Tizenegy szociális lakóház, Merksplas, Belgium

Építészet: Paul Vandenbussche, Edith Wouters, Tom Wuyts, Liesbeth Pelkmans (Teema Architecten)
A tervezők szándéka egy új tipológia kidolgozása volt a vidéki helyszínen. A teraszos ház / apartman típusa egy magában álló villa nyitottságát és kilátási lehetőségeit vette át. Ezt hat egyszerű, kétszintes lakóegység felsorakoztatásával érték el. Minden lakóegység-pár között külső folyosó húzódik, ami a hátsó zöldterület felé nyit kilátást. A váratlan „beharapások” a térfogatokba még erősebben kötik össze az épületet a külvilággal.

A külső folyosók felé nyíló ablakok beengedik a reggeli és az esti fényt. A nappali terek déli, az alvóterek északi irányban nyílnak, a kiszolgálóhelyiségeket közöttük helyezték el. A déli fényt az első emeleti napcsapdák viszik be az apartmanokba. A tömegek az anyaghasználat szempontjából változatosak (előpatinázott cink, természetes cink, narancsszínű kerámia csempe). Az épület alatti parkolót részben a földbe süllyesztették. A parkoló tere nyitott; világos és átszellőzik.

A Flamand Lakásépítési Társaság – amely a helyi lakásépítő társaságokat felügyeli a tervezés, kivitelezés és bérbeadás/eladás idején – előírta a maximális alapterületeket és maximális élőállítási költségeket (ez itt egymillió euro volt). A kis alapterületű helyiségek miatt a szociális lakóházak gyakran bezártságérzetet keltenek, hiszen az építész – még ha a költségvetésből ki is hozható – nem tervezhet az előírtnál nagyobb alapterületeket. A bezártság érzetet tervezők a napcsapdák bevetésével, a belmagassággal és a lejtős tető alatti tér kihasználásával próbálták elkerülni.

Szöveg+kép: Paul Vandenbussche, Edith Wouters


Tizenegy szociális lakóház, Merksplas, Belgium, 2005

Építészet: Paul Vandenbussche, Edith Wouters, Tom Wuyts, Liesbeth Pelkmans (Teema Architecten)

Kapcsolódó oldal:
Szociális építészet - a havi téma oldala