építészet : környezet : innováció

Stabil piaci kilátások a mélyépítési piacon



Európa legjelentősebb építési rész-piaca továbbra is a lakásépítés - a 2006-os év kilátásai



A 2006-os nyári Euroconstruct konferencia szerint a 2006-os év kilátásai – Németországot, Olaszországot és Portugáliát kivéve – javultak a tavaly decemberi prognózis óta. 2006-ban 19 ország építési piacának gyarapodása 2.6 százalékos és továbbra is növekedés várható. Európa legjelentősebb építési rész-piaca továbbra is a lakásépítés, amely az építési tevékenység értékének 50 százalékát fedi le, és pontosan fele-fele arányban oszlik meg az új lakásépítés illetve felújítás-fenntartás között.  

Bár nyugaton a lakásépítés a húzóerő, mégis, egész Európában a legegyenletesebb fejlődés a mélyépítés területén várható, növekedése jóval meghaladja a magasépítését. A visegrádi országokban a mélyépítés – a közlekedés, szállítás, energetika, telekommunikáció, közműellátás, környezetvédelem - lényegesen gyorsabban nő a nyugati országokénál.

Ha a BuildECON ebben az évben kiadott friss Kelet- és Dél-kelet európai tanulmányait nézzük, Oroszországban, Romániában Ukrajnában, Törökországban, Bulgáriában, Horvátországban, Szerbia és Montenegróban még a visegrádiakénál is jelentősebb és gyorsabb a piacbővülés. A kelet-, dél-kelet európai ország-csoport éves mélyépítési teljesítményérték növekedése 13-19 százalék között mozog.
A Kelet- és Délkelet Európai ország-csoportban a mélyépítés az összteljesítmény 32 százalékát teszi ki, ez az arány a visegrádiaknál 35, nyugaton jelenleg – a 90-es évek nagy fejlesztéseit követően – csupán 20 százalék.

Nem meglepő a mélyépítés gyorsuló kelet-európai növekedése, egyfelől a piacok kicsiny mérete, másfelől az elmaradott állagú és egyre nagyobb igénybevételnek, fogyasztásnak kitett meglévő infrastruktúra miatt. Ez az a szektor, ahol a költségvetés elkötelezett a fejlesztések iránt. Az új uniós országok esetében az út-, vasút-, közmű- és környezetvédelmi fejlesztések egyszersmind támogatott kötelezettségek. A gyorsulás az új EU tagoknál a 2007-ben életbe lépő II. Nemzeti Fejlesztési Terv előirányzata és a kohéziós alapok jelentős növekedésével is magyarázható. Ugyanakkor a szűkös állami pénzeszközök miatt kerültek előtérbe a PPP és a BOT típusú közös állami és magánberuházások. Ebben a kontextusban mind a társadalmi viták, mind a választások okozta ciklikusság Európa-szerte befolyásoló tényező.

A Közép- Európai új uniós tagországok és a Kelet-Európai országok elmaradott infrastruktúrája az egész térségben elsősorban autópálya építésben, illetve a közlekedés- és a szállítás fejlesztésében testesül meg. Ugyancsak jelentősek ebben a térségben – mintegy 370 millió lakója van e 11 országnak – a környezetvédelmi (víz, csatorna, szennyvíztisztítás, hulladék kezelés, energiaellátás stb.) beruházások. A jobb minőségű közmű ellátottság megteremtése mindenképpen feltétele a térség felzárkózásának.

A BuildECON Kelet-európai tanulmányai alapján különösen jelentős mélyépítési projektek várhatók Bulgáriában (Duna-híd, autópályák), Romániában (autópálya, repülőtér, logisztika, energetika), Oroszországban (tengeri kikötő, repülőtér építés, energiaellátás, környezetvédelem), Törökországban (útépítés, vasút-rekonstrukció, energia tranzit,  kikötőépítés). A visegrádi országokra elsősorban a felgyorsult autópálya építések és a környezetvédelmi fejlesztések lesznek jellemzők.
Forrás: www.buildecon.com

vélemény írásához jelentkezzen be »