építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

RATI - a gyárak energiadesign Rolls-Royce-a

Ez a ház úgy néz ki a barátságos mecseki lejtőkön, mint egy véletlenül itt landolt, magasabb intelligenciájú U.F.O. De nem repült, és nem is fog. Nevezzük úgy, hogy ez egy U.B.O., egy Unidentified Building Object, Magyarország első igazi pluszenergiás gyárépülete – lesz idővel, ha majd a jelenleginél hatszor több napelemet építenek bele. Az első pillantásra spontán feltörő "húúúha"-reakciónk, és minden további furcsasága ellenére is az egyik legkülönösebb az, hogy nincsen benne semmi idegenszerűség. Éppen olyan jól megfér a dombhát mögül átkacsintó hajdani bányászváros panelházaival, mint a másik domb túloldalán a piros sátortetőkkel. A RATI-t látni olyan érzés, mint az, amikor az első laptopomat kinyitottam. Tudtam, hogy innentől kezdve lényegi változás indul el az élet minden olyan területén, amihez a számítógépeknek közük van. Így is történt. A RATI épületnek néz ki, de már nem (csak) az. Eszköz, amivel – többféle értelemben is - energiát lehet termelni; kályha, ahonnan elindulhat egy másfajta gondolkodás jövőről, építészetről, iparról, innovációról - s mindez itt és most, Magyarországon. 

Ezt a különleges gyárat Rajnai Attila a RATI (Rajnai Attila Technológia és Innovációs Centrum), a főként autóipari műanyag alkatrészek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó családi vállalkozás tulajdonosának fia, ifj. Rajnai Attila, a RATI tulajdonosa és ügyvezetője építtette Komlón. A háznak Kistelegdi István építész és fia, ifj. Kistelegdi István volt a vezető tervezője. A terveket már 2011. augusztusában részletesen bemutattuk, most a kész gyárépületet személyesen is bejártuk ifj. Kistelegdi István (Soma) vezetésével.

RATI - épületbejárás, fotó: perika

A Komló külterületén álló épület tengelye észak-déli irányú, mint az iránytűé. A tervezők egy átlátható struktúrájú, a belső funkciókat és a raszteres szerkezeti rendet tisztán ötvöző épületet akartak létrehozni. A főépületet klímazónákra tagolták, a középső átriumnak áttetsző polikarbonát-, illetve átlátszó üvegburkolatot adtak, és a funkcionális zónákat, valamint a közlekedők rendszerét tisztán olvashatóvá tették a külső homlokzatokon is. A felső szinten az irodákat a napsütötte déli oldal helyett északra tájolták, hogy a hőteher miatt nyáron a hűtési költségek jóval kisebbek legyenek.

RATI - forrás: Kistelegdi 2008 Kft.

A tervezett déli szolárgenerátor épületburok kialakításának első ütemében 50 napelem készült el; a számítások szerint összesen 420 szükséges ahhoz, hogy a ház pluszenergiás legyen, azaz több energiát termeljen, mint amennyit elfogyaszt. „Nem a napelem a lelke a háznak, hanem az a módszer, ahogyan az energiafogyasztás minimalizálására törekszünk” - mondta Soma az épületbejáráson. A szellőzési rendszerbe jutó levegő először egy parkoló alatti csőhálózaton, majd egy több lépcsőből álló labirintuson, illetve tér-láncon keresztül járja át az épületet. A ház működéséhez szükséges fűtési/hűtési energia döntő részét a talajszondák szolgáltatják.

RATI - forrás: Kistelegdi 2008 Kft.

A fölső szintek két zárt tömegként megfogalmazott lépcsőházból közelíthetők meg. Az üvegfelületek árnyékolását épületfelügyelettel összekötött, belső oldali árnyékolórendszer biztosítja. Az irodaterületekhez kávézó és bemutatótér, valamint két nagyméretű terasz is csatlakozik. A termelési és tárolási zónákat az üzemutca vonala választja el egymástól. A déli oldalra helyezett zárt raktárcsarnok természetes megvilágítással, temperálás nélkül, tégla kitöltő falazattal és fa homlokzatburkolattal épült; a tér átöblítését a tetőn hosszanti irányban elhelyezett, nyitható felülvilágító kupolák és a homlokzati ipari kapuk biztosítják.

RATI - épületbejárás, fotó: perika

A gyártócsarnok speciális eleme a három különálló torony, kívül a tornyok tetején az ún. Venturi-tányérokkal, amelyek a gyártócsarnok szellőztetését és olcsó hűtését hivatottak biztosítani, hiszen az itt működő gépek, berendezések rengeteg hulladékhőt termelnek. Friss levegőt a három nagy, északi homlokzati tolókapun keresztül engednek a térbe. A tányérok fordított repülőszárnyként működnek, a keletkező szívóhatás révén felgyorsítják a levegő kiáramlását, jelentős mesterséges szellőzési energiafogyasztást megtakarítva. Nyáron a tornyok szolárkürtőként is funkcionálhatnak: a belső oldalon található fém csőkígyóba a napkollektorok által termelt hő egy részét bevezetik, tehermentesítve ezzel a termikus szoláris rendszert. A tornyok működését a közeljövőben kezdik el tesztelni, a légsebesség és a léghőmérséklet mérésével, hogy kiderüljön, a valóságban hogyan teljesítenek ezek a speciális szerkezetek. A légmozgás műszerek nélkül is jól érezhető a házban.

RATI - forrás: Kistelegdi 2008 Kft.

Az átláthatóság a belső terek kialakításában, a munkafolyamatok szervezésében és a cég irányításában is meghatározó szerepet játszik. A csarnokban a termelés- és minőségirányítási irodák teljes üvegezéssel készültek. A megrendelő egy gazdaságos, 610 m2 felületű csarnok létrehozását kérte, amelynek nagy részén - a tornyoknak köszönhetően – kiváló a természetes megvilágítás és szellőzés. A sötétebb területekre hét darab egyedi tervezésű fényvezető kürtő juttatja le a fényt. Ezekre is készültek fénytechnikai szimulációk, a végeredményt pedig a közeljövőben fogják tesztelni. A csarnokkal egy légteret képező, belülről üvegszerkezetű tornyok a terek átöblítését is segítik, így a hővisszanyerővel ellátott mesterséges szellőzést csak akkor kell üzembe helyezni, amikor az időjárási viszonyok miatt a természetes módszer nem tud működni. A kétszintes, galériás átrium télen felmelegedett levegőjét tornyonként egy U alakú, "leszívó" légcsatorna vezeti át a gyártócsarnokba, extra fűtésként. Nyáron akkor működik a leszívás, ha az átrium levegője hűvösebb a gyártócsarnokénál, s ezt hűtve már természetes úton távozhat. A tornyok hatalmas, garázskapu méretű lapátokkal nyílnak, amelynek mértéke szabályozható. „Az épület megépült, de a különböző tesztelések és beszabályozások révén fejlődik is” - mondta Soma -, így a jövőben az energiahatékonyság fokozatosan növelhető.

RATI - forrás: Kistelegdi 2008 Kft.

RATI - épületbejárás, fotó: perika

S bár a ház minden más anyaga és szerkezete a lehető legegyszerűbb és a legtakarékosabb, a gyárak Energiadesign® Rolls-Royce-a nem tudott a előzetesen tervezett költségkeretek között maradni. (Aki már részt vett K+F projektben, az pontosan tudja, hogy ez szinte lehetetlen.) Ifj. Rajnai Attilával és ifj. Kistelegdi Istvánnal is beszélgettünk az átadási ünnepségen, a későbbiekben a velük készült videó interjúkkal folytatjuk majd beszámolónkat erről a különleges vállalkozásról, a RATI építéséről. Kellett ide egy jó adag bátorság és kockázatvállalási hajlandóság a tulajdonosok és a tervezők részéről egyaránt, hiszen ez egy olyan kísérleti, vagy ha tetszik, prototípus épület, amelybe a beépített technológia, illetve az energiadesign elvek következetes alkalmazásának valódi hatékonysága majd csak az elkövetkező évek mérési eredményeiből olvashatók ki. A RATI bejárati ajtaján az innováció szó nem csak egy elcsépelt szlogen, hanem valami olyasmi, amiért itt igen komoly áldozatokat képesek hozni.

Garai Péter, Pásztor Erika Katalina

A RATI komplexum tervezésének és megszületésének folyamatát leíró könyv ide kattintva elérhető.

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »