építészet : környezet : innováció

Szemerey Samu kurzussorozata az Építész Szakkollégiumban

Szemerey Samu három részes kurzussorozata az Építész Szakkollégiummal és a Mérei Ferenc Szakkollégiummal együttműködésben az építészet, az urbanisztika, a társadalomtudományok és a kortárs technológia témái közé szerveződött, s ezzel a mai építészképzésekben még töredékesen sem elérhető tudást nyújtott a résztvevő hallgatóknak.

A szakkollégiumi mozgalom célkitűzése, hogy átfogó, európai színvonalú képzést valósítson meg hallgatói számára, ami a felsőoktatás forráselvonásait tekintve egyre hangsúlyosabbá válhat. Így van ezzel az Építész Szakkollégium és a frissen létrejött, de komoly ambíciókkal rendelkező Mérei Ferenc Szakkollégium is. A magas színvonal biztosítása pedig a megfelelő oktatók megtalálásával kezdődik.

Szemerey Samu építész, urbanista, az Építész Szakkollégium alumnijának tagja, tapasztalt oktató, akinek elképzelései hamar találkoztak a két Szakkollégium hallgatóinak elképzeléseivel, és minőségbeli igényeivel. Elvárás volt, hogy a szakkollégisták valós képet kaphassanak az építészeti szakma és az építésztársadalom jelenlegi állapotáról és az ahhoz vezető útról. Így a rendszerváltás előtti politikai és társadalmi kérdések nem kínos tabuként merültek fel, hanem áttárgyalandó és feldolgozandó emlékekként, amelyeket a két szakkollégium együttműködésének köszönhetően építész- és bölcsészhallgatók közösen, különböző szempontjaikat érvényesítve tárgyalhattak meg. Az amúgy is reflektíven, kritikusan tárgyalt témákat Szemerey Samu nemzetközi szempontokra is épülő értelmezése mélyítette és helyezte el globális palettán.

A kurzusok szeminárium jellegűen, a hallgatók folyamatos részvételével zajlottak kislétszámú csoportokban. A részvétel megkívánta az alkalomról-alkalomkra való készülést, az egyes kurzusokhoz tartozó - időnként tetemes mennyiségű, eseteként magyar, de többségében angol nyelvű - szövegek, tanulmányok, könyvrészletek átolvasását.

Az építészet, mint professzió, politika és ideológia

Az első kurzus 2012 tavaszán jött létre és a hazai építészeti nyilvánosság helyzetével foglalkozott. A kurzus célja a világháború utáni építészeti viták sajtójának, nyelvhasználatának, érvkészletének és a vitában résztvevők szakmai beágyazottságának vizsgálata. A magyar építésztársadalom és ennek megfelelően a magyar építészképzések is gyakran reflektálatlanul kezelik és idézik meg a rendszerváltás előtti időszak építészeti-szakmai helyzetét. Nem ritka a nosztalgikus hangulat a tervezőintézeti múlttal kapcsolatban, amely, mint a résztvevők természetes védekezési mechanizmusa érthető, ám biztosan hamis kép létrejöttét eredményezi. Így a kurzus komoly tanulságokkal szolgált a hallgatók számára, akik az egyes alkalmak során szembesülhettek a magyar építésztársadalom szellemi leépülésének lépcsőfokaival és szakmájuk pusztán mérnöki kérdéssé züllesztésével. Ebben komoly segítséget nyújtott Major Máté és Osskó Judit kötete az Új társadalom, új építészet (1981), amely ezen viták teljes sajtóanyagát tartalmazta. A kurzus természetesen a rendszerváltás utáni helyzetre is fókuszált és utolsó része az ezredforduló építészeti nyilvánosságának helyzetével, az új platformok és csatornák megjelenésével zárult.

Építészet és városkritika szeminárium

A tavaszi félév után mindkét Szakkollégium hallgatói részéről egyértelmű volt a folytatás, amely az első kurzussal ellentétben aktív írói készségek kialakítására fókuszált. A hallgatók a világtendenciákkal párhuzamban Alexandra Lange – Writing About Architecture (2012) című könyvének fejezetein haladtak végig, mint vezetőszál az azokat kiegészítő tanulmányokkal párhuzamban. A kurzus célja a kritikai tevékenység lehetőségeinek és kortárs megjelenési formáinak feltérképezése mellett elsősorban a szövegírás, a szerkesztés, az érvelés gyakorlati elsajátítása, illetve a nyomtatott sajtó hagyományos szövegformáin és eszközein túli nyilvánosság innovatív technológiáinak és közlésformáinak megismerése volt. A félév során a kijelölt és választott olvasmányokat elemző szemináriumi órák váltakoztak az egyes témákat saját szövegekkel feldolgozó gyakorlati órákkal, amelyek a kétfős csoportokban (szerző és szerkesztő) elkészített tematikus, 1000 szavas szövegek elemzésével és lektorálásával folyt. A kurzus tizenkét alkalmon keresztül haladt végig különböző kritikai szövegeken és azok jellemzőin, úgymint formális kritika, spekulatív-kontextualizáló kritika, tematizáló vagy éppen aktivista kritika.

Az építészet tartalomipara

2013 tavaszán a sorozat záró kurzusa az építészeti reprezentáció és az ahhoz tartozó ökoszisztémák dinamikus és komplex kapcsolatát vizsgálta, kilépve az első két kurzusra jellemző szövegközpontúságából. A három közül talán ez a kurzus lépett legtávolabb az itthon megszokott építészeti reprezentációs értelmezésektől és vizsgálta behatóan az építész szakmával kapcsolatos gyakran legkézenfekvőbb kérdéseket. Hol és hogyan képződik a kánon? Mit jelent az építészet mint médium? Miként hat a digitális kultúrából a hálózati kultúrába történő átlépés az építészetre? Hogyan épül fel az információ architektúrája? Mi az, és hogyan értelmezi az építészetet a poszt digitális esztétika? Mindezen kérdések fókuszában az építészettel kapcsolatos tudás termelése és áramlása, a tágabban értelmezett építészeti média állt. Áttekintettük az építészeti diskurzusok főbb formáit, működésüket és beágyazódásukat. Ennek tükrében vizsgáltuk a sajtó, a fotográfia, a könyvkiadás, az online csatornák és kortárs technológiák építészettársadalmon belüli megjelenését és ezek visszahatását az építészeti tervezésre, az építészeti praxisra.

A három kurzus bár szervesen épült egymásra, nem egy kezdeti tematika mentén jött létre. Ennek ellenére mégis - a teljesség igénye nélkül - megalkotott átfogó képet adott az építészetet érintő kritikai, reprezentációs és politikai-társadalmi kérdésekkel kapcsolatban, miközben pozícionálta a magyar közeget egy nemzetközi palettán. Mindemellett egyedülálló lehetőséget adott építész, bölcsész, kommunikáció szakos és esztéta hallgatóknak az együtt tanulásra, kölcsönös elemzésre.

A kurzusok a Mérei Ferenc Szakkollégium finanszírozásával, illetve a Támop, valamint a Nemzeti Tehetségprogram támogatásával valósultak meg.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »