Pétervári Tamás - A telki dolomitbánya tájrendezési terve



MÉSZ - MÉK DIPLOMADÍJ 2004


I. Tervezési feladat ismertetése
Védett természeti területen működő, külszíni fejtésű kőbánya tájrehabilitációs tervének elkészítése. Az anyagnyerőhely helyreállítási, rendezési terve tájépítészeti alapfeladatnak tekinthető, és bár a bánya-törvény a felhagyás után tájrendezési kötelezettséget ír elő, mivel az üzem a Budai Tájvédelmi Körzetben található, én természetvédelmi okokból mégis inkább tájrehabilitációs tervet készítettem.
Vizsgálat és az igények felmérése nélkül, gyakorlatilag lehetetlen jó tervet készíteni, ezért az alábbi tematika szerint dolgoztam:
II. Tájvizsgálat
Tervezési területem Budapesthez közel, a Budai TK határán fekszik, a Budakeszi-Telki út mentén. A bányatelek alapterülete 7 ha, és a közvetlenül érintett hatásterület, amely szintén tervezési terület volt, a bányatelekhatár 200 m-es övezete.

Vizsgálati munkarész volt: a tervezési terület lehatáro-lása, a tervelőzmények megismerése, a tájtörténeti adatok felkutatása, a terepfelmérés és a helyszínelések, a tájesztétikai elemzés, valamint a vonatkozó szakirodalmak felhasználásával a terület biológiai és geológiai jellemzése, a bányatelek jellemzése, ill. a művelési-letermelési paraméterek alapján a bánya-művelés környezeti hatásainak meghatározása.

III. Tájértékelés
Napjainkban, az építőanyag-bányászat (kő, homok, sóder) az egyik legdinamikusabban fejlődő ipari ágazat, éves növekedési üteme eléri a 10%-ot. Úgy gondolom, a Budapesti Agglomeráció rohamosan változó társadalmi és gazdasági környezete, az értékes természetközeli területek és élőhelyek védelme, indokolják a terület mihamarabbi helyreállítását, illetve minden olyan tájhasználati forma és tevékenység felszámolását, amely potenciális környezeti-ökológiai veszélyforrásnak tekinthető. Mészkővidékeken különösen fontosnak érzem, a külszíni fejtéssel okozott tájsebek megszüntetését, mert a fedetlen, biológiailag inaktív felszín nagy kockázatot jelent a felszín alatti vízkészleteink számára.

IV. Fejlesztési Javaslatok
A vizsgálati munkarészt az eredmények kiértékelése után, a tervezési koncepció kialakítása követi. Célom olyan újrahasznosítás megtervezése volt, amely megfelel a bányabiztonsági követelményeknek, amelyben a tájrészlet használati értéke a művelés befejezése után sem csökken, de a környezeti közegek, a táji, természeti értékek további veszélyeztetése kizárható. A terv figyelembe veszi, és a védett táj terhelhetőségének mértékében kiszolgálja a főváros vonzáskörzetében jelentkező új tájhasznosítási igényeket. A bányászati tevékenység helyett ma inkább előtérbe került az ökoturizmus, a rekreáció, a környezeti nevelés biztosítása, egyszóval mindaz, amire a Tájvédelmi Körzet jelenléte, és a Budai-hg. táji adottságai predesztinálják a területet.
Mindezen "igények" kielégítésére, nyolc állomásból álló természetismereti tanösvényt, jellegzetes hazai üledékes kőzeteinket bemutató geológiai parkot és egy erdészeti botanikuskertet terveztem a jelenlegi bányaudvar területére. Javaslataim között szerepel, nemcsak a területhasználat váltás, hanem a bányatelekhatár 200 m-es övezetében, véderdő jelleggel, a környező erdőterület "kezeletlen" örökerdővé alakítása, és ezzel az "erdőélmény" fokozása. Ezen új, ma még különlegesnek számító tájhasználati funkciók, leginkább a természetvédelmi tudat- és szemléletformálás társadalmi megerősítését szolgálják.

V. Eredmények
A diplomaterv eredményei a vizsgálati és javaslati tervlapon kerültek ábrázolásra, grafikus formában (3. kép). A műszaki és a biológiai helyreállításra vonatkozó javaslataimmal, igyekeztem megoldást nyújtani a jelenlegi tájhasználati konfliktusok feloldására.

A terület ökológiai értékének helyreállítása és a tájpotenciálban (védett területi státusz + visszamaradó bányaudvar) rejlő értékek kiaknázása közös társadalmi-nemzetgazdasági érdek. Nem csak tájvédelmi, tájfejlesztési szempontokat is igyekeztem a tervezési munka során megoldani. A tájrehabilitációval, emberi tartózkodásra alkalmas, de mégis a természetszerű állapotok kerülnének kialakításra, a természet védelméről szóló, 1996. évi LIII. tv. szellemében.

A helyreállítás elsősorban környezet- és természet-védelmi célokat szolgál, de a tájrendezéssel járó elő-nyökből, a tervezett új funkciók révén a társadalom is részesül (életveszély elhárítása, rekreáció,stb).