Termő Közeg Kutató Intézet Gödöllőn

A gödöllői Szent István Egyetem mezőgazdasági és agrártudományi képzései okán nagy zöldterületekkel gazdálkodhat. Egy ilyen részre készítette el diplomamunkáját Ligetvári Dorottya Sára, amelyben egy újdonságnak számító termelési módszert kutatnának a professzorok és diákjaik.

A tervezési helyszín Gödöllőn, a város szívében elhelyezkedő Szent István Egyetem területén található. A Gödöllő településszerkezetét meghatározó elemek tiszta, kiegyensúlyozott szövetet alkotnak. Ennek következtében gyakorlatilag egy héjas szerkezetű kört kapunk, amely a várost meghatározó központi elemek köré szerveződik. Ilyen megahatározó városszerkezeti elem a Grassalkovich-kastély, a Szent István Egyetem valamint a régi város, melyeket gyűrűszerűen vesznek körbe a különböző lakó, gazdasági, mezőgazdasági és erdőterületek. A város belső részén különleges helyzetű a SZIE Campus területe, itt található az Állatorvos-tudományi Kar, a Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Gépészmérnöki Kar, valamint a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar. Az egyetem mezőgazdasági felsőoktatási voltából következően területén az oktatási, kollégiumi épületeken és sportlétesítményeken túl jelentős területeket foglalnak el a kísérleti területek (mezőgazdasági terület, erdő terület, állattartó létesítmények). Az egyetem területe zöldfelültbe ágyazva jelenik meg a település szerkezetben, a terület magas zöldterületi mutatója a városfejlesztési tervekben mindenképpen megőrzendő karakter.

A feladatkiírás szerinti hetes számmal jelölt helyszín az egyetem egy beépítetlen területe, túlnyomó részt mezőgazdasági hasznosítású, amelybe egy erdősáv ékelődik. A campus ezen részén péküzem, sportközpont, sportpályák, irodák, üvegházak és egy termőközeg kutató intézet létesítése további szolgáltatásokkal gazdagítaná az egyetemet. Az épületek közötti zöldterületeket nagyvonalú tájépítészeti elemekkel, formákkal lehetne egységesen kezelni, kiemelt ágyások, nagy füvesített területek, kollégiumi diák veteményesek kialakításával élettel lehetne megtölteni a köztes zöldfelületeket.

Az általam tervezett kutatóintézet a talaj nélküli hajtatásos termelési eljárás termő közegét vizsgálná, fejlesztené. A talaj nélküli termesztés viszonylag új keletű tudományterület, amely napjainkban is dinamikusan fejlődik. Folyamatosan bővül olyan ismeretekkel, amelyek javítják a terméseredményeket, a termés minőséget és a termésbiztonságot. Ez egy vegyszertakarékos és környezetkímélő termesztési eljárás, amely lehetőséget biztosít a zöldségtermesztéshez ott is, ahol rossz termőtalaj miatt korábban nem volt lehetséges. A talaj nélküli termesztésnek számos előnye van, például elmarad az esetenként meglehetősen bonyolult és költséges talajápolás, a talajból fertőző betegségekkel és kártevőkkel nem kell számolni. Korszerű rendszerek üzemeltetésével minimálisra csökkenthető a víz- és a tápanyagveszteség, a környezetszennyezés, nő a termésbiztonság, javul a tervezhetőség.

Az intézet célja, hogy az eddig alkalmazott környezetre káros, további felhasználásra nem alkalmas közegek (kőgyapot) helyett, újrahasznosítható, környezetbarát (kókuszrost, durva fenyő kéreg) táptalajkeverékeket fejlesszen ki.

Az létesítmény kutatási munkálatait 8 fős professzori gárda vezetné, akik 10-15 fős diákcsoporttal végeznék a fejlesztési tevékenységeket. Az épületben helyet kapott egy 90 fős előadóterem, ami szakmai konferenciák, diákoknak szóló előadások megtartására alkalmas. A tájból kiemelt épület tömege a lejtős terület fölé emelkedik, elszakadva attól más perspektívába emeli a tetőkertet használó embereket. Az intenzív zöldtető kiemelt ágyásai az intézet által fejlesztett közegek kísérleti ültetvényei lennének. Az egész épület monolit vasbeton szerkezetű, az előadó földtől eltartott szerkezetéből eredő erők miatt cölöpalapozásra volt szükség a töréspontnál. Az épület bejáratát bentebb húztam a homlokzat síkjától, valamint egy vasbeton keretet kapott, így kialakult egy szélfogó, átmeneti tér. A bejáraton kívül a laboratórium ablaknyílásai kaptak egy vasbeton keretet, aminek árnyékoló funkciója van, belsőépítészetileg pedig a forma egy fa keretszerkezetben folytatódik, ami asztal ként funkcionál.

A tervezés során fő szerkezeti koncepció volt, hogy minden ami tartószerkezet az látszó vasbeton felület, ami pedig szerelt az fa burkolatú. Ennek megfelelően kapott az épület Pannon vörösfenyő homlokzatburkolati lapot, amely homogén megjelenést biztosít, valamint a szerelt falak is vörösfenyő burkolatot kaptak. Az alaprajzi elrendezés következtében kialakult egy szélvédett átrium, terasz, ami jó idő esetén összenyitható a belső térrel, ezen kívül az épület északi oldalán kialakítottam egy dohányzó teraszt, amelyről gyönyörű panoráma nyílik Gödöllőre. Az épület járható zöldtetőt kapott, amit egy teraszos kialakítású lépcső lehet megközelíteni. A kialakított kiemelt ágyások egynyári virágoknak és örökzöldeknek adnak helyet, az előadó tetejéről pedig gyönyörű kilátásban lehet része a látogatóknak.