építészet : környezet : innováció

Szigetkör

A Margitszigettel világörökségi címre pályázik hazánk fővárosa, noha egyes zárványterületeinek (szabadtéri színpad, HM teniszpályák, Sirály Csónakház, Casino, Palatinus) leromlottsága és tulajdonjogi tisztázatlansága évtizedek óta akadályozza a park megújulását. A szezonális használattal összefüggő terhelés oly mértékben megugrott az utóbbi évtizedben, hogy az már a fenntarthatóságot veszélyezteti.
Bardóczi Sándor írása

A Margitszigettel világörökségi címre pályázik hazánk fővárosa, noha egyes zárványterületeinek (szabadtéri színpad, HM teniszpályák, Sirály Csónakház, Casino, Palatinus) leromlottsága és tulajdonjogi tisztázatlansága évtizedek óta akadályozza a park megújulását. A szezonális használattal összefüggő terhelés oly mértékben megugrott az utóbbi évtizedben, hogy az már a fenntarthatóságot veszélyezteti. Egy napsütötte hétvégén a sziget látogatószáma normál esetben is eléri a 35 ezer főt. Ehhez társul még az az éves szinten 10-15 darab, tízezer főt meghaladó nagyrendezvény (ezek jó része céges PR és nem sok köze van a helyhez a „zöld” üzeneten kívül), illetőleg a nyári színházi előadások és az esti szórakozóhelyek generálta forgalom. Ennek következtében hetente közel 13 ezer darab eldobált pillepalackot szednek össze a szigetről. A különleges zöldfelületi értékeit jelentő tematikus kertek (rózsakert, japán kert) katasztrofális műszaki-esztétikai állapotban vannak, a kolostorromokat érő terhelés, áttaposásból származó rongálás is jelentős.

Nem tett jót a szigetnek az a mindenféle rendezési terv, előzetes fővárosi stratégia nélküli, erőszakkal átnyomott sportuszoda-bővítés sem, amit a kormányzat és a Magyar Úszó Szövetség lobbizott ki, miután előzetesen úgy voltak képesek pályázni a 2006-os Úszó EB rendezési jogára látványtervekkel (!), hogy még a helyszínt sem tudták biztosan. Az eredmény: egy félig kész, sátorponyvával téliesített, nagy lelátó nélküli uszoda (raktárhiánnyal), néhány száz négyzetméter elrabolt zöldfelület (ami ennek a szigetnek a legfőbb értéke), egy lezárt vízmű kút (ami hosszú távon még problémákat fog okozni), uszodával továbbra is ellátatlan városrészek (ami miatt a külső kerületekből is a belvárosba kell járni), és a távlatos gondolkodás teljes hiánya.

 

Margitszigeti víztorony, fotó Bardóczi Sándor
Margitszigeti szökőkút, fotó: Bardóczi Sándor
taj csi a szigeten, fotó: Bardóczi Sándor

 

Sok bába
A sziget megújulásának gátjai csak részben anyagi természetűek. A Margitszigetre hosszú ideje nincs érvényes szabályozási terv, amely alapján a rekonstrukciós munkálatokra engedélyezési terveket, és ezek nyomán pályázatokat lehetne benyújtani. A szigetnek nincs igazi gazdája. A felelősség szétfolyik a főváros és a kerület, az örökségvédelem és a vízügy, az FCSM, a FŐKERT, a Fővárosi Vízművek, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., az Ásványvízpalackozó, a Közterület Felügyelet, a BRFK, a Parking Kft., a sportegyesületek, a szállodai menedzsmentek, a Honvédelmi Minisztérium, Budapest-Esztergomi Főegyházmegye, a Fővárosi Növény- és Állatkert, a Sport Szakállamtitkárság között. Nem csoda, ha ettől a felsorolástól enyhe fejfájást kapott az olvasó. Momentán egyetlen olyan szervezet, szerv sincs, amely pontosan látná, hogy mit csinál a másik, egyetlen olyan sincs, akinek felhatalmazása lenne a koordinációra, azaz közös eredővé gyúrná az érdekvektorokat.

Mindezen indokok miatt 2008 februárjában fővárosi döntéssorozat született arról, hogy (1) a főváros kezdeményezi a sziget világörökségi területbe történő felvételét, (2) operatív intézkedési tervet készít a rövid távú kezelési problémák orvoslására, (3) stratégiai tervet készít a sziget jövőképe, az összes probléma feltérképezése és ütemezett megoldása érdekében és (4) elkészíti a Margitsziget hiányzó kerületi szabályozási tervét.

 

Futókör fotó: Bardóczi Sándor
A domonkos kolostor rekonstruált kútháza, építész: Róth János, fotó: vm
Vadaskert fotó: vm

 

Elcsorgó pénzforrások
Érdekes párhuzam lehet a New York-i Central Park legújabb kori története. A parkot felügyelő non-profit szervezet (Central Park Conservancy) az éves költségvetés 85 százalékát, mintegy 26 millió dollárt képes előteremteni. 1980 óta az éves költségvetésen felül mintegy 450 millió dollárt invesztáltak a park fejlesztésébe. Éves viszonylatban a Margitszigeten is megfordul 2,7 millió ember. A CPC esetében a fő forrást a szponzori pénzek és a rendezvényhelyszín-biztosítás jelenti. (Erre erős igény lenne Budapesten is a lelkiismeretüket megnyugtatni igyekvő cégektől, illetőleg a vállalati márkákat népszerűsítő „össznépi ingyenebédek” lebonyolítóitól). Ehelyett a főváros közterület-gazdálkodását 14 éve változatlan rendeletek határozzák meg.

Egy olyan kiemelt közterületi zónában, mint a Margitsziget, például egy pattogatott kukorica vagy egy fagylalt árusnak havi(!) 5800 forintjába kerül a közterület-foglalás négyzetmétere. A botrányosan alacsony díjakat (pl. a sörsátor m2-e 900 Ft/hó) ráadásul meg is lehet úszni, ha a bizottság úgy dönt, hogy „különösen indokolt, egyedi elbírálást igénylő” esetről van szó. Hogy ez a pénz hová kerül? A nagy fővárosi kalapba. Amiből vagy közpark fenntartás lesz, vagy segély, vagy közalkalmazotti fizetés, vagy prémium a tanácsadóknak, vagy metróalagút a fővárosiaknak.

 

Teniszstadion, fotó: Bardóczi Sándor
Teniszstadion, fotó: vm
Teniszstadion, fotó: vm

 

Stratégia: elfogadva
A FŐKERT Zrt., a Főkert Tervezési Stúdió Kft., a BFVT Kft. és a Zöldfa Stúdió Kft. a Környezetvédelmi Ügyosztály megbízása alapján készítette el 2008 őszén a Margitsziget Stratégiai Tervének szakmai anyagát, amit a Fővárosi Közgyűlés végül 2009 február végén fogadott el. A stratégia főbb pontjai szerint a szigetnek elsősorban a pihenőpark jellegét kell erősíteni.

A stratégiai terv nagyon részletes elemezéseket és intézkedési terv mélységű feladatlistát tartalmaz az általános jövőkép meghatározásán túl. Kimondta, hogy a mostani zöldfelületi arány tovább nem csökkenthető, valamint ágazati feladatokat határozott meg. A szakmai munkaközi szövegben még az egyes intézkedési csomagok ütemezve, a felelőst, becsült forrásigényt is feltüntetve jelentek meg. Az ügyosztályi egyeztetéseket követően ezek lekerültek a napirendről, ahogyan érintetlen maradt a már feljebb emlegetett közterület-gazdálkodásról szóló fővárosi rendelet is. A stratégiának tehát a legfőbb erénye az maradt, hogy végül a közgyűlés elfogadta, de mindez még nem jelenti többletforrások biztosítását, pláne nem lehet látni, a stratégia célkitűzései és feladatlistái mikorra valósulhatnak meg.

Döntés született arról is, hogy a szigeten évente csak három nagyrendezvény kaphat helyet: a Városvédő Futás (Vivicittá) áprilisban, a Szigeti sportvarázs júliusban, és az Őszi Női Futógála októberben. Mind a három program fővárosi rendezvény.

 

Casino, fotó: vm
Casino, fotó: vm
Casino, fotó: vm

 

Problémás távlatok
A most készülő szabályozási terv elfogadásával – a szakmai anyag egyeztetés alatt áll – elhárulhat az akadálya, hogy a főváros által megszerzett egykori teniszstadion megújuljon, a tanulmánytervi szinten megrekedt szabadtéri színpad rekonstrukciójára engedélyezési terv, majd uniós pályázat szülessen, megtörténhessen a Petőfi Sándor Napközis Tábor, a Casino és esetleg a Palatinus rehabilitációja. Az Árpád híd hídfőjében található, semmire nem használt teremben 83 férőhelyes mélygarázs épülhet, a Margit híd felújítása után új buszjárat állhat hadrendbe a Batthyány tér és a Kolosy tér között a sziget érintésével.

A szabályozási terv a további beépítés egyértelmű korlátozását vezeti be, ami alkalmat nyújthat arra, hogy a sziget területén lévő intézmények késő kádár kori felvonulási épületei eltűnjenek a föld színéről, amennyiben az adott intézmény bármilyen nagyobb rehabilitációba kezd.

Sokáig nagy kerületi ellenállásba ütközött, de úgy tűnik, hogy a sziget zöldterületi része végül mégis történeti kert lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építéshatósági feladatokat a XIII. kerülettől a KÖH veszi majd át. Másrészről pedig ez a momentum azért is lényeges, mert momentán egyetlen pályázati lehetőség van direkt a közparkok megújítására címezve, erre pedig csak történeti kertek pályázhatnak.

 

Palatinus, fotó: vm
Palatinus, fotó: vm

 

Időszakosan a közpark részeként közhasználatúvá válhat a Palatinus területének alig használt déli, Bercsek kerttel (Póló pálya) határos része, illetőleg a napközis tábor északi (szabadtéri színpadot és illemhelyet is tartalmazó) része. A Sport Ügyosztály a margitszigeti futókör szélesítését, a kivilágítatlan szakaszok közvilágítás-fejlesztését tervezi a teniszstadion hasznosítása és a HM teniszpályák megszerzése mellett. Új közterületi vécék is kerülnének a szigetre, és a szennyvíztisztítás is megoldódhat, de várhatóan nem az eredetileg elképzelt, ámde nagy helyigényű élőgépes projekttel (1600 m2 üvegház), hanem a szigetet a pesti oldal főgyűjtőjébe csatlakozó új gerincvezetékkel oldanák meg.

A fővárosi közlekedési rendszerterv a szigeten keresztül tervezi átvezetni az egyelőre még teljesen irreálisnak tűnő 5-ös metrót, ami úgy tarolná le a sziget vízműkútjait, mint kugligolyó a bábukat. A probléma valószínűleg nagyon távoli, de várostervezői körökben azt szokás mondani, hogy ha a tervek például nem szerepeltetik száz éven keresztül a Hungária körgyűrűt következetesen a tervlapokon, akkor az 1995-ben nem tudott volna megépülni. Mindez az őrültségekre is igaz, ezért fontos, hogy az illetékes közlekedéstervezők a vízbázis érdekét figyelembe véve gondolják át a berajzolt nyomvonalat.

 

Szabadtéri Színpad, fotó: vm
Szabadtéri Színpad, fotó: vm
Szabadtéri Színpad, fotó: vm

 

Úgyszintén a jövő zenéje a XIII. kerület IVS-ében szereplő margitszigeti gyalogoshíd-kapcsolat, ami a Dráva utcát kötné össze a szigettel. Realitása nem sok, de a szabályozási terv készítői elvi szinten befogadhatónak tartják a sziget hosszú távú fejlesztéseibe, ahogyan egy a az újlaki oldalról, a Kolosy tér irányából létesítendő hídpárt is, ez utóbbinak azonban még IVS szintű megalapozottsága sincs, mivel két – egymással úgy tűnik nem kommunikáló – kerület határán fekszik. Együttes megvalósításuk becslések szerint 6 milliárd forintba kerülne, a stratégia a távlati (2020 utáni) fejlesztések között szerepelteti őket.

 

stratégiai célok - ábra a csatolt pdf-ből
mai tulajdonviszonyok - ábra a csatolt pdf-ből
vízbázis és m5 nyomvonal-terv - ábra a csatolt pdf-ből

 

Ellenterv
Könnyen előfordulhat az is, hogy a szabályozási tervet végül nem fogadják el. A Főépítész iroda és a Környezetvédelmi Ügyosztály például az új Fővárosi Építésügyi Kerettervben (FÉK) külön keretövezetben szabályozná a Margitsziget (és az összes többi nagypark) kérdését is, míg a jelenlegi szabályozási terv készítésének koordinálását végző Városrendezési Ügyosztály a jelenlegi keretek között is megoldhatónak érzi a szabályozást. Az állami sportirányítás (az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkársága) is egészen másként képzeli el a sziget jövőjét: a Margitszigetet európai szinten is jelentős sportkomplexumként akarná hasznosítani, a jelenleginél jóval intenzívebb terület-felhasználást, terhelést feltételezve. A 2010-es úszó EB-t már bizonyosan a Margitszigeten rendezik meg. A 2015-ös úszó VB (amelynek rendezési joga még kérdéses, viszont az Úszószövetség és a Vízilabda Szövetség együttesen kandidálni szándékozik) ma ismert potenciális helyszíne azonban már nem a Margitsziget, hanem a XIII. kerület Népfürdő utcai elektromos pálya melletti terület. Az elképzelések szerint ugyanakkor a margitszigeti pályák bonyolítanák a versenyek egy részét. A Budapesti Olimpia koncepció is igénybe venné a szigetet az öttusa rendezvények helyszíneként. Mindez a fővárosi elképzelésekkel (pihenőpark, terhelés csökkentés) gyökeres ellentétben áll.

 

Szabadtéri Színpad, fotó: vm
Szabadtéri Színpad, fotó: vm

 

A szabályozás, még ha sikeres is, önmagában nem oldja meg azt a kérdést, hogy a Margitszigetnek ma nincs egységes arculata. A zömében az 1930-as, 1960-as, 1980-as évek hangulatát idéző eklektika úgy a homlokzatok, kerítések, mint a közvilágítás vagy a támfalak, köztéri bútorozás, árusító bódék, feliratok, tájékoztató táblák, burkolatok tekintetében sok kívánni valót hagy maga után. Az arculati problémát csak egy átfogó kertépítészeti koncepció, és egy erre irányuló nyilvános ötletpályázat tudná rendezni. Meg egy ezt lebonyolító, projekt szemléletű gondnokság és a jó közterület-gazdálkodás során előállt biztos források. Ezek nélkül a sziget soha nem lehet olyan mintakert, amire Szent Margit is büszke lenne.

Bardóczi Sándor
fotók: Bardóczi Sándor és Vargha Mihály

vélemény írásához jelentkezzen be »