építészet : környezet : innováció

Ökológiai Fórum a Millenáris Parkban - Kulinyi Dániel diplomaterve

Nyitott tudásközpont Buda szívében, zöld burokban, amelynek üvegház-épülete kísérleti modellként hirdeti küldetését, a környezettudatos gondolkodás terjesztését, a nagyvárosi környezet élhetőbbé tételét. Kulinyi Dániel diplomaterve szerepelt a májusi EFAP-konferencia „Smart Architecture - Okos Építészet” kiállításán és az idei Holcim Awards magyar résztvevői között is.

Már jóval több, mint egy évszázada szennyezi jelentős mértékben az emberiség a környezetét, mégis csak az utóbbi évtizedekben kezdtünk figyelmet fordítani erre a problémára. Nap mint nap hallhatunk híreket a legkülönfélébb környezeti károkról: milyen mérgek ömlenek a vizekbe, milyen a szennyező gázok koncentrációja a levegőben, vagy - talán legrosszabb esetben - melyik területet fenyegeti sugárszennyezés... Állandó téma, hogy erősödik az üvegházhatás, változik az éghajlat, megbolydult a Föld légköre és ítéletidő fenyeget bennünket, illetve nő az UV-sugárzás. Mindezek hatására állat-, és növényfajok halnak ki és a Föld hatalmas területei válnak teljesen élhetetlenné.

 

Ökológiai Fórum, helyszínrajz - Kulinyi Dániel
Ökológiai Fórum, alaprajzok - Kulinyi Dániel
Ökológiai Fórum, homlokzatok - Kulinyi Dániel
 

 

Ha a távolabbi vidékek környezeti problémái nem is befolyásolnak minket közvetlenül - bár a negatív hatások előbb-utóbb elérnek bennünket -, a lakóhelyünk környezeti terhelése állandó veszély egészségünkre nézve. Mégis - a környezet szennyezéséről szóló jelentések és az ökoszisztéma hanyatlásának prognózisai ellenére - az emberiség csak nehezen tud változtatni környezetromboló életmódján; egyesek szerint már túl késő van hozzá és ökológiai katasztrófa előtt állunk.

Ezek persze közhelyes gondolatok, a folyamatot már régóta ismerjük. A problémát a minket körülvevő technicizmus jelenti, ami kiszolgál és sok szempontból megkönnyíti az életünket - ma már alig tudnánk lemondani előnyeiről. Mára azonban egy technológiai zsákutcába érkeztünk, amiből nehéz kiutat találni. Ha a szükséges szemléletváltás meg is történt, a zöld technológiák terjedése még lassú - sokszor az is vitatott, hogy mi mennyire környezetbarát. A változáshoz persze nemcsak az ipari technológiák megújítása szükséges, hanem a tervezői hozzáállásnak is változnia kell.

Az építészetben régóta ismert a környezetszennyezés problémája, hiszen az építés az egyik legkárosabb tevékenység a környezetre nézve. Éppen ezért rengeteg a feladat ezen a területen. Az emberiség eddig is rengeteget épített és ez a tendencia jelenleg sem látszik csökkenni. A városok, amelyekben ma élünk, a technokrácia megtestesülései: itt a legnagyobb a környezeti terhelés, ezek a legnagyobb energiafogyasztók és itt a legvékonyabb a szál ember és természet között. Ezért talán a jövő egyik legfontosabb építészeti feladata, hogy városaink mesterséges világát megpróbáljuk összhangba hozni a természettel és így saját magunkkal is.

Ma már nem lehetünk közömbösek aziránt, hogy miből építünk, keletkeznek-e szennyező anyagok egy-egy épület elkészítése során, vagy ehhez mennyi energiát használunk fel, de az sem mindegy, hogyan használjuk a kész épületet. Mindemellett a környezettudatosság és energiatakarékosság persze sok tervezői döntés eredménye és végső soron magától a téralakítástól is függ. Vagyis a környezettudatos szemlélet nem lehet csupán egy technológiai kérdés, hanem az építészeknek újra kell gondolniuk a tervezést és új koncepciókat kell kidolgozniuk.

A terv célja
A városi építészet problémája összetett és nehezen megoldható, de ugyanakkor újfajta elképzelések kidolgozására ad lehetőséget. Éppen ezért kezdett érdekelni ez a terület és ezért választottam egy városi középület tervezését diplomamunkámnak. Tervem alternatívát keres a városi élet ökológiai problémáinak a javítására a társadalmi felfogás, gondolkodásmód és az építési módszerek tekintetében.

Az épület egy ökológiai fórum, olyan találkozóhely, amely a környezetvédelemmel kapcsolatos tanulást, kutatást és gondolatcserét segíti. Tervemmel leginkább arra próbáltam meg választ keresni, hogyan lehet a tervezésben a környezetbarát megoldásokat nem csupán technikai kérdésként felfogni, hanem az építészeti téralakítással szervesen együtt kezelni.

Helyszínválasztás
A helyszín a Millenáris Park, amely egyszerre mint egy „szelet a természetből”, illetve mint kulturális események színhelye kapcsolódik a városi szövethez. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá egy olyan újszerű tudásközpont befogadására, ami felhívhatja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára és terjesztheti az ezzel kapcsolatos sokrétű tudást és információkat.

Az épület a parkban elhelyezkedő régi Ganz-épületekhez hasonlóan szabadon áll, több irányból megközelíthető. Főbejárata a Fény utcából nyílik, de a park felől is van kapcsolat az épület előterébe. Ezenkívül a ház transzparens üvegházi terei révén egyfajta látványbeli kapcsolatban áll a környezetével, ezek a parkból is jól láthatóak, hívogatják a látogatót.

Ökológiai Fórum, homlokzatok - Kulinyi Dániel
Ökológiai Fórum, metszetek - Kulinyi Dániel
Ökológiai Fórum, metszetek - Kulinyi Dániel
 

 

Az épület szerepe
Az épületet mindenki szabadon látogathatja, aki érdeklődik a környezetvédelem iránt, vagy szeretne tenni a környezetért, így laikusok és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek számára egyaránt nyitva áll. A ház fórumként a környezetvédelemmel és ökológiával kapcsolatos közös gondolkodáshoz, gondolatcseréhez, vitákhoz szeretne keretet teremteni. Ezért az épület alkalmas előadások, kiállítások, workshopok, vetítések megrendezésére, de az egyéni felkészülésre, a környezetvédelmi szakirodalomban és az ahhoz kapcsolódó különböző témákban való elmélyedésre is van lehetőség.

A nagyjából egyterű épület így két nagyobb egységre oszlik: a földszinti előadó-, és kiállítóterekre - amelyek az igényeknek megfelelően rugalmasan átrendezhetőek -, illetve az emeleten elhelyezkedő könyvtárra. A két funkcionális egységet az épületbe ágyazódó üvegházak szövik át, amelyek az épület energiaellátásában is szerepet játszanak. A földszinten ez a térforma előtérként és passzázsként jelenik meg, a könyvtári részben pedig ezek képezik az olvasótermeket.

Építészeti koncepció
Megpróbáltam olyan tereket kialakítani, amelyek egyszerre töltenek be fontos használati szerepet és egyben az energiaellátást is meghatározzák egy városi középület esetében. A fórum épülete így - gyakorlati szerepe mellett - ezeket a tervezési elveket is bemutatja. A legjobb megoldásnak a növényházak integrációja tűnt, ami elsőre talán szokatlan, azonban kisebb léptékű épületeknél már gyakori megoldás.

A klasszikus üvegházak működési elve mindenki számára ismert: a transzparens határoló szerkezetek által generált üvegházhatásnak köszönhetően az építmény belsejében hő termelődik, így a növényeknek a növekedéshez szükséges feltételek télen is biztosítva vannak. Ennek lakóházaknál megismert változatai a napterek, amelyek jól bevilágítják a nappalikat és az épületek déli oldalához kapcsolva szoláris fűtésként működnek. Nagyobb léptéknél egy középület tereihez kapcsolódva az üvegházi terek (vagy napterek) nemcsak az üvegházhatást használhatják ki, de újfajta közösségi vagy közlekedő terekként működhetnek. A két épületfajtának a keveredése egyfajta hibrid, amely az üvegház és a középület tulajdonságait is magán hordozza, így újfajta téri minőségek keletkeznek.

Az épület formája a hőháztartás miatt kompakt, belső terei, tömegalakítása és transzparens szerkezetei a déli tájoláshoz igazodnak. Az épület külső megjelenését mesterséges és természetes elemek keveredése határozza meg. A tetőt és a homlokzatokat  zöld növényréteg borítja be és ezt a zöld közeget kisebb-nagyobb átlátszó geometrikus formák, az üvegházak terei és egyéb terek geometrikus üvegezett nyílásai szelik át.

A növények, mint „építőelemek”, különböző térbeli és felületi helyzetekben jelennek meg az épületen: nemcsak kint a homlokzaton, de bent, az üvegházi terekben is növekednek. A növények jelenléte, illetve az üvegezett felületek transzparenciája erősíti a külső és belső terek kapcsolatát, hasonlóságát. Az épület hol megnyílik a külső környezet felé, hol pedig elhatárolódik attól, a külső szemlélő szemszögéből pedig egy szövevényes térszerkezet tárul fel.

 

Ökológiai Fórum, távlati képek - Kulinyi Dániel
Ökológiai Fórum, részletek - Kulinyi Dániel
Ökológiai Fórum, részletek - Kulinyi Dániel
 

 

Zöld burok és környezettudatosság
A zöld falakon és tetőkön elhelyezett növényeknek számos előnye van: nyáron árnyékolják az épületet, megakadályozzák a külső falak, illetve a tető túlmelegedését, megkötik a szálló port, tisztítják a levegőt és párologtatnak. Nyáron a levelek lazábban rendeződnek, elállnak a faltól, így a falak jobban szellőznek, télen viszont jobban rátapadnak a falra, javítva ezzel a hőszigetelést.

A növények egyúttal a szerkezeteket is védik, így azok élettartalma megnő. A külső növényrétegek az oxigéntermelés mellett bogaraknak és madaraknak is helyet adnak. Mivel az épület kontinentális éghajlaton helyezkedik el, a növényzetet ennek megfelelően kell megválogatni, illetve annak ágyazását, elhelyezését is ehhez mérten kell megoldani. A fagyos telek miatt csak termőföldbe lehet ültetni, hidrokultúrás rendszer nem jöhet szóba. A homlokzatokon az ültetés 40x40 cm keresztmetszetű, hőszigetelt tartályokba történik, amelyeket különböző magasságokban akasztanak fel a homlokzatokra. Ezekbe előnevelt növények, főleg futók kerülnek: az északi oldalakon főleg a kevésbé fényigényes borostyán, a déli oldalakon inkább vadszőlő. A növénytartókhoz öntözőrendszer kapcsolódik, amelyet novembertől márciusig téliesítenek.

Télen az épület a kompakt formának, az épületburkot körülvevő erős hőszigetelésnek és a növényházakban termelődő hőnek köszönhetően jóval kevesebb energiát fogyaszt, mint egy átlagos épület. Mivel az épület nagyjából egyterű, az üvegházak hője a teljes épületbelsőben eloszlik és a vasbeton szerkezetekben tárolódik el. A nyári időszakban minden üvegházat külső oldali, mikrolamellás árnyékolás véd a napsugárzástól, illetve a zöld burok is megakadályozza az épület túlmelegedését. A hűtést az épület északi oldalán található vízfelület is segíti, ami kapcsolódik a szellőzőrendszerhez.

Az épület gépészetét is nagyrészt környezetbarát szemlélet szerint alakítják ki: napkollektorok szolgálják a meleg víz előállítását, energiatakarékos lift működik az emeletek között, száraz időben pedig az eltárolt esővízzel öntözik a növényzetet. A tartószerkezeteknél is érvényesül az ökologikus szempont: a vasbeton szerkezetek SLAGSTAR ökobetonnal készülnek, melynek az előállítása kevésbé szennyez és jóval energiatakarékosabb, mint a hagyományos betonoké.


Ökológiai Fórum - Diplomaterv 2010, BME, Középülettervezési Tanszék

tervező Kulinyi Dániel
konzulensek:
építészet: Klobusovszki Péter
épületgépészet: dr. Csoknyai Tamás Phd
tartószerkezetek: Erdélyi Tamás
épületszerkezetek: dr. Lányi Erzsébet Phd
építéskivitelezés: Klujber Róbert
kertészet: dr. Gerzson László - Budapesti Corvinus Egyetem

bruttó szintterület: 2500 m2
helyszín: Budapest, Millenáris Park

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »