építészet : környezet : innováció

Robert Bosch Kereskedelmi és fejlesztési központ I. ütem

A több, mint 125 éves Robert Bosch dinamikusan fejlődő, országszerte több központtal működő cég budapesti fejlesztőmérnöki központja lassan ezernél is több embernek ad munkát - ideje volt tehát a bővülésnek. Bemutatjuk az új campus első megépült elemét, melyet Fodróczy József és csapata tervezett.

A 2012-ben alapításának 125 éves jubileumához érkezett stuttgarti központú Robert Bosch cég már 1899 óta jelen van Magyarországon, az utóbbi évtizedekben világcéggé nőtt vállalat neve több termékcsoportban is fogalommá vált hazánkban is. Az 1991-ben Budapesten újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős vállalatcsoport, Magyarország második legnagyobb külföldi ipari munkaadója fejlődött ki, mely új 1998-tól kezdve „zöld mezős” telephelyeket, nagy termelő üzemeket létesített Hatvanban, Miskolcon és Egerben. A stuttgarti vállalatközpont beruházó szakemberei által vezetett összetett tervező-kiválasztási folyamat eredményeként irodánk kapott megbízást ezekre a feladatokra, az előkészítéstől a kiviteli tervek elkészítéséig terjedő skálán, így máig folyamatosan követhettük a fejlődést, ahogy az utóbbi évtizedben a magyarországi Bosch vállalatok a növekvő termelési és kereskedelmi tevékenységük mellett az innovációra, a kutatási-fejlesztési tevékenységre is kiemelt figyelmet fordítanak.

fotó: Zsitva Tibor

Az értékesítési és vevőszolgálati központ mellett dinamikusan növekszik a cég budapesti fejlesztőmérnöki központjának létszáma is, mely a tervek szerint rövidesen az 1000 főt is meghaladja. Ez az egyre nagyobb létszámú munkatársi kör kezdettől Budapest X. kerületében, Kőbányán, a Gyömrői út- Sibrik Miklós út- Vaspálya utca- Újhegyi út által határolt nagy tömbben, bérelt épületekben kapott elhelyezést, de néhány éve megérlelődött a számunkra újabb tervezési feladatot eredményező döntés, hogy e mára bevezetett, jó megújulási és fejlődési potenciállal rendelkező helyszínen maradva, új, saját tulajdonú és arculatú épületet hozzanak létre.

A vasúti pályával közel párhuzamosan futó hosszú Gyömrői út által felfűzött kőbányai rozsdaövezet egyik sajátos, „barna mezős” ékterülete ez a helyszín is, ahol az olyan nagyvonalú fejlesztések révén, mint amilyeneket a Richter Gedeon Rt. már végrehajtott, s most attól alig egy kilométerrel távolabb a Bosch cég e projekttel megkezdett, megtörténhet a mára súlyosan lepusztult ipari környezet szanálása és környezetvédelmi kármentesítése, ezzel a tágabb környezet és városkép feljavítása, egy új városfejlődés beindítása is. Az ilyen területeken az ipari múltat, s ezzel egyfajta speciálisan helyi kulturális örökséget is revitalizáló megközelítésnek a fontos gondolata, hogy új, komoly környezetterhelést nem eredményező, jellemzően irodai, szolgáltató, kutató-fejlesztő, de akár korszerű elektronikai, finommechanikai „soft” üzemek is kerüljenek a közvetlen szomszédságban már megjelent közösségi és lakó funkciók mellé, aminek a Bosch számunkra meghatározott tervezési programja éppen szokatlan összetettségével jól megfelelt.

fotó: Zsitva Tibor

A feladat ugyanis nemcsak egy új „vezérképviseleti” irodaházat, hanem mellé a cégcsoport egyik tagjának, a Bosch-Rexroth Kft-nek a számára egy kisebb üzemcsarnokot, továbbá az autódiagnosztikai üzletág valamint a kéziszerszám üzletág számára speciális igény bemutató és oktató tereket is tartalmazott. A szükséges beépíthető telekterület megszerzése és építésre alkalmassá tétele nem volt egyszerű feladat. Az egykori szocialista nagyvállalatok, így az itt működött elektrovillamossági gépgyár, az EVIG rendszerváltozás utáni széthullását követő privatizáció koordinálatlan részérdekeken alapuló új, bonyolult tulajdonosi és telekhasználati képleteket hozott létre a tömbben. A néhány eredetileg is irodai rendeltetésű nagyobb épület mellett, melyek kisebb átalakítások után az új tulajdonosok által bérbe adva kisebb-nagyobb vállalatoknak, így a Boschnak is képesek helyet adni, főként különféle ipari és szolgáltató kisvállalkozások által belakott egykori üzemi és melléképületek, mellettük számos üresen álló vagy romos csarnok, felhagyott műtárgyak szövevénye, nagy rendezetlenség jellemezte, s jellemzi részben még ma is a tömböt. A közlekedési kapcsolatok, a belső feltárás gyakorlata szokásjogon és örökölt kényszereken alapul, a zöldfelületek szinte teljes mértékben hiányoznak. Adás-vételi, telekalakítási és bontási folyamatok eredményeként végül a tömb Sibrik Miklós út felőli mintegy 3,5 hektáros területrésze vált beépíthetővé.

Átrium, fotó: Fodróczy József

Az összetett tervezési program megoldásakor meg kellett találnunk, milyen beépítési és építészeti formálási eszközökkel lehet összeegyeztetni a reprezentatív képviseleti irodaházi funkciót a mintegy 2000 m2-es műhelycsarnok elhelyezési követelményeivel, s a szabályozási előírásokat követő, a fejlesztési koncepciót érvényesülni engedő új telekalakítást és környezethasználati rendet létrehozni. Ebben lényeges feladat a tömb külső közlekedési kapcsolatainak megoldása is: az „örökölt” közterületi kapcsolatok mára tűrt, de nem fenntartható állapotba kerültek, a két nagy határoló forgalmi tengely, a széles Gyömrői út és az adott helyen négy sávos vasúti átjáróval folytatódó Sibrik Miklós út kereszteződésének a környezete már olyan mértékben túlterhelt, hogy a tömb, kiváltképp a fejlesztéssel érintett részének feltárása ezek felől nem volt lehetséges, így kialakult, hogy fő a járműforgalmi feltárást a jelenleg kiépítetlen, de a megnövekvő terhelés miatt a fejlesztéshez kapcsolódóan kényszerűen szintén a Bosch erejéből megújítandó Vaspálya utcáról kell megoldani.

fotó: Zsitva Tibor

A vasúti pályatest másik, kispesti oldalán nemrégiben megújult Kőbánya-Kispest intermodális terminál közelsége is a közösségi közlekedést használó gyalogos dolgozói forgalom jelentős részének a fogadását ezen a Vaspálya utcai fronton indokolja. A tömb érintett részén meglévő épületállomány nem hordozott, s romjaiban sem őrzött olyan történeti értékeket, elemeket, melyeket az új együttesbe integrálva megőrizhettünk volna, ezért a további építési ütemekkel is számoló tervezési koncepciónk arra irányult, hogy a bontással szabaddá váló területen az irodaházi fő épülettömeget sarokképző elemként megfogalmazva, de a Sibrik úti tömbhatár mentén a Vaspálya utcáig hosszan elnyúló, ezzel a teljes tömböt a Sibrik úti oldal, az ott álló benzinkúti együttes, valamint a nagy forgalmi felüljáró felé fordulóan határoló telek jellegére is figyelemmel építsük be a területet, a tömböt keretező, de plasztikusan tagolt épületkubusokkal.
Mivel a járműforgalmi megközelítések a korlátos közlekedési adottságok miatt nem az utcai telekhatárok felől, hanem csak a tömbön belül érhetik el az épületet, az irodaház főbejárata a sarokszituáció ellenére a tömbbelső felé fordul. A főépülethez üvegtetős fedésű belső közlekedő-traktusokkal fűzött földszintes, egy hajós daruzott üzemcsarnokot a Sibrik úti telekhatár mentén, egy a fő saroktömeget a vasút irányában folytató hosszú, többszintes irodai épületszárny „takarásában” telepítettük, mégis közvetlen belső kapcsolatokkal az irodai és szociális terekhez, a létesítmény egészéhez.

A jelenlegi szabályozási korlátokkal is behatárolt magasságú F+3 szintes, tetőszinti, visszahúzott tömegű könnyed gépházi kubussal formált irodaházat jó variálhatóságú, nagyterű és ún. kombibüro-elvű alaprajzi elrendezést is megengedő, 7, 80 m x 7, 80 m-es hálózatú, egyedileg előregyártott vb. pillérvázzal, szisztematikusan pozicionált közlekedő és belső kiszolgáló magokkal terveztük meg. Földszintjén magas légterű előcsarnokkal, étteremmel, oktató-előadó-bemutató terekkel, az emeleteken az építtető különféle részlegeinek konkrét elvárásai és térigénye szerint alakított alaprajzi elrendezéssel, összesen mintegy 500 alkalmazott és az ügyfelek, látogatók befogadására alkalmas.

fotó: Zsitva Tibor

A házban a mai korszerű irodabelsők minden attributuma megtalálható: modulkoordinált álpadló és sávraszteres, nagy elemes, hangnyelő álmennyezet, elegáns, többnyire padlóig üvegezett modul válaszfalak, mobil tolófalakkal felosztható tárgyalók, naprakész informatikai és installációs rendszerek. A szakértők bevonásával tervezett homlokzati nyílászáróknak, speciális üvegezéseknek köszönhetően a jelentős külső környezeti zajterhelés az épületbelsőben egyáltalán nem érzékelhető.

Külön említést érdemelnek a külföldi referenciákat követve a nagy irodai terekhez kapcsolódóan elhelyezett, alkalomszerűen használható, koncentrált egyéni munkára lehetőséget adó diszponibilis munkaszobák, az ún. „Denkerzelle”-k, bár e munkakörnyezet lényeges jellemzője a team-munka. Ehhez, s a munka közbeni rövid pihenőkhöz, spontán kommunikációhoz is arányos elhelyezéssel állnak rendelkezésre közlekedő-terek és térbővületek, teakonyhák, tárgyalók. Az földszint és az emeleti szintek közötti kapcsolatot elsődlegesen az előcsarnokból induló liftek és főlépcső, s két további lépcsőház biztosítják, ezek ismétlődő homlokzati motívumként is felismerhetők.

Campus - székek, fotó: Fodróczy József

Az egyedi belsőépítészeti tervezésű, térbe állított recepciós pulttal, kényelmes várakozásra alkalmas design-bútorokkal és világítótestekkel berendezett, alkalomszerűen akár nagyobb kiállítási installációk fogadására is előkészített előcsarnok kétszintes magasságú terében az érkezőket fogadó kép fontos eleme az épület hossz-szárnyát és saroktömegét összekötő üvegkorlátos galéria-folyosó, melyről transzparens tárgyalóterek nyílnak. A másik lényeges kompozíciós elem a magas légterű, tölgyparkettás padlójú dolgozói étterem, amely végig nagy üvegfallal kapcsolódik az előcsarnoki térhez, átlátást engedve egészen a főépület és az üzemcsarnok épülettömegei által határolt külső, teraszos, nyírott-platános növényzetű „fél”-átrium karakterű udvarig.
Kisebb tömör falas tagolások közbeiktatásával ritmizált horizontális ablaksávokkal, aktív és passzív külső árnyékolókkal, helyenként nagyobb üvegfalakkal, egyes kitüntetett pontokon nagy világító céglogókkal is élénkített, vakolt homlokzatos épületet terveztünk. A homlokzati színkoncepciónk tudatosan alkalmazta alapként, a dinamikus, fiatalos irodai és mérnöki világ háttereként az ezüstszürkétől az antracit szürkéig terjedő színtónusokat, melyekhez ellenpontokként az épületen belül egyes padló- fal- és ajtófelületeken, vagy éppen a bútorzatban élénk kontraszt-színek jelennek meg.

fotó: Zsitva Tibor

Megbízónk elvárását is követve, törekedtünk arra, hogy ebben a komplex munkakörnyezetben a külső és a belső világ építészeti szerkesztése, szellemisége koherens legyen, a térarányok változásának tudatosan komponált rendje érvényesüljön, s mindez a „külvilág” felé is impulzusokat adjon még akkor is, ha nem nyitott középületről, nyitott tömbbelsőről, hanem egy a jellegéből fakadóan szigorúan ellenőrzött beléptetési rendszerrel üzemelő együttesről van szó.

2013. nyarán elkészült és átadásra került az épület, de már az építése közben megszületett az az új igény, amely jelentős fordulatot hozott, s az épületegyüttes kiteljesedéséhez vezet: a Bosch további telekvásárlásról és a fejlesztési-beruházási koncepció kibővítéséről döntött: az új cél egy komplex kereskedelmi képviseleti és fejlesztőmérnöki campus létrehozása lett, s mivel ennek megvalósítása is megkezdődött, érdemes róla pár szót ejteni. Elsőként egy új járműelektronikai fejlesztőmérnöki labor- és irodaépület mintegy 18 ezer m2-nyi helyiségprogramjának megoldására, beépítési tervi elhelyezésére kellett megoldást találnunk, mely mielőbb képes lesz befogadni a jelenleg a tömb más részein bérleményekben dolgozó mérnököket. Számos előzetes vizsgálat alapján világossá vált, hogy nemcsak a telekadottságok miatt, hanem beépítési és városképi szempontból egyaránt a Sibrik Miklós úttal párhuzamos hossztengelyű belső utcára szervezett bővítés az indokolt, mely a tervezendő épület számára igénybe veszi az eredetileg térszíni kialakítású nagy dolgozói parkoló területét is, és egy új , tagolt térfalat eredményez a Sibrik úti telekfront teljes hosszán.

fotó: Zsitva Tibor

A fejlesztés legnagyobb új épülete lesz ez a már megvalósult kereskedelmi irodaháznál megtervezettel azonos metszeti geometriával készülő F+3 szintes, egy hossz-szárnyra és 3 arra merőleges állású keresztszárnyra tagolódó épületrész, melynek teljes földszintjén tesztlaborok (ún. Labor Pool”), emeletein pedig a fejlesztőmérnöki központ különféle tematikus részlegei kaphatnak helyet. Az emeleteken flexibilisen alakítható tágas irodaterek állnak rendelkezésre, összesen mintegy 1000 számítógépes fejlesztőmérnöki munkahely elhelyezésére alkalmasan, szárnyanként saját közlekedő- és vizesblokkokkal. A kiteljesedő együttes dolgozói számára új központi munkahelyi „menza”-pavilon (1200 adagos konyha+étterem), s egy kisebb, több funkciós kiszolgáló épület is létesülni fog.

fotó: Zsitva Tibor

A „campus-koncepció” lényeges alaptétele volt, hogy ne csak az épületbelsőkben jöjjön létre flexibilisen használható, téri kínálatában is igényes struktúra, s ne csak az szgk-elhelyezés és a közösségi közlekedési lehetőségekhez kapcsolódás legyen jól megoldott a végkifejletben mintegy 1400-1500 magasan kvalifikált dolgozót foglalkoztató épületegyüttesben. Itt egy nagyobb magyar falu teljes lélekszámának megfelelő nagyságú, a cég nemzetközi jellegéből következően egyre inkább multikulturális közösség számára kell attraktív, inspiratív munkakörnyezetet, egyben azonosítható cég-arculatot teremteni. Ezért a telken belül, a tömbbelsőben attraktív kertépítészeti megoldásokkal, zöldfelületekkel, teraszokkal, a csapadékvizeket is tároló-hasznosító, mintegy 1000 m2 vízfelületű biotóppal vonzó, minden évszakban és napszakban a dolgozók jó munkahelyi komfortját, munka közbeni rekreációját szolgáló szabadtéri zónák létrehozása is kiemelten fontos célként fogalmazódott meg.

Az új fejlesztési koncepció szerint megnövekedő alapterületek és létszámok következtében az eredetileg a térszínen megoldott szgk-parkolás helyett szükségessé vált egy többszintes központi parkolóház tervezése is, 580 szgk. befogadására alkalmasan, időközben ennek az építése is megkezdődött.

A teljes épületegyüttes várhatóan 2015 végére készül el.

Fodróczy József építész / DIMENZIÓ Tervező Kft, Győr – 2013. őszén

A Robert Bosch Kereskedelmi és fejlesztési központ I. ütemének komfortjához az Armstrong akusztikus álmennyezeti rendszerei járultak hozzá.

Armstrong

 

 

 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »