építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Svéd díj a faépítés atyjának

Az első bérlők már be is költöztek a világ legmagasabb, 84 méteres – nagyrészt - fából készült épületébe, holott a három fázisban felépülő magasház első ütemének hivatalos átadása csak idén júniusban lesz. A projektet megálmodó Günter Kerbler and Caroline Palfy és csapata azonban nem tudott várni. Az osztrák fővárosban épülő 24 emeletes magasházban a tervek szerint lesz étterem, szálloda, lakások, irodák, wellness és egészségmegőrző létesítmények.

A HoHo Wien elnevezés egyébként egy szójáték, amelyet a német fa és magas szavak első két betűjéből rakták össze. A csaknem 20 milliárd forintból megvalósuló projekt különlegességét az adja, hogy az épület háromnegyede fa. (Korábban itt írtunk a projektről.)


A Hoho Wien látványterve.



De korántsem a HoHo Wien az egyetlen fából készült magasház a világon. A kanadai Vancouverben 2017-ben adták át a Brock Commons épületét. A 18 emeletes egyetemi diákszálló 70 százalékban fából készült, akárcsak a londoni 500 lakásos Dalston Square-t. A hibridépületek magassági rangsorát egyébként jelenleg a Chicago folyó partjain álló River Beech Tower vezeti. A 244 méteres különleges szerkezetű építményt azonban jócskán lekörözi majd a 350 méter magas tokiói épület, amelyet a tervek szerint 2041-ben adnak át. Az épület bekerülési költsége ugyan kétszerese egy hagyományos technológiával felhúzott épületnek, de csodálói szerint az ökoépülettel új szintre emelik az „élhető város” fogalmát.


Ez a kikötői könyvtár is CLT-ből épült.



Az égbetörő építmények látványosak ugyan, de valóban csak a csúcsát jelentik a CLT (cross laminated timber) építési technológia felhasználási körének. Épült már belőle számos híd, kiállítási pavilon, 65 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont és számos több emeletes társasház is. A CLT építőlemezben a fa valamennyi pozitív tulajdonsága érvényesül, miközben rendkívül stabil és erős építőanyag, ami alkalmazói szerint tökéletes a ház- és szinte bármi más építésére. A CLT valójában egy rétegragasztott fapanel, amelyet fűrészelt, szilárdság szempontjából osztályozott elemekből szálirányban elforgatva ragasztanak össze.

A fával kapcsolatos építészeti megoldásokhoz hasonlatosan ez is a skandináv országokból ered, de a technológia kifejlesztésében Ausztria járt az élen. Így nem meglepő, hogy a szomszédos országban már több tízezer ilyen épület van. Népszerűségét nem csupán a zöld technológia iránti elkötelezettségnek, hanem a rendkívül széles körű alkalmazásnak, illetve a rövid kivitelezési időnek is köszönheti. Az időigényes és komoly szakértelmet igénylő gerenda- és rönkházakkal szemben ugyanis sokkal gyorsabban építhető az előre gyártott szerkezeti panelek révén.

A környezetbarát fából készülő szerkezeti panelek kifejlesztése, illetve a technológia terjesztése Gerhard Schickhofernek, a grazi műszaki egyetem professzorának köszönhető, akinek munkássságát több szakmai díj után most a kétmillió svéd koronával járó Marcus Wallenberg-díjjal is elismerték. A döntést már bejelentették, de az ünnepélyes díjátadó ceremóniát októberben rendezik Stockholmban. A díjat a svéd királytól veheti át Schickhofer.

A kilencvenes években elkezdett fejlesztés célja egy olyan erős, méretstabil tömörfa anyag kialakítása volt, amelynek szerkezete hasonlít a rétegelt lemezhez, de annál jóval terhelhetőbb. A tipikusan 3-9, de akár 17 deszkarétegből préselt „lemez” nagy szilárdságú, mérettartó és bármilyen fal, födém vagy tetőfelület könnyen kialakítható belőle. A többi könnyűszerkezetes technológiával ellentétben a CLT nagy tömegének köszönhetően jó hőtároló, a fa kitűnő nedvességszabályozása révén pedig egészséges lakókörnyezetet biztosít, ugyanakkor könnyebb, mint a fém-acél szerkezetek, így karcsúbb épület emelhető belőle, aminek révén 20 százalékkal több hasznos hely érhető el. A korszerű gyártási technológia révén könnyen formázható, előre legyártható, így a helyszíni szerelés ideje lényegesen csökkenthető. Naponta akár egy szint is megépíthető. A paneleket nagyon sokféle fából elő lehet állítani, így a tűlevelűek, mint a lucfenyő, vörösfenyő vagy fenyő, valamint lombhullató fajok, például nyír, kőris és bükk egyaránt felhasználható. Ez elfogadható szinten tartja az előállítás költségeit. A sokféle felhasználási mód, valamint a földrengéseknek való kiváló ellenálló képesség csábító az építészeknek. Ráadásként a CLT a fához hasonlatosan fenntartható és megújuló anyag.


Az egyik első CLT lakóház Ausztráliában.



Gerhard Schickhofer és kutatócsoportja vezető szerepet játszott az európai szabványok és műszaki engedélyek kidolgozásában, amely elengedhetetlen az ipari gyártásához és építőipari felhasználáshoz. A CLT már eddig is nagy karriert futott be, jóval nagyobb hatást gyakorolt az építőiparra és a tervezőkre, mint más könnyűszerkezetes technológiák. Ezt jelzi a svéd díj is.

A Marcus Wallenberg Alapítvány kuratóriuma a díj odaítélésnek indoklásában külön kiemeli Gerhard Schickhofer állhatatosságát a CLT építési anyagként való elfogadtatása érdekében. Az általa írt kézikönyvek és felhasználóbarát szoftverek egyaránt nagy hatással voltak az építőiparra, de sok időt töltött azzal is, hogy a CLT különböző felhasználási lehetőségeit kutassa és bemutassa az építészeknek.

Magyarországon egyelőre csak néhány cég vállalja családi házat építését CLT-ből. A nyers alapanyagot azonban nem forgalmazzák és egyelőre gyártó sincs.

Szalai Anna


vélemény írásához jelentkezzen be »