpalotai lakótelep közepén, a kutyafuttató helyén 2008-ban készült el.

A visszatérés az egyházhoz a rendszerváltás után kezdeti fellángolás volt néhány tékozló fiú számára, mára a vallásosság visszasüllyedt Magyarországon is az általános európai liberalizmus trendjébe. Vagyis a legutóbbi népszámlálás adatai szerint nem vallásosnak vallotta magát a lakosság 25%-a, a maga módján vallásosnak 50%. Ez szerintem azt jelenti, hogy káromkodik istennel, fohászkodik otthon és bárhol, ha bajban van - vagyis hisz a létezésében - csak nem kér hozzá papi segítséget. Felekezethez kötődik 13%. Ez nagyjából lefedi az adójuk egy százalékát az egyháznak felajánlók számát.

Minden kis magyar falunak van temploma, a 100 fősnek is. A nagyobbaknak kettő, három is, attól függően, hogy milyen volt az egymást követő földesurak hite: cuius regio, eius religio, és aztán jött a türelmi rendelet. A nagyvárosi lakótelepek 3000- 4000 lakásnál kezdődnek, de tízezer lakással 30-40 ezer lakosa is van néhánynak. A rendszerváltásig az első településrendezési tervekben a tervek hosszú sorában nem voltak templomnak szánt helyek az intézményterületeken. Mára a képviselő testületek egyes egyházak felszólalásaira, vagy lakossági fórumokon a hívek kérésére jóváhagynak már olyan szabályozási terveket, amelyekben egy-egy házhelynyi templom telke is ki van jelölve. A demokratizmus elve szerint, hogy ne érje őket részrehajlás vádja, kapnak egy telket kedvezményesen a katolikusok, reformátusok és a görögök is, sokszor egymás mellett, hogy ne legyen vita a környezet miatt sem. Ezeken legtöbbször a parókia még elfér, de gyülekezeti ház, óvoda, iskola már nem. A szomszédos telkek beépülnek, az egyház sajáterős, hosszan elhúzódó építkezéseit a városfejlesztés és a piac nem győzi kivárni.

Az pedig a mai napig elképzelhetetlen, hogy az egyház - ahogy a múltban -, felekezeti tömböket alakítson ki, hogy a templom körül közösségei számára intézményeket építsen: bölcsődétől, szociális otthonig vagy akár kolumbáriumot - altemplomot. És milyen botrány van, ha mégis megvalósul egy kerítésbe rejtett urnafolyosó, mint Debrecenben a Tócos-kerti lakótelepen Lengyel István református temploma mellett: „nem akarunk temető mellett élni”- szólaltak fel a szüleik sírját csak halottak napján látogatók. Egy hagyományosan baloldali város, Nyíregyháza két lakótelepe jól illusztrálja a templomépítés helyzetét hasonló környezetekben.

 

Örökösföldi templom – Kulcsár Attila terve
Örökösföldi templom – Kulcsár Attila terve
Örökösföldi templom – Kulcsár Attila terve
 

 

A jósavárosi templom
Jósaváros a hetvenes évek végére lett kész. 12 ezer lakosa van a Debreceni Házgyár paneljaiból készült telepnek. Az országos statisztikából számolva, ebből nem vallásos kb. 3000 fő, katolikusnak keresztelt 5040, rendszeresen templomba jár 5%, vagyis 252 fő. Ez a mai magyar valóság, de a volt kelet-európai szocialista országokban se sokkal jobb a helyzet, utánunk csak a volt NDK városai következnek.

A történelmi egyházak nem matematikáznak, hanem építkeznek. Az egyre idősebb hívőket és a fiatalokat egyaránt megszólítják és gyülekezetet építenek, új vallásos közösséget hoznak létre. Nyíregyházán az egyházi kárpótlások fejében a városközpontban nem kapott vissza iskolákat a katolikus egyház, így a jósavárosi lakótelepen kért egy kiüresedő oktatási intézményt helyettük, és ez jó csere volt. Azóta itt épült fel a Szent Imre Római Katolikus Iskola és egyházi központ. Ma már általános iskola, kollégium és gimnázium működik falai között. A többcélú nagyterem-aulában a hétvégeken a lakótelep híveinek miséznek, gyülekezet jött létre, plébánia működik. Vagyis itt elegendő hely van egy klasszikus egyházi központ létrejöttéhez, a hosszú távú építkezéshez. Ennyi hely kellene máshol is.

A jó ház mindent tud. Az épületegyüttest Boruzs Bernát Ybl díjas építész tervezte 1974-ben. A rendszerváltásra kiüresedett és a városnak nem esett nehezére felajánlani az egyház számára. Eredetileg 8 tantermes általános iskola, 100 fős óvoda és 80 fős bölcsőde volt itt konyhával, tornateremmel, aulával, szövetszerkezetű rendszerben, belső átrium udvarokra szervezve. Még a szocialista időkben helyenként magastetős lefedést kapott a beázások ellen, és ez a további fejlesztések forrása lehetett.

A kápolna - úgy is, mint többcélú nagyterem - helye az aulához kapcsolható belső udvar beépítéséből adódott. Itt lehetett egy nagy légterű, felülvilágított templomteret kialakítani, amely a földszinten az aula folytatása, és az emeleten egy körfolyosóval galériás térbővületet kap. Ez a folyosó tárja fel egyúttal a tetőtérben kialakított tantermeket is.

S hogy hogyan lehet egy iskolai kápolna a szalagtűző bálok és végzős diákok vidám vetélkedőjének színtere? Hát úgy, hogy a padsorok négyszemélyesek és szétcsavarozhatók, hogy táncterem lehessen itt; hogy az úrasztala a gyertyával együtt a sekrestyébe begördíthető; a papi székek, ambó és szentségtartó tabernákulum és az örökmécs elé a hátsó fal előtt egy takaró lamella függöny húzható, és a szentély pódiuma a világi szórakozás színpadává válhat.

A belső tér szakralitását a valamikori külső panelek mészhomok burkolata biztosítja, amikor is három szint magasan a keresztek hierarchikus plasztikája "ráterül" a falakra. A dongaboltozat végein íves bevilágító ablakok és oldalt a szerkezet rendjéhez illeszkedő hegyesszögű ablakok adnak lebegést a tetőnek és jó arányú légteret a nagy létszámot befogadó kápolnatérnek. A henger alakú lépcsőház rendhagyó módon a szentély felett kialakított karzatot szolgálja ki, a kórus és az énekkar helyének megközelítésére szolgál.

Az iskola többcélú terme mára a lakótelep temploma. Hétvégeken a hittantanár misézik, aki parókiát is kapott az épületben. Az előcsarnokban tolóajtókkal sikerült olyan közlekedő sávot kialakítani, hogy az áhítatra érkezők nem tévednek el az iskola tágas tereiben. A templomnak még nincs tornya, harangja hiányzik, de az iskola diákjainak és a lakótelep öregjeinek a harang belülről szól.

 

Örökösföldi templom – Kulcsár Attila terve
Örökösföldi templom – Kulcsár Attila terve
 

 

Az Örökösföldi lakótelep temploma
Az Örökösföldi lakótelepet is tízezren lakják. Egy 80 éves püspöki helynök, Várady atya fejébe vette, hogy templomot épít a lakótelepre. Meghívásos pályázatot írt ki, kiválasztott egy tervet és a nyertes még további hármat készített, amíg a püspökség és a tervtanács jóváhagyta az utolsó változatot.

Megbabonázott az öreg pap hite, ügybuzgalma, megszállottsága, aktivitása. A lakótelep öregjei nem képesek már bejárni a Nagy Virgil tervezte társszékesegyházba a főtérre, akármilyen szép. De a lakótelep belső útjain elcsoszognak majd az isten házába, ha közel lesz - érvelt, magára is gondolva. Kilincselt, gyűjtött, az önkormányzattól egy aprócska telket könyörgött ki, egy reszli területet két lakóház között, ahova már nem lehetett megépíteni még egy társasházat sem.

Közgyűlésekre jártunk, hogy a telek beépítési előírásait magasabbra emeljék, hogy egy 200 fős templom egy hittanteremmel elférjen rajta. Magam is kihívásnak tekintettem a feladatot a négyszintes, loggiás lakóházak közvetlen szomszédságában. Milyen tömegű legyen egy viszonylag kicsi ház, hogy ne tűnjön kutyaháznak; illeszkedni próbáljon, vagy álljon a semleges házak előtt, mint egy szobor?

Végül is úgy döntöttem, hogy egy csomó jelképrendszerrel dolgozva feladom a leckét a nem vallásos szemlélőknek, hogy hátha a miértekre választ keresve közelebb jutnak a megváltáshoz, és talán belülről is megkeresik a külső jelképek magyarázatát. A templom tömege a Golgotát idézi. A toronyig felmagasodó kőburkolat - rakataival - erre szeretne utalni. A templom sziluettjét a keresztút 14 stációja tagolja, 14 kereszttel díszített kőoszlop. A tizenkettediken a Korpusszal. A ferde oszlopok utalnak a keresztút azon állomásaira, ahol Krisztus elesett a terhe alatt. Az épületen belül, a templomtér oszlopain relief jeleníti meg az eseményeket. Ezek egy belső körmenet állomásai is egyúttal. Az épület nem "keletelt" szentélyű, mert a telek alakja ezt nem tette lehetővé, és a környezethez való illeszkedés a bejárati oldalt, a tornyot kívánta egyensúlyként a többszintes lakóházak között felmagasítani. A földig fémlemezfedésű, „hegyszerű” tömeg magára vonja a figyelmet egyediségével.  Az alaprajzilag derékszögű elemekkel operáló, kis léptékű templomépület talán nem válik alárendelt melléképületté az ötszintes társasházak között, amely minden lakótelepi templom alapvető kihívása.

 

Örökösföldi templom – Kulcsár Attila terve
Örökösföldi templom – Kulcsár Attila terve
 

 

Az építési engedélyt se adták könnyen, de a gond akkor kezdődött, amikor kitűzték az épület sarkait és a lakástulajdonosok rádöbbentek, hogy a templomban harangozni fognak és se reggel, se este, se vasárnap, se ünnepeken nem lehet majd aludni a harangszótól. Petíció és aláírásgyűjtés indult az engedély visszavonásáért, az öreg pap támogatáskérő házalásával párhuzamosan. Az adójuk egy százalékát az „Örökösföldi templom alapítványának” adók, és a csendpártiak egymás ellen ható törekvése kiéleződött. Az öreg kiszámította, hogy ezt a házat önköltségesen 80 millióból meg lehetne építeni. Téglajegyet bocsát ki a lakótelep lakói részére, így tervezte. Minden család vesz egyet, és ha a lakótelepen 4000 család él, és csak 20 000 forintot szán erre minden család, máris megvan a rávaló. Ha kevesebb lesz, a Püspökség kipótolja, és megépülhet az Isten háza.

Csakhogy ez az a lakótelep is olyan, mint a többi: vallási meggyőződése a magyar átlaghoz igazodik. Római katolikus: 25%, vagyis 1400 lakos, adója egy százalékát itt 11% adja az egyháznak, vagyis 616 fő, ez 200 családot jelent. Ezekből 10%-ban a családfő munkanélküli. Ha a 180 család felajánl 20 000 forintot, már meg is van 3, 6 millió, ami a torony csúcsán a korpusz előállításához is kevés. Persze a lakossági tiltakozásra és a beépítési kötelezettség nem teljesítése miatt a templom építési engedélyét visszavonták.

A panelprogramba az önkormányzatok és az állam is besegített. Így lett a házakon hőszigetelés, hogy kevesebb legyen a fűtésszámla. A lakótelepen a templom az imádsághoz kell, hogy jöjjön a pénzes postás, vagyis a hívek saját erejéből nem valósulhat meg egyik sem, de a vallásos ember sem szegregálódhat ki a lakótelepről!

Nyíregyházán cseretelket ajánlottak fel az egyháznak a lakótelep szélén. Egy labdarúgó pálya, egy buszvégállomás és egy magasfeszültségű alállomás között. A templom és a hittanterem elfér rajta. Az épület majd megpróbál illeszkedni az új környezetébe, a hívek megpróbálnak szaporodni, a 80 éves plébános tovább gyűjti a téglajegyeket, és majd csak megsegít az Úristen.

Kulcsár Attila DLA

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »