Üvegház és Szabadtéri Színpad Debrecenben - Donka Sándor hallgatói terve

Donka Sándor féléves tervében üvegházat és szabadtéri színpadot álmodott a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjébe. A kettős funkciójú épület bizonyos nézetekből hatalmas hal-alakot formáz, amelyet a tóban megjelenő tükörkép tesz teljessé. Az absztrakt kompozíciót a természetben megtalálható formák rendje, a szimmetria, valamint a schönbrunni kastély Pálmaháza inspirálta.

Előzmény

Tervezési feladatom témáját a Debreceni Egyetem Botanikus kertjében találtam meg, mely nem csak adottságaival, de történelmi múltjával is figyelmet érdemel. 1807-ben hozták létre az első füvészkertet Debrecenben és bár többször átalakították, áthelyezték és felújították, folyamatosan szolgálta és ma is várja a tanulni vágyókat, látogatókat egyaránt.




Helyszín

A botanikus kert 12 hektáros területét bejárva olyan lehetőségeket és értékeket kerestem, amiket a tervezési programomba integrálva, összegyűjtve vagy fejlesztve, csupán egy épület kialakításával meg tudnék oldani. Az első ilyen programelem a meglévő, szerény méretű tó, amelynek területét kibővítettem és ezzel csónakázásra is alkalmassá tettem - továbbá e vízpartot választottam tervezendő épületem helyszínének.




Funkció

A funkció helyes kialakításához számos verziót átgondoltam. Figyelembe vettem azt, hogy milyen alaprajzi forma jár a legkevesebb fa kivágásával és maximálisan kihasználható látogatói útvonallal. Szimmetrikus, körbejárható, egyszerű alaprajzra törekedtem, ennek kiindulópontjaként a kört, mint egyik alapvető geometriai elemet választottam. A szimmetria megtartása számos szempontból adta magát: egyrészt utalásnak szántam az élővilágra, másrészt praktikus, mert segíti a látogatók tájékozódását.

 

 

 

Az épület középső, üres területét is hasznosítani szándékoztam és így találtam ki az épület második fő funkcióját, a szabadtéri színpadot, amivel növelni tudtam a létesítmény kihasználtságát, fenntarthatóságát, továbbá az így kialakult két funkció egymás erősítésére is képes. Elképzeléseim szerint nappal a növényház kapna hangsúlyt és a közrezárt szabadtéren fotókiállítás vagy előadás egészítené ki az ismeretanyagot, az esti órákban pedig az üvegházban történő fényjáték tenné feledhetetlenné a színpadon tartott zenei műsort, színdarabot vagy filmvetítést.

 

 

 

Az üvegházban két „tárlat” kapott helyet. Az első egy kaktusz folyosó, a második pedig egy valódi pálmaházi, trópusi tárlat lett, ami a magas pálmafák és a nagyobb területi igény okán a kör alaprajzot ellipszissé bővítette. A pálmafák lombjai és az azokon élő növények bemutatására egy függesztett folyosót helyeztem el. Itt kaptak helyet az egyik legfőbb látványosságot jelentő orchideák is. A két tárlat különböző temperálhatósága egy-egy zsilip közbeiktatásával valósult meg, ami egyben a szabadtéri színpadot is kiszolgálja, ugyanis amíg az esti előadások idejére az épület főbejárata művészbejáróként funkcionál, addig a zsilipek a vendégforgalom főbejáratává alakulnak át.




Külföldi példa

Az általam tervezett üvegházat a schönbrunni kastélyparkban álló Pálmaház modern átgondolásaként szerettem volna megfogalmazni. Funkcionális szempontból több rokon vonás fedezhető fel elképzelésem és az 1881-1882-ben készült épület között, továbbá ennek belső terei ihlették a tervemben szereplő fehér fém és üveg kialakítást is.

 

 

 

Forma

Az épület formája a funkció képletszerű levezetéséből adódó absztrakt és egyszerű forma. Az alaprajz szimmetrikusságát tovább fokozva, az állatvilágot szimbolizáló íves, áramvonalas külsőt terveztem az épületnek, amit a szomszédos tóban megjelenő tükörkép ugyancsak erősít. Másrészt épületfizikai szempontból az íves, gömbszerű üvegfelületnek van a legkisebb hővesztesége, a legjobb benapozása és az alaprajzilag szélen elhelyezett látogatói útvonal miatt csökkenti a feleslegesen felmelegítendő levegő térfogatát is.

 

 

 

Belsőépítészet

Tervemben a növények képviselik a belsőépítészeti főszerepet, ezért minden más építészeti elemet próbáltam eltüntetni, vagy hangsúlytalanná tenni az üvegfelületek maximalizálásával. Üvegkorlátot, üveglépcsőt, függesztett üveghidat és filigrán, fehér színű acélszerkezeteket alkalmaztam.

 


 

 

Gépészet

Az üvegház nem igényel mesterséges légelszívást, a természetes szellőzés pedig nyitható üvegtáblákkal megoldható. A trópusi rész klímája 80%-os páratartalmat és legalább 16 °C-os hőmérsékletet kíván, míg a kaktusz folyosón ettől melegebb, 20-40°C-os hőmérsékletet és kisebb páratartalmat kell biztosítani. Egy új technológiának köszönhetően, paneles hősugárzókkal a Nap sugarához hasonló hőérzet biztosítható a növényeknek úgy, hogy közben a látogatói útvonalon tartózkodó embereket nem fűti.

 

 

 

Köszönetnyilvánítás
Külön köszönet Kulcsár Attila konzulensemnek és Pecsenye Bélának, akik nyesegették vadhajtásaimat a tervezés során.


Üvegház és szabadtéri színpad
tervező: Donka Sándor
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 1700 m2
helyszín: Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Botanikus Kert
konzulens: Kulcsár Attila DLA