építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Santiago Calatrava és a Holnap elrontott Múzeuma

A világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava hatalmas fehér mérleghintára, üllőre - egyesek szerint rákfélére - emlékeztető múzeumot tervezett Rio de Janeiróban. Az acél, az üveg, a beton, a környezetbarát és a fenntartható tervezés elvei azonban elhalványulnak az épületen már egy hónappal az átadás után megjelenő hibák miatt. Sobieski Tamás sajtószemléje. 

Rio de Janeiróban, még tavaly december 17-én, nyolc hónappal a nyári olimpiai játékok előtt adták át a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava tervezését, a hatalmas fehér mérleghintára, üllőre, mások szerint rákfélére is emlékeztető Holnap Múzeumát. A Guanabara-öbölben, a Mauá-kikötőhíd déli végében áll az észak-déli tájolású épület. A fenntartható tervezést szem előtt tartva a múzeum szerkezete acél, üveg és beton, és a tervező a környezetbarát elvek szerint használja fel az energiát és a fényt is. Az öböl vize és a bejárat előtti medence feszített víztükre a múzeum fűtését is szabályozza, a múzeum tetején a nap járását követő napelemek pedig az épület energiaellátására szolgálnak.


Holnap Múzeuma - építész: Santiago Calatraca -forrás: ArchDaily



Legfeljebb 18 méterre korlátozták a múzeum magasságát, mert a közelben áll az UNESCO kulturális világörökségébe tartozó Szent Benedek kolostora, így akarták védeni az öböl kilátásának összképét. (Az egyik helyi építésznek, Carlos Murdochnak más a véleménye: Riónak nem volt szüksége rá, mert az öbölnek már így is fantasztikus a panorámája.) Az állandó kiállításon kívül szorítottak helyet más időszakos tárlatoknak is az 5000 m²-es kiállítóterületen, de 400 fős hangversenyterem, kávézó és egy étterem is elfért benne. Ide tervezik a Jövőbeli Tevékenységek Laboratóriumának székhelyét, sőt oktatási célú termet is kialakítottak, a Holnap Obszervatóriumában pedig tudományos és technológiai kutatásokat is végeznek majd.

Calatrava öt alapvető kérdésre keresi a választ az eredeti tervekhez képest 30 ezerről 15 ezer m² alapterületűre csökkentett épületben: honnan jöttünk, kik vagyunk, hol vagyunk, merre tartunk, és hogyan akarunk együtt élni az elkövetkező ötven évben?


Holnap Múzeuma - építész: Santiago Calatraca -forrás: ArchDaily


Az épület kivitelezésére eredetileg 210 millió reált szántak (60 millió euró), de végül 310 millióba (86 millió) került. Ám ahogy a brazil nagyvárosnak és a kormánynak az olimpiai rendezéssel, Calatravának sem volt nagyobb szerencséje a múzeummal. Tudniillik még akkor mondtak igent nagyszabású tervére, amikor 100 dollárnál többet adtak a nyersolaj hordójáért. (2006-ban fedezték fel a hatalmas nyílt tengeri szénhidrogénmezőt Rio de Janeiro és São Paulo partjainak közelében, amelyet 2007 végén hitelesítettek, a brazil kormányzat ennek jövedéki adójából akarta fedezni a legtöbb fejlesztési nagyberuházást, többek között az oktatás és az egészségügy fejlesztését, de a riói olimpia költségeit is.) Csakhogy az olaj ára hosszú hónapok óta 50 dollár alatt mozog, öt évig tartott a múzeum építése, és évekig úgy hitték a városban, de Brazíliavárosban is, hogy tartósan 100 dollár környékén marad a nyersolaj ára. Andy Robinson, a katalán La Vanguardia egyik tudósítója szerint paradox módon úgy vélték, hogy ezen az áron valóban fenntartható a költséges múzeum.


Holnap Múzeuma - építész: Santiago Calatraca -forrás: ArchDaily


A megnyitó után alig 40 nappal fedezték fel az első hibákat az épület külső felületén. Többek között fekete foltok jelentek meg a külső szárnyakon, leválófélben több oldalpanel, és bár az épület főleg acélból készült, az illesztéseknél már rozsdafoltok jelentek meg. Az átadás után nyolc hónappal egyre hangosabbak az ellenfelek és bírálók is, a visszatérő hibák miatt újabb csorba esett Calatrava tekintélyén. A hibák újabb támadási felületeket jelentenek, hiszen nem sokkal a New York-i, velencei, és valenciai tervezéseinek átadása után szintén hasonlóan gyors állagromlásokat tapasztaltak. A Rio de Janeiró-i Egyetemen tanító (UFRJ) építész, Carlos Murdoch kifejezte ugyan csodálatát Calatrava iránt, aki a katalán Gaudí örökségét viszi tovább, ugyanakkor drágállta épületeit. „Nehéz fenntartani őket, mert Brazília nem gazdag ország.” Az sem tetszett a hazai építészeknek (sem), hogy pályázat nélkül döntöttek a spanyol építész mellett. De Murdoch kifogásait enyhén szólva megkérdőjelezi az a tény, hogy jelöltként indul az októberi helyhatósági választásokon.

Sobieski Tamás

 

13 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »