építészet : környezet : innováció

Pusztuló örökségünk – Kulturális- és történeti bemutatóközpont Pécsett

Ferhád pasa dzsámijának és a 19. századi polgári kaszinónak a romjait rejti az a pécsi, Kazinczy utcai telek, amelyet kulturális központként hasznosítana Virág Norbert terve. A letisztult, szelíd épület tiszteletben tartja a megmaradt romokat és idomul azokhoz, technológiai megoldása fa tartószerkezetes, előre gyártott szalmabála-paneles rendszer.

Pécs óvárosa történeti emlékekben kiemelkedően gazdag. A római kortól napjainkig töretlen kulturális virágzás jellemzi a települést, így jöhetett létre az az igen értékes történeti rétegződés, ami a mai napig meghatározó identitását képezi a városnak. Ezért is választottam diplomatervem helyszínéül a pécsi Kazinczy utca 4. szám alatt található telket. Ez a terület magában rejti az egykori Ferhád pasa dzsámijának romjait, egy keresztény temetkezési területet, valamint a dzsámira – és részben az alá – épült 19. századi polgári kaszinó romjait is.

A pécsi Kazinczy u. 4. alatti romos terület.

A pécsi Kazinczy u. 4. alatti romos terület.

A pécsi Kazinczy u. 4. alatti romos terület.

A pécsi Kazinczy u. 4. alatti romos terület.


A dzsámit feltehetően a 16. század második felében építette Ferhád pasa, szekszárdi bég. A nagymecset egy török külliye részeként épült, vagyis olyan vallási célzatú épületegyüttes része volt, ami a dzsámin kívül magába foglalt egy fürdőt, kolostort és talán türbét vagy kutat is. A tervezési területen jelenleg csak a dzsámi épületének töredékei találhatók meg. A török kiűzése után a dzsámit a domonkosrendi szerzetesek használták ideiglenesen keresztény templomként, feltételezhetően ebben az időszakban temetkeztek a telek déli területére. A telek utcafrontjára - a mai Kazinczy utcára – először egy kisebb lakóház, majd a 19. század második felében eklektikus polgári kaszinó épült. Ennek a részeként építették át és pincézték alá az akkorra már feltételezhetően erősen sérült dzsámi épületét. Ezután a kaszinó épületében a 20. század végéig étterem működött. Végül a kétezres évek elején a már funkcióját vesztett műemléki épületet (a homlokzati fala kivételével) lebontották. Később az akkor még teljes egészében álló, de a bontáskor megsérült utcafronti homlokzati fal végzetesen sérült felső szakasza is bontásra került az utca biztonságos használhatósága ürügyén.

Így alakult ki a mai helyzet, ami egy gazdag történeti múlttal rendelkező terület igencsak szomorú jelenét mutatja. A diplomamunkám célja egy olyan épület megtervezése volt, amely megóvja a megmaradt történeti emlékeket és egyben új funkciót ad az egykori és még ma is fellelhető tereknek. Az terület funkciója egy kiállító- és előadótereket, kávézót és ezeknek infrastruktúráját tartalmazó kulturális központ lett.

A kulturális- és történeti bemutatóközpont látványterve.

A kulturális- és történeti bemutatóközpont látványterve.

A kulturális- és történeti bemutatóközpont látványterve.

A kulturális- és történeti bemutatóközpont látványterve.

Az épület tervezését három fő irányvonal határozta meg. Ezek nagy vonalakban a mai kor igényszintjén megfelelő kortárs épület létrehozása, ami tiszteletben tartja a megmaradt romokat és idomul azokhoz, valamint a lehetőségekhez képest a legkörnyezettudatosabban valósul meg.

Az épület alaprajzi és tömegalakítását az határozta meg, hogy a már most is mozgalmas területen ne jelenjenek meg új tengelyek és kontúrok, hanem a már meglévőkhöz illeszkedjen az új épület. Így alakult ki egy mind alaprajzilag, mind tömegformálásában egyedi képet mutató, izgalmas épület, ami részben felidézi az egykori dzsámiépület ismert tömegeit, másrészt az utcafronti kaszinó tömegét is.

A program hasznosítja és revitalizálja nem csak a föld feletti, de a föld alatt megtalálható tereket is, így kialakítva egy négyszintes kiállító- és előadótereket tartalmazó épületegyüttest. Az épületek megjelenését erősen alakította a funkciónak való megfelelés, értve ezalatt az erőteljes árnyékolórendszer kialakítását és a homlokzatok rendezését, stílusában pedig  próbál letisztult és puritán maradni.

A kulturális- és történeti bemutatóközpont rajzai.

A kulturális- és történeti bemutatóközpont rajzai.

A kulturális- és történeti bemutatóközpont rajzai.

A kulturális- és történeti bemutatóközpont rajzai.

Az épületszerkezetek kialakítása során törekedtem a környezettudatos megoldásokra. Az alkalmazott fő technológia egy fa tartószerkezetes, előre gyártott szalmabála-paneles rendszer, ami lehetővé teszi a gyors építést, emellett környezetbarát módon alakítja ki a megfelelő hőszigetelési igényeknek megfelelő épületet.

Diplomatervem természetesen nem nyújt valódi megoldást a terület problémaira, de hivatott felhívni azokra a figyelmet és a saját szintjén alternatív megoldási lehetőséget bemutatni.

Virág Norbert
SZIE – Ybl Miklós Építéstudományi Kar

vélemény írásához jelentkezzen be »