építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Tari Gábor: Történelmi épületek újraszínezése - a fertődi Esterházy Kastély színrekonstrukciója

A színterveket e sorok írója készítette egyetemi kollégáival együttműködve. Azóta az ellentétek elcsitultak...
Kellemetlen, anyagszerűtlen összhatás
Komoly, sokszor indulatokat sem nélkülöző szakmai viták közepette született meg a tavalyi év során egyik legszebb és legjelentősebb kastélyunk újraszínezését kedvezően elbíráló másodfokú hatósági engedély. A színterveket e sorok írója készítette egyetemi kollégáival együttműködve. Azóta az ellentétek elcsitultak, egyre több pozitív visszajelzés érkezett az udvari homlokzat tavaly őszi szívet melengető hivatalos átadási ceremóniája után. Bár mintha kevéssé foglalkozna a média ezzel a tényleg igényesen sikerült műemlék felújításával. Szerencsére már folyamatban vannak a további, kerti homlokzatok tervezési munkái, ezért is lehet aktuális az írásom.


Vöröses árnyalatú terv
Mediterrán narancsos színváltozat

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rajzi és Formaismereti Tanszéke nem elsőként kezdett foglalkozni az épület új színének megalkotásával. De más témában, pl. a szobrászrestaurátori munkák koordinálásában vagy számítógépes grafikai megjelenítésben, építészeti tervezési munkákban a tanszék korábban is részt vett már. A színnel kapcsolatos szakmai viták akkor kezdődtek, amikor a tudományos alapossággal, körültekintéssel végzett korábbi kutatások mégsem hoztak olyan, a színdinamikai tervben és próbafestésekben megjelenő esztétikai eredményt, amit a tulajdonos - a Műemlékek Állami Gondnoksága - úgy ítélhetett volna meg, hogy az új szín a közönség és a szakma által is megfelelőnek bizonyulhat. Ez a terv egy túl kontrasztos sötét téglavörös színjavaslat volt, ami sokszor a homlokzattagolásokra kiforratlanul, bizonytalanul reagált. Egy rózsaszínnel és fehérrel kiegészített változatát próbából fel is festették az épületre. Az első fotón látható a túl sötét lábazati rész kellemetlen, anyagszerűtlen összhatása a hideg-rózsaszín emeleti falszínnel és vakító fehér tagozatokkal. A festésminta kaliforniai stílusú, lomfűrészelt, "gyarmatosító barokk" hangulatot idézett, egy apró épület arányait feltételezve...

Ekkor kértek fel újabb tervek készítésére, mivel a tanszéknek ebben a témában már több évtizedes tapasztalata és szakmai referenciái vannak. Többek között egyedül az országban nálunk működik Színdinamika Szakmérnöki másoddiplomás képzés.


Az udvari homlokzatok az ünnepélyes átadás napján
Esti kivilágításban

Ejtsünk néhány szót az építészeti színtervezés speciális jellegéről. Az ilyen feladatok sikeres megoldásánál rendkívül sokféle tudományos és művészi képesség együttes megnyilvánulására van szükség. Hiába vesznek vakolatmintákat a falak, párkányok, pilaszterek bizonyos részeiről, végeznek rétegcsiszolati vizsgálatokat, kutatnak a kor más hasonló jellegű kastélyainak leírásai és ábrázolásai közt, vizsgálják jelenlegi megjelenésüket, ez még nem elég ahhoz, hogy a konkrét épület is kompozíciós-vizuális egységében, a mai szemlélő számára szóló mondanivalójában is megfelelő legyen az épület jelentőségéhez méltó esztétikai igényesség mellett.

Egy ilyen épületet az évszázadok során többször is átfestettek. Kérdés tehát, hogy melyik legyen az az állapot, amit vissza akarunk állítani? És hogy a fellelt színminták bizonyíthatóan megfeleltethetők-e a korral és az épület bizonyos homlokzati elemeinek egymáshoz viszonyuló logikájával? Sokszor a színminták nem adnak teljesen konzekvens utalást a homlokzat plasztikai váltásait követő színárnyalat-váltásokhoz.

Ez persze nem jelentheti azt, hogy információ híján az épületet csak egyszínűre festhetjük. A rétegcsiszolati vizsgálatok is csak a felhasznált pigment jellegére adnak utalást és nem a pontos tónusfokozatára, arra, hogy milyen arányban volt pl. fehérrel keverve. Pedig ilyen hatalmas felületen ez óriási esztétikai különbségeket jelenthet. Ugyanilyen apró színérzékenységbeli tévedés is végzetes lehet a vakolatminta valamilyen színkatalógussal történő összehasonlításakor, nem beszélve arról, hogy a nedvesség vagy valamilyen kémiai hatás folytán a színpigmentek sokat változhattak a hosszú évek során. Egy nedvességet kapott és később kiszáradt vakolat sem ugyanolyan színű, mint eredetileg volt, nem beszélve az UV-sugarak hatására történt fakulásról. De egy porózus, érdes felületet is nehéz a sima színkártyával összehasonlítani úgy, hogy közben már több ezer négyzetméteren képzeljük el a színt...

Ezek a bizonytalanságok együttesen elég veszélyesek ahhoz, hogy a mégoly jó szándékú, de csak elméleti és nem a lehetséges variációkra irányuló alkotó-festői kutatásokat végül is kedvezőtlen eredményhez vezesse. Viszont egy művészi-vizuális-tervezői látásmód, a színek viselkedésének, emberre és építészeti struktúrákra történő hatásának sok-sok éves tapasztalata, az "ecsettel és festékekkel való mélyreható barátság" képes ezekből is eredményt felmutatni. A teljes körű információ híján a tervező által elképzelendőt, kiegészítendőt is a megfelelő irányba képes mozdítani. Ezért van az, hogy a Rajzi Tanszéken hosszú évek hagyományaként festőművészek is tanítanak, és ebből a műhelyből jött létre nagy sokára a magyar színszabvány, a nemzetközileg már régen ismert és külföldi egyetemeken régóta tanított Coloroid színrendszer. Az építészeti színtervezés interdiszciplináris művészeti műfaj, csupán könyvtári, vagy dokumentatív kutatómunkával nem sajátítható el művészi tehetség nélkül.

A mi tanszéki csapatunk a kastély múzeumában lógó Peschi-kép színeit vette alapul végső döntésként, de természetesen csak az összes szóba jöhető színváltozat megvizsgálása után. Készítettem egy sötét tagozatú, vöröses árnyalatú tervet is, ami a vita másik oldali álláspontjához volt hasonlatos, de esztétikailag finomított kivitelben követi néhány korabeli német nyelvterületen lévő hasonló épület színezését. Készült egy melegebb, mediterrán narancsos színváltozat is.

A megbízó viszont a halványsárgás "kőszínű" Peschi-kép változatot választotta, és második fokon erre is kaptunk építési engedélyt. A korabeli olajkép színei, eltekintve a térbeli plasztikus ábrázolás fény- és árnyékváltozataitól és a festék idő múlásával történő sárgulásától, összhangban voltak a már korábban is megtalált kőszínű vakolatmintákkal. Viszont az épület méreteihez, méltóságához és plasztikai tagoltságához ennek a színnek három árnyalatát használtam, úgy, hogy ezek bizonyos színtani jelenségek folytán (szimultán-kontraszt) öt érték gazdagságával szólnak nagyon finom színkülönbségekkel. Kiemelve, elkülönítve és mégis összetartva az egyes emeleteket, falszíneket és tagozatokat. A korábbi nyers, mustársárga szín színezetét kissé melegítve az új világosabb tónus a megtisztulás, megfiatalodás képzetét is kelti a szemlélőben. Míg a korábbi téglavörös változat sok szakember szerint az előző kommunista éra világát idézte volna, nem kívánatos módon.

szerző: Tari Gábor (szöveg+kép)

vélemény írásához jelentkezzen be »