Kormányzati negyed pályázat

A kormányzati negyed pályázat győztes pályamű koncepciójának részletes bemutatása. Team-vezetők: Janesch Péter és Kengo Kuma építészek

I. A KORMÁNYZATI NEGYED, KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS FEJLESZTÉSEK


A projekt áttekintése
Budapesten a rendszerváltást követően kevés városépítészeti kihatású közberuházás valósult meg. A kevés kísérlet, illetve megvalósult épület városépítészeti szempontból vagy végiggondolatlan volt vagy torzó maradt. Pedig szükség van olyan „zászlóshajó” projektekre, amelyek fontos új hangsúlyokat jelölnek ki, és elindítják a szűkebb vagy tágabb városi környezet átstruktúrálását.

Egy teljes kormányzati negyed létrehozása, a minisztériumok egy helyre telepítése nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőségű lépés. Épp ezért sajnálatos, hogy a beruházás előkészítését és megvalósítását a választási ciklus rövid lefolyása diktálja. Az építészeti feladat megoldásának együtt kell haladnia városfejlődési, városépítészeti és a környezetet érintő kérdések végiggondolásával.

A környék kétségtelenül a város egyik legmeghatározóbb forgalmi és kereskedelmi csomópontja a Nagykörút és a Kiskörutat meghosszabbító, észak felé vezető főközlekedési útvonal találkozásával, a Nyugati pályaudvarral. Azonban a körút és a pályaudvar nem csak nagyon fontos kapcsolati pontok, hanem elválasztó tényezők is. Az előbbi a belváros kiterjedésében képez fontos választóvonalat, az utóbbi pedig két városrészt különít el egymástól.

A tér mai állapotát a hetvenes és nyolcvanas évek elejének építkezései és helyreállítása nyomán nyerte el: a hármas metró átadásával, a - 4-es, 6-os kivételével - a villamos vonalak megszüntetésével, közúti felüljáró megépítésével. Ennek folytán a felszínen egyértelműen az autós közlekedés vette át a fő szerepet. A forgalmi központhoz az úttörő jellegű beruházásnak számító Skála Metróval a kereskedelmi funkció is kapcsolódott.
A Nyugati tér 80-as évek elején kialakított rendszere rövid idő alatt elavult, illetve elhasználódott. A vasút mély válsága közismert, ez a pályaudvar és az infrastruktúra fizikai állapotában, s a pályaudvaron és közelében megjelenő szolgáltató-kiegészítő funkciók igénytelenségében is kifejeződik.

Ezen a helyzeten csak részben változtatott az, hogy a felszabaduló és piacilag értékesített vasúti területen valósult meg a város legnagyobb magánberuházása, a Westend City Center, amely "új belvárosként" aposztrofálta önmagát.

A vasút körüli területek jelentősége abban áll, hogy a sűrűn beépített városi magban nincs még egy ilyen központi fekvésű és ehhez fogható nagyságú beépíthető terület. (Jelentőségét persze csökkenti, hogy a beépítésre legalkalmasabb területeken valósult meg a westend1, illetve készítik elő a westend2 építését.) E területek értékesítése, valamilyen formában történő beépítése minden bizonnyal a kormányzati negyed nélkül is megvalósulna. A kormányzati negyed és a hozzá kapcsolódó Alkotmánybíróság és kerületi önkormányzat beruházása viszont elindíthatja az egész terület fokozatos rehabilitációját és jellegének átformálódását. Miközben a kormányzati negyed léptéke, presztízse, egy új használói réteg megjelenése új igényeket és lehetőségeket teremt a környéken, megfelelő működéséhez feltételezi is a minőséget nyújtó városi környezetet.

Ez azonban nem adódik magától, hiszen a kormányzati-igazgatási funkció e helyszínre telepítése jelentős funkcionális feszültséggel jár. A forgalmi és kereskedelmi csomópont mozgalmassága, átmenő, kevéssé ellenőrizhető jellege, a vasút közvetlen szomszédsága környezeti, közérzeti, biztonsági szempontból jelentős terhelést jelent, illetve nem nyújtja azt a minőséget, amire az együttesnek a megfelelő működéséhez szüksége van.
A megfelelő városi kapcsolatok jelentőségét tovább növeli a beruházás léptéke, a minisztériumok egy helyre telepítése: ahhoz, hogy ez a hatalmas hivatali gépezet ne váljon monofunkcionális zárvánnyá, szükségesek a városi "kiegészítő" környezetek a körút és a Nyugati tér, a Terézváros és - a lehetőségek szerint - a Városliget felé, amennyiben a vasút átalakításával kisebb-nagyobb, optimális esetben összefüggő zöld folyosó alakítható ki a területen.

 



E fejlesztésekben tehát találkozhatnak a kormányzati negyed működtetőinek és a város- és a kerületfejlesztés szempontjai, hiszen a környező területeknek a város és a köz szempontjából is megfelelő átalakulása aligha várható pusztán a spontán, piaci erőktől.


Az építkezés helyszíne és közvetlen környezete
A beépítésre kijelölt területek nagy mértékben maradvány jellegűek. A fejlesztésre leginkább alkalmas részek a pályaudvar Váci úti oldalán vagy beépültek vagy magánkézben vannak, s kapcsolódó beépítésük várható. A vasút Podmaniczky utca oldalán fekvő területek jóval szűkösebbek. A keskeny, hosszúkás tömböt hátulról közvetlenül a vasút határolja, ami még rendezett viszonyok között is nehéz helyzetet jelent a fokozott biztonsági igények és a vasútállomás mint átmeneti tér nehezen ellenőrizhető volta folytán. Itt mindenképpen egyértelmű lezárást kellett adni. Az épületet a vasúttól sövények közötti kerítés, illetve a kiszolgáló utak (parkolók megközelítése, tűzoltók) választják el.

Az épület hosszanti homlokzata a zárt beépítésű Podmaniczky utcára néz, ami - megfelelő előtér hiányában - megnehezíti az épület megközelítését, illetve a városi környezettel való kapcsolatokat. Ezért az épületet a lehetőségek szerint hátra húztuk a vasút felé, s a gyalogos forgalmat, az újonnan építendő villamos vonalat és a kerékpár utat az épület előtt vezetjük el, hogy azt ily módon bevonjuk a városi életbe, a gépkocsi forgalomtól viszont a lehetőségek szerint távol tartsuk.
Az épület városi kapcsolatrendszere tudatos beavatkozásokkal alakítható a Terézváros Gründerzeit korabeli szövete felé. Erről a későbbiekben részletesebben is szólunk.

 

 

Közlekedési kapcsolatok, megközelíthetőség tekintetében különösen fontos az épület Nyugati tér felé néző rövidebb homlokzata. Az épületegyüttes szempontjából egyszerre kedvező és hátrányos az, hogy a terület nem közvetlenül kapcsolódik a körúthoz. Ez egyfajta nyugalmat, védettséget jelent a körút forgalmától, másrészt azonban a Nyugati kinyúló szárnya és a posta megmaradó épülete el is zárja a körúttól, vizuálisan is takarja a kormányzati épületegyüttest. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az átmenő terület magán kézbe került, s Eiffel irodaházként már terv is készült a beépítésére, illetve parkosítására. Mivel ez a terv még nem számolt a kormányzati negyed idetelepítésével, szükségesnek látszott e terület funkcióinak, kapcsolatainak újragondolása. Így erre a területre alternatív tervet készítettünk.

 



A körúttal összekötő, rávezető tér megfelelő kialakítása már az első ütemben elengedhetetlen, még akkor is, ha később, a vasúti használat módosulása, a csarnok megváltozó funkciója, illetve egy esetleges -1 átmenő szint kiépülése miatt átalakításra kerül a sor.

Erre a területre az első és a második ütemben két épület elhelyezését javasoljuk: az egyik a tömegében a posta épületéhez kapcsolódó szolgáltató és irodaház, a másik a kormányzati negyed épülete elé kerülő, konferenciatermeknek és egyéb szolgáltató egységeknek helyet adó épület. Indokolt idehelyezni valamiféle központi tájékoztató-közönségforgalmi irodát, amely információt nyújt a kormányzati negyed működéséről. Tekintettel arra, hogy a kormányzati negyedbe kávézókon kívül nem lehetett más ellátó egységeket tervezni, ezért ezeknek az épületeknek - az ide tervezett ellátó egységeknek, főleg éttermeknek - fontos szerepe lehet a kormányzati negyed dolgozóinak ellátásában.

A tér és az épületek – a Terézváros említett környékével együtt – a kormányzati negyed szükséges városi környezetét biztosítják.

 

 

AZ ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁS


Az épület rendszere, a funkcionális program teljesítése
A kormányzati negyed elhelyezését a javasolt helyszínre, a rendelkezésre álló telek adottságainak maximális kihasználásával oldjuk meg. A befoglaló tömeg egy 400 méter hosszú, 75 méter mély és 30 méter magas hasáb, amelynek a terébe a teli-üres elv alapján mintegy beültetjük a funkciókat. Az épület szerkezete vasbeton, a homlokzatok látszóbetonból készülnek, felületüket változó üvegmezők nyitják meg, illetve függőlegesen futó örökzöld és lombhullató növényzet takarja.


Az utcai oldalról a földszintet mint fogadó, közlekedő és elosztó teret két szint magasságban (6 m) nyitjuk. Mind a hét köz- és dolgozói bejárat ebbe a „nyitott”, transzparens, osztatlan térbe vezet, amelyben „úsznak” a dupla-belmagasságú nagy sajtótájékoztató-termek és a minisztériumok portái. A földszinti zóna belső oldalán nyílnak a szintén „közösségi” közepes és kis sajtótájékoztató termek, valamint kiegészítő funkciók terei. E mögött található az épület teljes gépészete. A gépészet nem rivalizál a belső funkcionális renddel, nem jelenik meg a tetőn, vagy a felső szinteken (mint az általánosan bevett megoldásoknál) hanem betömi az épület sötét részét.

 

 


A fogadó tér egyben a minisztériumok előtereként is szolgál. A belső oldalon futó felső rámpa összeköti a különböző egységeket, a dolgozók számára ezen a szinten lehetséges megközelíteni más minisztériumokat.


A Podmaniczky utcai homlokzatról visszahúzott (következő) szint a Nyugati pályaudvar (+106 m) és a Podmaniczky utca (+103.5) közötti szinteltérésből adódóan a Nyugati felőli hosszhomlokzaton magasföldszintként jelenik meg. Itt kapnak helyet minisztériumonként a dolgozói közösségi funkciók: a könyvtár és a kávézó, mely utóbbi akár a sajtótájékoztatókhoz, kinevezésekhez, átalakításokhoz kapcsolódó rendezvények, állófogadások színtere is lehet.


Az alsó, közösségi-kiszolgáló horizontális tömb fölött az épület vertikálisan szervezett. A munkahelyek, a zárt tömbbeépítés és a nyitott udvarok elvét követve belső udvarok köré szerveződnek, amelyek a felső szintek lazább szervezéséből is következően felfelé lépcsőznek, s ily módon megfelelő fényhez juttatják az alsó szinteket is. A parkosított udvarok ("kertek") természetesen pihenő területként is szolgálnak.

Az egyes minisztériumok vertikálisan, a hivatali hierarchia (hivatalnokok, felső szintű vezetők, miniszterek) szerint szerveződnek. A horizontálisan egymás mellett elhelyezkedő, de egymástól elválasztott minisztériumok egységei a változó helyigényeknek megfelelően rugalmasan átcsoportosíthatók.


Az első, második és harmadik emeletet dolgozói szintek foglalják el. A függőleges közlekedőmagok a tömbök és belső kertek közt futó belső közlekedőbe nyílnak, melyről szintenként (az eltérő létszámmal dolgozó minisztériumok függvényében) 3-9 egyterű iroda nyílik. Az irodákban 8m2/fő alapján 8-12 hivatalnok dolgozik. Minden irodához külön teakonyha tartozik. Az irodákat, az elfogadott működési rendnek megfelelően egységesen osztályvezetők irányítják. Az irodák keskeny (6 m mélységű) traktusokban követik egymást, így a belső udvarokon keresztül megfelelő nappali bevilágítás érhető el. A 11 fő közlekedőmag mellett szintenként férfi és női mosdók vannak. Ezek mindegyike mozgáskorlátozottak által is használható. A folyosókon nincsenek tárolók, raktárak, vagy kapcsolószekrények; ezeket az igényeket a földszinti fokozottan ellenőrzött (nem bejárható) zónában teljesítjük.

A munkahelyeket minisztériumonként tárgyalók egészítik ki. Ezek a térbe úsztatott két szint magas helyiségek a homlokzaton is megjelennek.

 



A negyedik, ötödik és hatodik emeleten a vezetői szintek kapnak helyet. A felső szinteken a belső udvarok visszaugranak, kitágulnak, egybenyílnak. A funkciók itt már pavilonszerűen nyílnak a folyosókról jobbra-balra. Nagyobb (30m2/államtitkár) és extrém irodák (60m2/miniszter) ülnek rá a dolgozói blokkokra. Az eddigi belső közlekedők kifordulnak a Podmaniczky utcai homlokzatra, transzparens, szűrt képpel könnyítve az épület tetejét. A miniszteri irodák az észak-nyugati tájolás és a kilátás kedvező adottságait kihasználva a budai oldal felé néznek.


A tömeget a hátsó traktuson a spirál-rámpás parkolók hármas tömege bontja meg, amely biztonságtechnikai okokból vasbeton köpennyel le van választva az épület többi részétől. A mínusz 2 szintről indulva az épület 3. Szintjéig tart A zárófödémekre tetőkert kerül.

 

 

 

Az épület bejáratai
A két legfontosabb bejárat a városi kapcsolatok és a tömegközlekedéssel való megközelíthetőség miatt az épület Nyugati tér, illetve a Ferdinánd híd felőli véghomlokzatán található. A legnagyobb igénybe vétel természetesen a Nyugati tér felől várható, de a Ferdinánd híd, a Podmaniczky utcára tervezett villamos, illetve az ötös metró tervezett állomása várhatóan a másik oldalon is jelentős forgalmat eredményez. A bejáratok ellenőrző pontján áthaladva a látogatók (a repülőtéri check-in – járat-kapu funkcionális analógiájára) az egész épület hosszán végighúzódó, két szint magas fogadó és elosztó térbe kerülnek. Ebben a térben található a 11 minisztérium portája is. A megfelelő minisztériumi bejárathoz való eljutást mozgójárdák segítik.


A harmadik és negyedik bejárat az épület Podmaniczky utcai homlokzat felől nyílik. Ezek elsősorban olyan vendégek, delegációk számára használhatók jól, akik kocsin érkeznek az épület elé, s onnan kiszállva nyomban a fogadó térbe lépnek


Az ötödik, hatodik és hetedik bejárat az épület „hátuljába” benyomódó parkolóházakba vezet, melyekben 2100 köz- és dolgozói parkoló található. A reggeli lökésszerű igénybevételből fakadó torlódások elkerülésére a három szintre elosztva összesen kilenc beléptető kaput alakítottunk ki, melyek a későbbiekben a közúti alagút megépülésével két további kapuval bővülnek.


A nyolcadik és a kilencedik bejárat a miniszteri parkolót szolgálja ki, amely az épület pinceszintjére (-1) védett objektumként ékelődik be. A 400 védett parkoló a Podmaniczky utcai ellenőrzött le- és felhajtókon át érhető el. A miniszterek, államtitkárok és igazgatók innen a 11 minisztérium közlekedőmagjának liftjein át jutnak el a felső három szintre.

 

Az autonóm vagy passzív ház
Az épület a passzív ház elvét közelíti. Ennek lényege:

  • Extrém hőszigeteléssel elérjük, hogy a ház hőigénye 15-30 kwh/m2év legyen, azaz az épületszerkezeteken át gyakorlatilag nincs hőveszteség, csak a légcsere révén. A légcserét viszont hővisszanyerő szellőztetőrendszerekkel 80-90 %-os hatékonysággal működtetve a hőveszteséget a szokványos értékek legalább 1/5- 1/10-ére csökkenthetjük. A hiányzó hőmennyiséget napenergiával és hőszivattyúval fedezzük.
  • Az alkalmazott megoldásokkal megcélozható a fűtés- és a HMV-ellátás tekintetében a zéró CO2 emisszió. Az áramellátás tekintetében a lehetőségek jóval korlátozottabbak, mivel szélenergia hasznosítására nincs lehetőség, a napenergia helyi potenciálja pedig nem túl jelentős. Az áramellátás esetén az energiatakarékosság az elsődleges, ezt szolgálja az épület belső terei természetes megvilágításának maximalizálása.

 

Ezenkívül minden működés zárt ciklusú és kvázi-autonóm, a víz- és szennyvízgazdálkodást, a hulladékkezelést beleértve. A beépített területen belül közelíteni kell a klimatikus fenntarthatóságot. A telek területéhez viszonyítva minél nagyobb zöldfelületek kialakítására törekszünk a lapostetőkön és a homlokzatokon.

 

 

Zöld homlokzat, építészet és tájépítészet összekapcsolódása
A minisztériumi épület főhomlokzata a Podmaniczky útra néz. A 400 méter hosszú, 30 méter magas komponált zöld homlokzata jeleníti meg a minisztériumok új működését: a munkahelyek ökonomikus és komfortos kialakítását (irodaméretek, közlekedők aránya, hasznos alapterület, egyáltalán a minisztériumok mérete), környezettudatos és energiatakarékos jellegét (ld. Az autonóm ház koncepciójának tablóját).

A homlokzat transzparens üveg- és különböző jellegű, az épület funkcionális rendjét is közvetítő zöldfelületek ritmusából áll. A koncepció meghatározó vonása, hogy az építészeti és a tájépítészeti elemek szoros kapcsolatban állnak egymással. A zöld-tető és a tetőkertek mellett az épület megjelenésének alapvető összetevőjét jelentik a függőleges zöldhomlokzatok. A homlokzat növényei (borostyán, japán vadszőlő) nem talajban, hanem 80-120 m2-es raszterekre osztott hidrokulturális rendszerben nőnek, s támaszték nélkül, léggyökerekkel illetve tapadókorongokkal kapaszkodva kúsznak a falfelületen. Az üvegfelületek mögött, az épületben télikerteket, üvegház rendszerű növénykerteket rendezünk be. A homlokzati kép napszakonként és évszakonként változik. Nappal a falra (fal előtt) futtatott növényfelületek világosak, míg az üvegfelületek mögötti zöldek sötétebbek, este viszont ezek a növény-házak világítanak, a belső fényt szűrt formában közvetítik.

Mindkét, a dél-keletre és észak-nyugatra néző főhomlokzatra japán vadszőlőt és borostyánt telepítünk, de más-más arányban. A fénykedvelő vadszőlő nagyobb arányban kerül a dél-keleti homlokzatra. Őszre elszineződik, illetve télre lehullatja a levelét. Az észak-nyugati homlokzaton viszont az örökzöld borostyán lesz túlsúlyban.

A hátsó homlokzaton a parkolók fölött háromszor harminc méter hosszan három szint magasan bejárható állványszerkezetre futónövényeket telepítünk, amelyek a dolgozói szinten zaj és porszűrő szerepet töltenek be, illetve a tetőkertnek intimitást biztosítanak.


Az épület e zöld elemei összhangban állnak a zöld környezet visszaállításának, illetve kialakításának törekvéseivel. Ennek egyik eleme a zöld gyepszőnyegbe ágyazott villamospálya, tágabban pedig a Nyugati tértől induló, s optimális esetben a Városligetig egy zöld folyosót képező parkosítás.

 


 

A parkolás rendszerét és a biztonsági rendszert ld. Külön tablókon.



A körúti csatlakozás, a Nyugati tér és a Nyugati Pályaudvar történeti csarnoka
A Nyugati Pályaudvar csarnoka és a posta közötti területen túl a körút és a Nyugati tér is elsődleges fontosságú terület mind a kormányzati negyed dolgozói, mind pedig a kormányzati negyedet felkereső ügyfelek, látogatók szempontjából. A kormányzati negyed képéhez, presztízséhez elengedhetetlenül hozzátartozik színvonalas városi térként való megújulása, mint ahogy a kormányzati épületegyüttes is katalizátora lesz a változásoknak.

A Nyugati tér és környéke jelenleg végletesen kettészakadt. A westend City Center prosperál, második ütemének megvalósítása is tervbe van véve. Eközben a 80-as évek elején kialakított tér és maga a pályaudvar is lepusztult, bizonytalan állapotban van, jelentős beavatkozásra vár. A vasúti infrastruktúra és szolgáltatások lezüllése együtt járt az épület színvonalához és helyéhez méltatlan használati módok létrejöttével.

Ahhoz, hogy a tér visszaszerezze a történetéhez, városszerkezeti helyéhez méltó pozícióját, s megfelelő városi kapcsolatokat biztosítson a kormányzati negyed számára, alapvető, és egymást erősítő beavatkozásokra van szükség. Ezek, jelzésszerűen, a következők:

  • A közlekedési rendszer átalakítása: a főváros közlekedési tervei között már szerepelnek a legfontosabb beavatkozások: a közúti felüljáró megszüntetése, a villamos forgalom visszaállítása. (A 47-es, 49-es vonal meghosszabbítása a Deák tértől a Bajcsy-Zsilinszky út, Podmaniczky utca útvonalon és/vagy a 2-es villamos leágazása a Kossuth tértől a Báthory utcán át a Podmaniczky utca felé. A 14-es villamos behozatala a Nyugati térig.) Ezek a változások lényegesen javítják a belvároshoz fűződő sugaras kapcsolatokat, s további lökést adhatnak a Bajcsy-Zsilinszky út fejlődésének is, amelynek térfalai, aránya, ritmusa, intézményei, szolgáltatása, az Andrássy út belső szakaszával vetekszik.
  • Az autóbusz végállomás megszüntetése a Nyugati Pályaudvar Váci úti oldalán. A terület parkosítása a felszíni parkolás egyidejű megszüntetésével.
  • A vasút reformja elodázhatatlan, kérdés azonban, milyen formában valósul meg. A többféle variáció esetében (a vágányok a föld alá kerülnek - a felszínen kihúzzák őket a csarnokból - a fejpályaudvar a legközelebbi intermodális csomópontnál kap helyet) mindenképpen a csarnok forgalommentesítésével számolunk. Ekképp egy fedett és temperált köztér jön létre, amely az alatta kiépítendő -1 szinttel is kapcsolatban hozható. Azt tartanánk szerencsésnek, ha a hely és az épület - történeti jelentőségének megfelelően - valamilyen kulturális és turisztikai funkciót kapna. A pályaudvar egykori városkapu szerepének megfelelően az épület – s ezen belül különösen az egykori uralkodói váróterem - helyet adhatna a várost és programjait bemutató kiállításnak, turisztikai és információs szolgáltatásoknak, ezekhez kapcsolódó rendezvényeknek. Ezt a funkciót erősítené és igazolná, ha valóban sor kerülne a ferihegyi gyorsvasút megépítésére, vagyis a repülőtérre érkező vendégek itt találkoznának a várossal. Ez persze csak egy a jelenleg nehezen megjósolható forgatókönyvek közül.

Valószínű a Skála Metró épületének és környezetének átalakítása is. Az egykori áruház rugalmatlan alaprajzával, egyterű szintjeivel nem tudja felvenni a versenyt a westend City Centerrel. Mára már az egykor újdonságnak szolgáló füst színű függönyfala is elavulttá, városképileg zavaróvá vált. Az áruház funkció így valószínűleg megszűnik, s helyére irodaépület vagy hotel kerül. A lesüllyesztett szint megszüntetésével itt is felszíni, parkosítható terület nyerhető.

Terézváros: várható felértékelődés és irányított rehabilitáció
A kormányzati negyed felépülése várhatóan jelentős hatást gyakorol terézvárosi környezetére. A terv az Eötvös utca - Aradi utca - Bajza utca - Podmaniczky utca által határolt belső terézvárosi lakóterülettel mint a kormányzati negyed ellensúlyával és kiegészítőjével számol. A kormányzati negyed számára a közvetlen kapcsolatot a Podmaniczky út szembenlévő oldala, illetve az Andrássy út felé vezető utak bevezető szakaszai, főként a lábazati, üzleteknek és szolgáltatásoknak helyet adó zóna jelentik. A várható igényeknek megfelelően a jelenlegi állapot gyökeresen át fog alakulni. A másodlagos minőségű és jellegű üzletek helyét a kormányzati negyed forgalmára hangolódó szolgáltatások, üzletek veszik át. Ezt a zónát külön is felmértük, és fotókkal is dokumentáljuk.

 

 

Az átalakulások azonban nem állnak meg a homlokzati, illetve a közvetlenül bevezető szakasznál. A kormányzati negyed realizálásával párhuzamosan ugrásszerű változások várhatók, sőt a Podmaniczky utca és környékének ingatlanpiaci reakcióival ezek már meg is indultak. Mind a kormányzati negyed, mind pedig az érintett városrész alapvető érdeke, hogy a fejlődésnek irányt szabó meghatározó lépések irányított formában történjenek meg. A kormányzati negyed tervezésével párhuzamosan szükséges a kerületi szándékokkal összhangban a szabályozási tervek módosítása. A Terézváros jól körülhatárolható területét érintő rehabilitációt modellkísérletnek is tekinthetjük, ahol a kerület, a főváros és a kormányzati negyedet működtető állam egyeztetett programja és feladatvállalása alapján valósulnak meg azok a lépések, amelyek megfelelő keretet biztosítanak a további, magánerős vagy a helyi közösség által kezdeményezett fejlesztéseknek.

 

Néhány lehetséges javaslat:
- A kormányzati negyed utáni szabályozási terv támogassa a földszinti lakások megszüntetését, a földszintek 100%-os beépítését, a TEKVÉSZ-ben szereplő 'közterületért szintterület' kapjon fontos szerepet, angolaknákkal, udvarmélyítésekkel, kétszintes egységek kialakításával támogassa a pinceszintek felértékelését, a megszűnő lakásszám helyébe támogassa a tetőtérbeépítéseket, stb.

- Ösztönözni kell a legkülönbözőbb konstrukciókban (pl. Önkormányzati, vegyes tulajdonú, bér, örök) megvalósulandó parkolóházak építését. A lakossági parkolási kedvezményeket át kell alakítani telken belüli parkolássá. Az új épületek, új funkciók esetében a parkolást az előírások szerint meg kell oldani a telken belül; központilag meg kell vizsgálni a belső udvarok alatt kiépíthető mélygarázsok lehetőségét.

- Közműfejlesztéssel, illetve az útburkolatok cseréjével egy csillapított forgalmi rendszerű, főleg gyalogos használatra és szolgáltatások településére alkalmas utcahálózat hozható létre.

- A közterületek rendbe tétele, zöldterületek, közösségi használatú, illetve játszóterek kialakítása akár tömbbelsőkben, akár belső udvarokban. Az Epreskert mint az egyetlen, zárt zöldterület nappali, őrzött megnyitásáról is lehet tárgyalni az egyetemmel.

- Szervesen illeszkedhet a koncepcióba az a korábbra datálható kerületi elképzelés amely a Körönd átalakítását tűzi ki célul. A Körönd térfalai révén a város egyik legnagyvonalúbb tere, jelenlegi állapotában csak közlekedési csomópont. Fejlesztése fontos szerepet kap az Andrássy út Oktogon és Hősök tere közötti szakaszának felélesztésében. Ehhez minimális lépésként meg kell szüntetni a Köröndöt keresztező, Szinyei Merse Pál utca - Felsőerdősor utca átmenő forgalmat, és a Szinyeit vegyesforgalmú utcává kell alakítani.

 

 

A szükséges fejlesztések feltételeit egy felméréssel is megvizsgáltuk. Felmértük az adott terület beépítését, az épületek állapotát, tulajdonviszonyait, a földszinti zónák jelenlegi használatát. Ezekből kiderül az, hogy az önkormányzat jelentős tulajdonnal, illetve érdekeltséggel rendelkezik a területen. Megjelöltük azokat a foghíjakat, illetve alacsony beépítésű tömböket, amelyek cseréjével létrejöhetnek a szükséges parkolóházak, közösségi használatra alkalmas beépítések. Ezek persze csak kiindulópontot jelenthetnek egy alaposabb munkához.

 

 

Dózsa György út sarok, Állat- és Növénykert, zöld folyosó
A kormányzati negyed fejlesztéséhez kapcsolódik az Alkotmánybíróság, illetve a kerületi önkormányzat épületének megtervezése is, amelyeket a második ütemben a Podmaniczky utca végére kívánunk elhelyezni. A közszolgálati épületek ily módon közrefogják a magánbefektetésre kijelölt építési területet. A beépítést azonban nem visszük ki egészen a forgalmas Dózsa György útig. A saroktömbön a terület egyébként is erősen beszűkül. Itt egy park kialakítását tervezzük. Ezen át kívánjuk felvezetni a Podmaniczky utcán közlekedő villamost a vasúti hídra, amely innentől a vasúti pálya mellett haladva ér ki a Hungária körútra tervezett végállomásra.

A Podmaniczky utca jelenleg nekifut az Állatkert öt méter magas falának. Az átvezetést egy rámpásan felvezető sétány kialakításával tervezzük, amely részben a vasúti hídra, részben az Állat- és Növénykert újonnan kialakítandó bejáratához vezet.

 

 

Az Állatkerttel és tágabban a Városligettel való kapcsolat a koncepció fontos része. Ez akkor tudna optimális módon megvalósulni, ha a vasúti síneket a föld alá lehetne vinni vagy a fejpályaudvar kijjebb kerülne. Ebben az esetben egy, a Nyugati csarnokától induló zöld folyosót lehetne létrehozni, amely a terület további felértékelődését vonná maga után. Egy ilyen helyzetben valószínűsíthető a kormányzati negyeddel szemben lévő westend parkoló funkcióváltása - westend3 -, de hosszabb távon az is elképzelhető, hogy a westend épületei exkluzív irodaépületekké alakulnak.

A zöld folyosó városi parkja nemcsak a kikapcsolódás, testmozgás területe lehetne, hanem közvetlen kapcsolatokat hozna létre a két, a vasút által elválasztott kerület között, kiszabadítva olyan területeket, mint pl. A Szabolcs utca környéke, amely a vasút mellett erős szlömösödésnek indult. A vasúti terhelés megszüntetésével megnyitná a lehetőséget az Állat- és Növénykert komoly rehabilitációjára is.

A zöld folyosó a tervezett harmadik ütemben valósulhatna meg, részletek a tervdokumentációban láthatók.

A projekt ütemezése

1.Ütem:
- Megépül a minisztériumoknak helyet adó épülettömb, előtte, a Ferdinánd hídig lezajlik a Podmaniczky út átépítése (a mostani tengelyben tartott úttest és az épület között a Deák tértől meghosszabbított vagy esetleg a kettes villamos vonaláról a Báthory utcán vezetett villamos vonal, kerékpárút és gyalogos közlekedő elhelyezésére kerül a sor, egy biztonsági sáv megtartásával). A Podmaniczky úton megvalósul A VIP parkolóba való bejutást biztosító kétirányú lehajtó.

- A kormányzati épület kialakításával párhuzamosan sor kerül a Nyugati Pályaudvar a Podmaniczky út felé eső épületrészének felújítására, illetve a pályaudvar és a posta közötti terület rendezésére. Szerencsés lenne, ha az Eiffel irodaház megépítésére már ezzel egy időben sor kerülne.

- Ugyancsak megindul a Terézváros kormányzati negyedhez kapcsolható területének irányított rehabilitációja. Első lépésben a főváros, a kormány és a kerület közötti együttműködés és megfelelő szabályozás kialakítására, valamint irányító szervezet létrehozására van szükség. (A program fontos részei: a parkolás újraszabályozása, parkolóházak építése, a közlekedési rend újraszabályozása, burkolatcsere, közösségi használatú terek kialakítása, a lábazati zóna felszabadítása üzleti-szolgáltató funkciók számára.)

 

2.Ütem:
- A kormányzati épület körút felőli végén állami beruházásban 6 + 4 termes, vegyes forgalmú konferenciaépület épül, amely az igényeknek megfelelően más kiszolgáló funkcióknak is helyet adhat.

- Megépül a Bulcsú utca és a Podmaniczky út közötti közúti alagút; továbbá

- A Podmaniczky út Dózsa György út felé eső szakaszán az Alkotmánybíróság és a kerületi polgármesteri hivatal. Az út utolsó szakaszát parkosítjuk.

- A villamos végigvezetése a Podmaniczky úton, majd a parkosított részen át a felvezetése a vasúti hídra, kifuttatása a Hungária útig vagy a földalatti vasút végállomásáig.

- Az állatkerti támfal rehabilitációja: gyalogos és biciklis rámpa építése, új bejárat nyitása.

- Magánberuházásban vegyes használatú (irodaház, hotel, vendéglátás, konfereciaterek) épületekkel beépül a kormányzati negyed és az alkománybírósági épület közötti, illetve a vasút másik oldalán, a szintén megépülő westend2 és a vasút közötti terület. A két oldalt a vasút fölött gyalogos hidak kapcsolják össze.

- Amennyiben nem kerül sor a vasúti közlekedés rendjének harmadik ütemben részletezett gyökeres átalakítására, akkor a felújítás és átépítés ebben az ütemben korlátozott rehabilitáció keretében valósul meg. Ez magában foglalja a vágányok "kihúzását" a csarnokból, a vágány-, a váltó- és a biztosító rendszer átépítését, a csarnok és a Ferdinánd híd közötti terület lefedését. A felszabaduló csarnok új, városi funkciókkal bővül.

- A vasúti rehablitáció elindít(hat)ja a Nyugati tér átalakulását, illetve átépítését, amelynek döntő elemei:
- A közúti felüljáró megszüntetése;
- Föld alatti parkoló kiépítése, a Nyugati csarnok Váci út melletti oldalának parkosítása;
- A 14-es villamos vonalának meghosszabbítása a Nyugati térig, ezáltal közvetlen csatlakozás biztosítása a 4-es, 6-os villamoshoz;
- A Skála épületének átépítése és az épület előtti terület újrarendezése az aluljáró szint megszüntetésével, a terület parkosításával;
- A Csarnok, illetve a parkosított részek alatt egybefüggő -1 szint kialakítása, mely felszíni megnyitásokkal, bevilágítókkal a városi tér részévé tehető.

 

 

3.Ütem:
Ebben a változatban a pályaudvar nagyobb mértékű átépítésére kerül sor a vágányok föld alá helyezésével vagy a fejpályaudvar legközelebbi intermodális csomópontra való telepítésével. A vasútnak ez az átalakítása megnyitná az utat egy nagyléptékű felszíni rendezésre, zöld folyosó kialakítására, amely a Nyugati csarnoktól a Városligetig vezetne. A kormányzati negyed számára a zaj, szennyezés és kockázati terhelés jelentős csökkenését vonná maga után, a zsúfolt belváros számára pedig fellélegezést jelentene. A terület felértékelődése kiválthatná a kevésbé értékes funkciók cseréjét, pl. A West End parkolóházának átépítését. Terézváros és Angyalföld, illetve Lipótváros között új kapcsolatok jöhetnének létre, a gyalogos és korlátozott közúti forgalmú átjárók szintbe kerülhetnének egymással. Az összekötés helyzetbe hozná a vasút és a Szabolcs utca közötti szlömösödött területet, illetve lehetőséget adna az Állatkert átfogó rehabilitációjára, a vasút jelentette környezeti terhelés megszüntetésére.

Kerékgyártó Béla

 

II. TÁJÉPÍTÉSZET, KÖRNYEZETALAKÍTÁS

A Kormányzati Negyed tájépítészeti rendezése, környezetének alakítása és a területen ma jelentkező városökológiai problémák kezelése nem értelmezhető a „hagyományos” építészeti, városépítészeti keretek között, - vagyis a „telken” (a tervezési területen) belül. A jelentkező környezeti feladatok megoldhatósága érdekében ki kell lépni e keretek közül.

A Kormányzati Negyed tervi megoldása, a tervezési terület nagyobb (területi és funkcionális szempontból is) összefüggőbb, „együtt lélegző”, az érintett városrész környezeti elemeit együtt vizsgáló áttekintést igényel.

Ez az elvi alapvetés indokolja a jelenlegi tájépítészeti-környezeti állapot részletesebb vizsgálatát, bemutatását, a környezeti konfliktusok feltárásának igényét.

Az alábbi vizsgálat a Kormányzati Negyed vizuális és komplex városépítészeti szempontból értelmezett környezetét elemekre bontva tekinti át a főbb környezeti konfliktusokat, melyek feloldására a tervpályázat a részletes leírásban ütemezett megoldásokat ad.

 

A tervezett kormányzati negyed környezetének jelenlegi állapota és a mai környezeti konfliktusok elemzése

A XIII. Kerület csatlakozó területe, MÁV-terület
A Kormányzati Negyedtől ÉNY-i irányban lévő kapcsolódó XIII. Kerületi területek gyakorlatilag nem rendelkeznek semmilyen zöldfelületi területtel, „zöld” értékkel, szerves kapcsolódással (megfelelő gyalogos kapcsolatokkal sem).

Ennek oka egyrészt a MÁV-terület elválasztó jellege, a teljességgel hiányzó zöldfelületek, az „arculatnélküli” - MÁV-területre merőlegesen érkező („koppanó”) - lakó és gyüjtőutak ténye (pl. Bulcsú u., Szabolcs u.), valamint a westend bevásárlóközpont D-i irányból gyalogosan a térszinten egyáltalán nem megközelíthető tömbje.

A MÁV-terület XIII. Kerületi oldala környezeti szempontból szlömös, zöldfelületi értékeket nem hordoz.

WestEnd bevásárlóközpont melletti buszpályaudvar
A Nyugati tér környezetében a Váci út irányában elhelyezkedő buszpályaudvar építészeti, környezetépítészeti értékekkel nem rendelkezik.

Az alapvető közlekedési és funkcionális kapcsolat biztosításán túl ez a terület gyalogos szempontból nem teremt kapcsolatot környezetével, „kültelki” hangulatot áraszt, városi téralakítási szempontból elidegenítő hatást kelt, térépítészeti szempontból zavaros, jellemzi a különböző formák, anyagok és funkciók kakofóniás zavara

Nyugati tér (Skála-metró előtere)
A Nyugati tér, mint egységes építészeti alakulat nem jelenik meg. Ennek oka részben a közúti felüljáró, mely mint „látványelem” méltatlan helyzetbe hozza az Eiffel-épületet, térben átszeli a teret.

A közúti felüljáró, mint műtárgy alatt részben ellenőrizhetetlen, korrekt módon nem szabályozható szlömösen urbánus folyamatok zajlanak (pl. Parkolás, hontalanok beköltözése a felüljáró alá).

A Nyugati tér mint látvány nem érvényesül, mert eredeti térfalai nem látszanak össze. Ezt a vizuális hiányt jelentősen erősíti a gyalogos kapcsolatok hiánya, és a zöldfelületek (városi fásított terek, pihenőhelyek) teljes hánya.

Ez a „kép” ugyan nem állandó, de állandóan jelenlévő és főleg zavaró tény, melynek átalakítása, kedvező irányú formálása csak a közúti felüljáró megszüntetése (teljes elbontása) árán lehetséges kompromisszumok nélkül. Ezt a javaslatot a műszaki leírás közlekedési fejezete részletesen indokolja.

A Skála-metró tömbje építészetileg is kifogásolható, „patinázódása” sajnos jelentős erkölcsi avulással járt. Az előtte lévő, részben süllyesztett tér részben építészeti és környezetalakítási megformálási hiányosságai miatt inkább kedvezőtlen szubkulturális tereppé alakult.

Az építészeti, anyaghasználati, utcabútorozási kavalkád egyáltalán nem vonzó, inkább taszító hatású, zöldfelület gyakorlatilag nem létesült itt.

 

 

Podmaniczky utca
A Podmaniczky utca környezetalakítási és városképi szempontból kedvező adottsága, hogy a viszonylag nagy szabályozási szélességen belül kétoldali, - biológiai és a helyi érték szerint egyaránt - értékes fasor létesült. A fasort túlnyomórészt Celtis occidentalis (keleti ostorfa) alkotja, mely általában jó egészségi állapotú egyedekből áll, átlagéletkoruk 30-50 év közötti.
A fasort megtartjuk.

A Podmaniczky utca MÁV-területtel szomszédos oldalán kijelölt járda gyakorlatilag nem vonzó városi gyalogút. Ezt egyrészt a MÁV Kórház épületeivel ellentétes oldalon kialakított parkolósáv okozza, másrészt a MÁV-terület közelségében egyébként is gyökértelenné váló városi pihenő-tartózkodó funkciókat nélkülöző kialakítás (leülő-, találkozó helyeket teljes hiánya).

A Podmaniczky utca keresztirányú gyalogos átközlekedése mindössze néhány helyen lehetséges.

 

Podmaniczky utca – Dózsa György út csomópont térsége
A két út csomópontját vizuális és anyagi szempontból is a közlekedési funkciók és elvárások „teljesítési igénye”, valamint az elmaradhatatlan és szükséges vasúti műtárgy robosztus jellege uralja.

Az állatkert tömör kerítése, a kerítésfalon lévő óriásplakátok látványa csak fizikai értelemben tekinthető a Podmaniczky utca lezárásának. Az állatkert felőli gyalogosjárda szélessége átlagosan 5,0 m, ugyanakkor érdemi funkciója nincs, mivel a gyalogos közlekedés a terézvárosi oldalon zajlik.

Az Állatkert átlagos rendezett terepszintje ezen az oldalon kb. 5,00 - 5,70 méterrel van magasabban mint a csomópont közeli gyalogjárda szintje.

Ez a „lezárás” városképi, vizuális és környezeti szempontból inkább riasztó, mindenképpen feloldandó városépítészeti-környezetalakítási konfliktus.

A méltatlan környezet rendezése, a csomópont rendezési igénye mindenképpen felmerül, hiszen a Kormányzati Negyed melletti gyalogoszóna (a Podmaniczky utcai gyalogjárdák) lezárása, méltó befejezése elkerülhetetlen feladat.

 

A pályázat tájépítészeti és környezetalakítási koncepciója

 

A tájépítészeti és környezetalakítási vizsgálatok alapján megfogalmazható koncepció lényegét a zöldfelületi rendszer-elvű fejlesztés jelenti, melynek főbb elemei:
- Meglévő „zöldek” bevonása (Állatkertnél új, második bejárat nyitásával az állatkerti zöldfelület bevonása, megnyitása, összekapcsolás a Podmaniczky zöldsávjaival).
- Új „zöldek létrehozása” pl. A XIII. Kerület felé, emelt szintű gyalogosjárdákkal, lejtőkkel a MÁV-terület – nem használt - hulladékterületén. Kapcsolat a XIII. Kerület felé. A méltatlan látvány-környezet általános minőségi emelése, városi terek rehabilitálása.
- A Kormányzati Negyed zöld homlokzatainak létrehozása.
- A fejlesztés harmadik ütemében a MÁV-pályatest szintbeni lesüllyesztésével a pályákat lefedő födémeken ill. A pálya-alagút felett jelentős új zöldfelület létrehozása. Ez a Városliget zöldfelületeinek ujjszerű helyszínrajzi fejlesztését, bekapcsolását jelenti az Eiffel-épület melletti városi terek szövedékéhez („zöld zóna"”koncepció).

 

A tájépítészeti és környezetalakítási koncepció általános leírása

A pályázati zöldfelületi rendszer-elvű fejlesztés egyes területei, részelemei, alprojektjei:
- A szlömösödött, funkciójukat vesztett városi terek bevonása a tervezési területbe, rekonstrukció, gyalogos tartózkodó zöld szigetek létrehozása.
- A XIII. Kerületi területek bekapcsolása a „zöld programba”, gyalogos és funkcionális kapcsolatok kialakítása a MÁV-területen túli városrésszel.
- Nyugati tér rahabilitációja.
- Eiffel-épület melletti buszpályaudvar rahabilitációja.

- Leromlott városképi látványok rendezése.
- Váci úti közúti felüljáró elbontása.
- Dózsa György út - Podminiczky u. Csomópont rendezése, lezárása.
- Dózsa György út - Podmaniczky u. MÁV híd-műtárgy részben fedett gyalogos térrel történő fejlesztése.
- Állatkerti kerítés megnyitása, új bejárat.

- Új városi terek létrehozása.
- Skála-metró előtti tér rehabilitálása.
- Dózsa György út - Podmaniczky MÁV-műtárgy szélesítése emelt szintű városi térré. Gyalogos és zöld kapcsolat létrehozása.
- Podmaniczky u.-látvány tengely méltó befejezése, lezárása a Dózsa György útnál.

- Podminiczky utca értékes zöldsávjainak (Celtis occidentalis – keleti ostorfa) fasorainak megtartása, gazdagítása, kétoldali gyalogos utcává fejlesztése.

- Dózsa György út – Podmaniczky u. Kereszteződés gyalogos tereinek kialakítása, rendezése. Új Állatkerti bejárat létrehozása a Dózsa György út felé, a 11-es villamos emelt szintű megállójához kapcsolódó gyalogos városi terek létrehozása.

- Forgalomcsillapítás, burkolatcsere a közlekedési pályákon („zöld villamos”, „zöld vasút”, zöld szigetek beépítése a Podmaniczky utcában a tervezett gyalogosátkelők kiszélesítésével.

- Terézváros egyes utcáinak gyalogos zónává alakítása, térszíni parkolás visszaszorítása.
- Burkolatcsere.
- Parkolóházak építése a térfelszíni parkolás visszafogása miatt.
- Közterek rehabilitációja, a „zöld” általános fejlesztése.

- Gyalogos kapcsolat keresése, kialakítása a környezet felé.
- Westend II. Terület.
- XIII. Kerület.
- Állatkert.
- Andrássy út.

- A Kormányzati Negyed és a kapcsolódó központi államigazgatási szervek épületeinek „zöld” építészeti megfogalmazása:
- Belső udvarok, tetőkertek, gyalogos terek létrehozása.
- Zöld homlokzatok.
- Terézvárosi gyalogos zónák - mint tengely - visszatükrözése a Kormányzati Negyed épületeinek utcai homlokzatán („üvegház-dobozok”).

 

 

Az első ütem tájépítészeti és környezetalakítási koncepciójának részletes leírása

A XIII. Kerület csatlakozó területe

A XIII. Kerület irányába az alábbi helyeken terveztünk gyalogos átközlekedési lehetőséget, kapcsolatot:
- A buszpályaudvar jelenlegi területén.
- A Ferdinánd-hídnál.
- Az Alkotmánybíróság épületeinél (két helyen).

Ezek a gyalogos kapcsolatok intenzív gyalogos zónák, teresedések, városi térkapcsolatok szövedékei.

Az Alkotmánybíróság épületeinél - a gyalogos kapcsolat XIII. Kerületi végpontjainál lehetőség van arra, hogy a MÁV-által nem használt, külterjesen fenntartott területen értékes zöldfelületet hozzunk létre.

Westend bevásárlóközpont melletti buszpályaudvar és a Nyugati tér
A westend előterében lévő buszpályaudvart a pályázati terv áthelyezi (lásd részletesen a közlekedési tervfejezetet).

A helyette fennmaradó területen intenzív városi fásított teret alakítunk ki pihenőhelyekkel, kiemelt növénykazettákban elhelyezett növényzettel, altalajöntözéssel ellátott és burkolatba süllyesztett idős (többször átültetett) fákkal.

A növényelhelyezés, a térburkolatok korszerű tájépítészeti-építészeti elvek és visszafogott alaprajzú vonalrendszerek mentén alakítható ki, mivel a tágabb környezet sokszínű építészeti arculata nehezen „bírna el” valamely egyedi stílusban megformált köztérépítészeti alkotást.

A fásított tereken álló utcabútorok megjelenése azonban szoborszerű, mindenképpen gondosan megformált, anyagait tekintve időtálló alkotás legyen.

Az alkalmazható fafajok:
Tilia cordata (kislevelű hárs)
Corylus colurna (törökmogyoró)
Pyrus ssp. (díszkörte fajták)
Fraxinus ornus ’Mecsek’ (gömbkoronájú virágos kőris)

Díszburkolatokkal, igényes és időtálló utcabútorozással, interaktív környezetépítészeti elemekkel (pl. A szemlélő beavatkozásától, jelzéseitől függően változó vízképű szökőkutak).

Nem javaslunk külön építményként, „installációként” elhelyezni újságost, virágüzletet, ajándéküzletet. A szakmai tapasztalat szerint ezek az építmények képileg nem tudnak környezetükhöz megfelelően kapcsolódni és néhány szükséges funkció (pl. Raktározási igények) előbb-utóbb a közterületet veszik igénybe.

 

 

Podmaniczky utca
A Podmaniczky utca kettős fasora megmarad, kiegészül a pályázati terv szerint.

A Kormányzati Negyedhez közelebb álló fasor (Celtis occidentalis - keleti ostorfa) kiegészítendő ill. Helyenként ez a fasor az új villamospálya melletti zöldsáv része lehet.

Az idős, meglévő fákat a közmű- és útépítések alatt meg kell védeni.

A gyalogos átkelőhelyeknél az egyébként megszokott burkolati felfestésen kívül szélesebb sávban, legalább 10 m szélességben a közút területén burkolatváltással, a gyalogjárdával azonos magassági szintbe emelt útpálya kialakítással, és megfelelő forgalomcsillapítási eszközökkel és módszerekkel kell elérni, hogy a városi gyűjtőút zaja, forgalma környezetbarát módon legyen csillapítható.

Ezek a burkolatváltással ellátott gyalogos átközlekedési helyek, nyomvonalak megegyeznek a Terézváros gyalogoszónává alakított keresztutcáinak vonalaival. Ezzel a városépítészeti meggondolással megalapozott részletes környezetépítészeti kialakítással érhető el, hogy az Andrássy úti gyalogoszónákkal is színvonalas és főleg azonos érétkű kapcsolat jöjjön létre.

A Podmaniczky utca jellemző keresztmetszeti kialakítása (Kormányzati Negyed - Terézváros irányú metszet):
- 5,00 m széles biztonsági sáv (díszburkolat eltérő rakásmódban)
- 4,50 m széles gyalogosjárda (kiemelt helyeken díszburkolat, pl. A bejáratoknál, gyalogos keresztezéseknél)
-2,00 m széles kerékpárút
-6,50 m széles „zöld villamos”, megállókkal; a megállók sávjába illeszett meglévő Celtis-fasor elemekkel
-4,50 m széles közút
-7,00 m széles málygarázs lehajtó rámpasáv (a köztes szakaszokon zöldsáv, Celtis ill. Új telepítésű fasorok)
-5,00 m széles gyalogjárda, benne a meglévő idős Celtis – keleti ostorfa sor.

Szabályozási szélesség összesen (átlag a mintametszetnél): 36,00-38,00 m.


Podmaniczky utca - Dózsa György út csomópont
A vizsgálatok alatt részletesen elemeztük a csomópont városképi és gyalogos szempontú ill. Szerkezeti irányú hátrányos helyzetét.

A tervezett megoldást a meglévő vasúti műtárgy kiszélesítése jelenti.

Ez a városi tér részben fedett, járószintje megfelel a műtárgy burkolati szintjének.

A műtárgy bővítésének nagyvonalúan alakított helyszínrajzi és keresztmetszeti kialakítása még lehetővé teszi, hogy a szélesítés ellenére a min. 4,70 m magas űrszelvény (+magassági biztonsági sáv 0,5 m) teljesíthető legyen.

Ezzel a megoldással nem kell a Dózsa György út pályáját magassági korrekció (pl. Süllyesztés) miatt részlegesen se átalakítani, módosítani.

A Podmaniczky utca irányából tekintve a csomópont vizuális lezárását, továbbá az Állatkert második főbejáratát lehetővé tevő emeltszintű műtárgyszélesítés takarja a Hősök-tere felől jelenleg tapasztalható kedvezőtlen MÁV-vonal látvány kizárását is.

A Dózsa György út - Podmaniczky utca csomóponti MÁV - műtárgy fejlesztésének jelentősége:
- Létrejön a Podmaniczky utca vizuális lezárása a Dózsa György út felé
- Kötöttpályás közlekedési kapcsolat teremtődik meg a csomópont, az új állatkerti bejárat és a városi forgalmi utak gyalogjárdái között
- A MÁV-pályák, a vizuális szempontból avult vasúti műtárgy takarása, részbeni átalakítása, bővítése elsősorban a gyalogos kapcsolatok és a 11-es villamos megállója, pályája kialakíthatóságának érdekében megvalósul
- Létrehozható a 11-es villamos továbbépítése a Hungária krt. irányába
- Részben fedett, új vonzerőt jelentő emeltszintű városi gyalogos tér alakul ki

A Dózsa György út felől 5% meredekségű lejárórámpát alakítottunk ki, melyen át mozgássérültek is igénybe vehetik az Állatkert második főbejáratát.

Az új állatkerti főbejárat kialakításának jelentősége:
- Az Állatkert működtetése szempontjából hasznos (új megközelítési irányok)
- A Dózsa György úti „állatkerti hátsóudvar” rendezése értelmet és lehetőséget nyer
- Feltárható a Podmaniczky utca irányából a Kós Károly-féle „madárház”, mely építészetileg igen értékes, műemlékileg védett épület
- Az Állatkert a belváros felől gyalogosan is és az új 11-es villamossal kötöttpályás közlekedési eszközzel is megközelíthető.

Az emeltszintű városi gyalogos tér - mint tetőkert - intenzív kialakítású, ahol a javasolt növények:
- Fraxinus ornus (virágos kőris)
- Catalpa bignonioides (szivarfa)
- Carpinus betulus (gyertyán nyírt sövényként)
- Kúszónövények, talajtakarók (Cotoneaster - madárbirs fajok és fajták)

A Kormányzati Negyed épületeinek és a tervezett közlekedési pályák „zöld” programja


A pályázati terv területének növényesítése („zöld” programja) hat részből áll:

- Zöldtetők az épületek tetején
- Zöldhomlokzatok az épületek függőleges falfelületein
- Villamosvágányok zöldesítése
- Térhatároló sövények
- Rácsra futtatott térhatárolók
- Homlokzati üvegházak

Zöldtetők
A Kormányzati Negyed síkfödémein mindenhol zöldtetőket alakítottunk ki. Ezek közül a legfelső szinteken extenzív zöldtetők, míg a belső udvarok gyalogos tartózkodásra és használatra szánt tetőfelületein intenzív zöldtetők létesülnek.

Zöldtetők alkalmazásakor a fordított rétegrendű szigetelés a megfelelő elsősorban a páralecsapódás elkerülése érdekében. A javasolt elvi rétegrend:
- Szigetelésvédő fólia
- Gyökérálló fólia (pl. Typar)
- Vízmegtartó szivárgóréteg (pl. Austrotherm Oázis)
- Filtráló agroszövet
- Ültetőközeg
- Növényzet

Az extenzív zöldtetőkön 10 – 15cm vastagságú ültetőközegben, öntözés nélküli fenntartással szárazságtűrő növényzetet telepíthetünk. Az ültetőközeggel szemben támasztott követelmény, hogy könnyű, jó víztartó és vízáteresztő és alacsony szervesanyag-tartalmú legyen. Ezeknek a követelményeknek megfelelő keveréket az alábbi elemekből állíthatunk össze: felláptőzeg, rizshéj, cserépőrlemény, kohósalak, riolittufa őrlemény, téglaőrlemény, bazaltőrlemény, puffasztott agyaggranulátum, agyagásvány (alginit). Fontos, hogy a talaj szervesanyag- és tápanyagtartalma alacsony legyen, ellenkező esetben a telepített növényzet mellett a nemkívánatos gyomok is megjelennek. Ugyanígy kerülendő a növényzet öntözése is, hiszen a telepített szárazságtűrő növényekkel szemben növelnénk evvel a gyomok versenyképességét.

A telepítendő növények kiválasztásánál olyan fajokat kell majd előnyben részesíteni, amelyek alacsony termetűek, szárazságtűrők, kis tápanyag-igényűek, egész évben takarják a talajt, gyökérzetük jól átszövi a talajt, hosszú élettartamúak illetve jó regenerálódóképességűek, teljesen télállók, fényigényesek. Ilyenek csak a lágyszárú évelő növények, közülük is leginkább alkalmasak a varjúháj (Sedum) fajok. Ezek szárazságtűrő pozsgás növények, évelők, teljesen télállók, sarjról, letört hajtásrészekről jól újulnak, többségük örökzöld.

A Sedum fajok telepítése többféle módon is Megoldható. Hagyományosan, 8 x 8 cm-es konténerben nevelt növényeket telepítve 16 - 20 db/m2 sűrűségben kell ültetni, ami elég költséges, és a későbbiekben probléma, hogy a konténer tápdús talajából a növények nem igazán terjednek szét a szervesanyagban szegény zöldtető talajba. Másik lehetőség, hogy nagyobb hajtásokat dugványozunk el az ültetőközegbe, de a legjobb, ha apró (3 - 5 mm-es) nyesedéket keverünk a közeg felső 2 cm-ébe ami néhány öntözés után begyökeresedik, hajt és rövidesen összefüggő szőnyeget képez. Célravezető megoldás lehet még előnevelt Sedum szőnyeg terítése 8 - 10 cm-es ültetőközegre, ez azonban költségesebb eljárás.


Az intenzív zöldtetőknél min. 25 cm-es ültetőközegbe szárazságtűrő ill. A 60 cm-nél nagyobb talajtakarást lehetővé tevő zöldtetőknél cserjéket ill. Kisebb fákat lehet ültetni. (Szárazságtűrő cserjék pl. A madárbirs (Cotoneaster) és lonc (Lonicera) nemzetség fajai.) Ezeket a növényeket a száraz periódusokban öntözni kell. Ehhez legcélszerűbb csepegtető vagy izzadócsöves öntözőrendszer kialakítása.

Az intenzív tetőknél a tenyészidőszakban az időjárástól függően általában folyamatos öntözésre van szükség.

Zöldhomlokzatok az épületek függőleges falfelületein
Zöldhomlokzatok létesítésével elérhetjük, hogy a beépített területen nagyobb zöldfelületet hozzunk létre, mint amekkorát az épület elfoglal. A Kormányzati Negyed épületeinél a zöldhomlokzatok növényei hidrokultúrás rendszerben lennének telepítve, azaz az egyes növényeket nem talajban, hanem tartóedényekben, szervetlen eredetű közegbe ültetve, tápoldattal öntözve neveljük. (Kivételt képeznek ez alól az üvegdobozokba kerülő fás növények.)

Az egyes növényeket érdemes külön edényben tartani a növény-egészségügyi problémák csökkentése érdekében. A tartóedények űrtartalma 20 liter körüli, mélysége legalább 30 cm. Az edényekbe tartóközegként puffasztott agyag-granulátumot (Liapor) kell helyezni. Ez az anyag viszonylag könnyű, porózusságából adódóan jó víztartó, steril és esztétikus.

A számításba jöhető kúszó növények közül két faj, a borostyán (Hedera helix) és a japán vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata) alkalmazása javasolható. Mindkét faj támaszték nélkül, léggyökerekkel illetve tapadókorongokkal kapaszkodva kúszik bármilyen anyagú és érdességű falfelületen. A borostyán örökzöld, fényes zöld lombjával egész évben szép dísz. Árnyéki, félárnyéki növény, ezért elsősorban az épületek északi, keleti és nyugati falaira futtatható. Erősen napos felületeken alkalmazva jó hatású a nyári periódusban heti 2 - 3 alkalommal a levélzet párásító, frissítő öntözése. A japán vadszőlő napfénykedvelő, erőteljes növekedésű. Fényes, zöld levelei őszre különlegesen szép, vöröses színre változnak. Kevésbé napos felületeken is jól fejlődik, viszont az őszi lombszíne kevésbé intenzív. Október - november - december folyamán lehullik a levele és áprilistól kezd újra kilombosodni. Esetleg helyettesíteni lehet a hozzá hasonló ötlevélkéjű vadszőlőlővel (Parthenocissus quinquefolia) melynek hajtásai oldalirányban nem, hanem csak egyenesen felfelé nő. Keskeny, magas falfelületek befuttatására alkalmas elsősorban. A vadszőlők alkalmazásánál számolni kell a virágzáskor, terméséréskor és főleg lombhulláskor keletkező szerves hulladékkal.

A befuttatott felületek ápolási munkái közé tartozik a rendszeres víz és tápanyag-utánpótlás mellett az egymás melletti növények hajtásrendszerének elválasztása. Ez évente egyszeri metszéssel elvégezhető. A hidrokultúrában tartott növények öntözése és tápanyagutánpótlása számítógéppel vezérelt automata öntözőrendszerrel működtethető.

Közlekedési pályák, villamos- és vasúti vágányok zöldesítése
A területen áthaladó villamos sínpár zöldesítésénél három egymással párhuzamosan futó zöldfelületről van szó: a sínpárokon belüli és a két sínpár közötti részről. Ezeket, a sínek magassága által megszabott legfeljebb 12 cm ültetőközeg vastagságú kertészeti felépítményeket talajszinti zöldtetőknek tekinthetjük az alábbi rétegrenddel:
- A kertészeti felépítményt a talpfáktól elválasztó vízszigetelő fólia (pl: Sicofol)
- Víztartó szivárgóréteg
- Vízszűrő agroszövet
- Ültetőközeg + növényzet.

Megoldandó műszaki feladat, hogy a villamossínek rögzítő elemeit izoláljuk a kertészeti felépítménytől. Erre a sínek szükség szerinti rendszeres karbantartása miatt van szükség. Bevált megoldás az erre a célra gyártott műgumi kizáró elemek fektetése a sínek mentén.

A telepített növényzet itt hengerített gyepszőnyeggel történő gyepesítés, vagy a zöldtetőknél említett Sedum szőnyeg terítés lehet. Ha gyepesítünk, számolni kell azzal, hogy amennyiben esztétikus gyepfelületet igénye esetén, április és szeptember között évi 3 – 400 mm öntözővizet ki kell juttatnunk, és ezzel párhuzamosan évi 6 – 8 alkalommal kaszálni kell a gyepet. Az öntözést automata öntözőrendszerrel végezzük, a gyakori nedvesítés okozta hatásokról konzultálni kell a sínpályát üzemeltető BKV-val, MÁV-val.

Sedum szőnyeg terítése esetén számolni kell azzal, hogy a Sedum fajok rosszul tűrik a taposást, és a BKV-nál szokásos vegyszeres gyomirtásos vágánytisztítás elvi lehetőségét is kizárjuk, mert a pozsgás hajtásrendű Sedumok a legkisebb töménységű gyomirtó szertől is kipusztulnak. Szárazságtűrésük miatt viszont nincs szükség öntözésre és kaszálni sem kell.

Térhatároló sövények
Vannak a pályázati területnek olyan részei, amelyeket a gyalogosforgalomtól vagy a kíváncsi szemektől el kell zárni. Ilyen lehet egyes helyeken a MÁV-fenntartásában maradó terület, helyenként a villamosvágány, vagy a műszaki kiszolgáló területek, stb. Ehhez olyan növényekből kell sövényt kialakítani, amelyek támaszrendszer nélkül, viszonylag gyorsan, egész évben áthatolhatatlan és lehetőleg átláthatatlan növényfalat képeznek. Ehhez két faj alkalmazható: a Leyland-ciprus (x Cupressocyparis leylandii) és a tűztövis (Pyracantha spp.). A Leyland-ciprus erőteljes növekedésű fényigényes faj. Napos helyen, tetszőleges magasságú 1 - 2 m széles, sűrű, nyírott sövény nevelhető belőle. A tűztövis hibrid fajtái 2 - 3 m magas nyírott sövényekké alakíthatók. Mivel erős ágtövisei vannak, ember számára áthatolhatatlan, örökzöld volta miatt egész évben takar. Virágával májusban, piros, narancsszín vagy sárga terméseivel pedig szeptembertől decemberig díszít. Mindkét faj évente 2 - 3 alkalommal alakító metszést, sövénynyírást igényel. A telepítés évében az öntözést meghálálják, gyorsabban fejlődnek.

Szabó Gábor

III. FENNTARTHATÓ ÉPÜLETKONCEPCIÓ LEÍRÁS

Koncepció
Az épületek a passzív ház elvét közelítik. Ennek lényege:
- Extrém hőszigeteléssel elérjük, hogy a ház hőigénye 15-30 kwh/m2 év legyen, azaz az épületszerkezeteken át gyakorlatilag nincs hőveszteség, csak a légcsere révén. A légcserét viszont hővisszanyerő szellőztetőrendszerekkel 80-90 %-os hatékonysággal működtetve a hőveszteséget a szokványos értékek legalább 1/5- 1/10-ére csökkenthetjük. A hiányzó hőmennyiséget napenergiával és hőszivattyúval fedezzük.

- Az alkalmazott megoldásokkal megcélozható fűtés és HMV-ellátás tekintetében a zéró CO2 emisszió. Az áramellátás tekintetében a lehetőségek jóval korlátozottabbak, mivel szélenergia hasznosítására nincs lehetőség, a napenergia helyi potenciálja erősen korlátozott. Az áramellátás esetén az energiatakarékosság az elsődleges, ezt szolgálja az épület belső terei természetes megvilágításának maximalizálása.

Ezenkívül minden működés zárt ciklusú és kvázi-autonóm, a víz- és szennyvízgazdálkodást, a hulladékkezelést beleértve.

A beépített területen belül közelíteni kell a klimatikus fenntarthatóságot. A zöldfelület a telek területének lehető legnagyobb hányadát érje el – jelen esetben a lapostetők teljes felületét, ezen felül a homlokzatokra is kerül zöldfelület.

Tartószerkezetek
Az épületek fő tartószerkezetei vasbeton pillérvázas rendszerűek, a födémek is monolit vasbetonból készülnek. Ez a nehéz szerkezet a hatékony külső hőszigetelés mellett a hőtehetetlenséget növelve javítja az épület hőtechnikai tulajdonságait.

Külső falak, homlokzatok
A külső falak réteges szerkezetűek, hőszigetelő képességük rendkívül magas. K-értékük 0,1-0,15 közti érték, ezt 25 cm vtg. Hőszigetelés biztosítja. A tömör külső kéreg elé kerül a zöldhomlokzat. Az üvegezett homlokzatok teljes benapozott felülete szabályozható külső árnyékolóval ellátott. A direkt szoláris terhelést így kizárjuk, a hűtés csak az indirekt szoláris terhelésre és a belső hőterhelésre korlátozódik.

Az üvegezett nyílászárók k-értéke 0,4-0,8 közé esik, háromrétegű, Low-E bevonattal. Az ablakokat nem kell nyitni, kivéve a menekülő nyílásokat.

Tetők
A tetők csak zöldtetők illetve energianyerő felületek.

Belső falak
A belső falak irodai területeken könnyűszerkezetű, könnyen áthelyezhető falak. Az épületek magjában lévő részük viszont nehéz, nagy hőtároló képességű fal.

HMV
A használati melegvízellátást hőszivattyúval és napenergiával fedezzük.

Fűtés
Az épületet légfűtéssel fűtjük. A légcserét biztosító szellőztető-légkezelő rendszer hőcserélője kapja a szükséges hőt a hőszivattyúk által táplált hőtárolókból.

A hőtermelést elsődlegesen talajszondás hőszivattyúval, másodlagosan talajvízből szintén hőszivattyúval, harmadrészt levegős hőszivattyúkkal nyerjük, a HMV-t hőszivattyúval és napkollektorral fedezzük, biztonsági elektromos tartalékfűtéssel. Amennyiben a talajból és a talajvízből szivattyúzott hőteljesítmény átmenetileg nem elegendő, a hőigényt levegős hőszivattyúkkal (VRV) biztosítjuk.

Az épület nem használ földgázt. Amennyiben az áramellátás a későbbiekben az árampiacon vásárolt zöldárammal fedezhető, az épület megvalósítja a zéró emisszió elvét.

Hűtés
Az épület hőszigetelése és napvédelme minimalizálja a hűtési igényt. A hűtési igény az indirekt szoláris terhelésből és a belső technológiai hőből (számítógépek, világítás) ered. A hűtési igényt a szellőztetőrendszerrel fedezzük, a hőszivattyú fordított üzemével. Amennyiben a rendszer nem fedezi a hűtési igényt, belépnek a levegős hőszivattyúval üzemelő split klímák (VRV).

Az épület körüli klíma temperálásában nagy szerep jut az épületen elhelyezett növényzetnek.

Vízellátás, szennyvízkezelés
- Az épületben a szürkevíz és a fekete szennyvíz elválasztott rendszerben működik. A szürkevíz mechanikai szűrés után a zöldfelületek öntözésére fordítódik, az esővízzel kombinálva. A fekete szennyvizet a közcsatornába vezetjük.
- Az esővizet ciszternákkal gyűjtjük, a vizet WC-öblítésre és takarításra használva. A ritkuló csapadék miatt harmadévi tárolókapacitást építünk ki.
- Víztakarékos csaptelepekkel, alacsony vízigényű toalettek (1 l/öblítés) és öblítővíz-mentes pissoire használata révén az ivóvíz-igényt több, mint 50 %-kal csökkentjük.

Hulladék
Szelektív gyűjtés, újrahasznosítás részben helyben.

Az épületen belül ki kell alakítani a szelektív gyűjtőedényzetet.
- Az irodai papírhulladékot a gyűjtőhelyiségben bálázzák.
- A szelektíven gyűjtött hulladék nem szerves frakcióit préselés után bálázzák.
- A szerves hulladékokat zárt konténerben gyűjtik.
- A veszélyes hulladékokat elkülönítve gyűjtik.

A szelektált hulladékot hasznosításra rendszeresen elszállítják.

Áramellátás
Az áramellátást az energiatakarékossággal kell kezdeni. Az épület természetes megvilágítása az irodai területeken 100 %-ban biztosított, a belső helyiségeket (vizesblokk, közlekedőmag) kivéve. Energiatakarékos fogyasztókat alkalmazunk (világítás, irodatechnika).

Energiaközpontok
Az egész komplexum energiaellátása az épületek rendszerének megfelelően 11 tömbre bontott, ezek önálló energiaközponttal rendelkeznek.

Ertsey Attila