Innováció az építészetben I. - Bockó Ákos és Becker Gábor előadásai

Az idei Construma konferenciái közül az innovatív építészetről szóló előadásokon  dr. habil Becker Gábor az üvegfelületek új alkalmazási lehetőségeiről, és Bockó Ákos a Németországban dolgozó építészek munkájának gyakorlati tapasztalatairól is beszélt. Móré Levente beszámolójának első része. 

Építészként Németországban: Bockó Ákos építész, a német PURE GRUPPE Építész Iroda (Regensburg, Németország) munkatársának előadása

A PURE GRUPPE mintegy 15 alkalmazottal kicsi építészirodának számít Németországban. A nagyobb irodák jellemzően specializálódnak, egy ilyen kisebb méretű iroda viszont megteheti, hogy sokrétű tevékenységet folytasson, így terveik a családi házaktól az ipari épületekig széles skálán mozognak. A német mérnöki díjszámítás eltér a magyartól, 9 teljesítési fázisra van osztva, amikre külön szerződhetnek az építészek, így mindegyik külön mérhető.

A teljesítési paraméterek a következőképpen alakulnak Németországban. Az első fázis az alapadatok összeállítása, majd a koncepció, tervezés, engedélyezési dokumentáció összeállítása, kiviteli terv, kiírások elkészítése, közreműködés a tendereztetésben, műszaki ellenőrzés, végül pedig az épületfelügyelet következik. A költségbecslés összeállítása például meglehetősen korán, a koncepció fázisában megtörténik, a DIN, vagyis a német építési szabályozás szerint, emellett a költségcsoportokra osztott költségbecslési segédletekkel támogatják az építészek munkáját. Ez azért lehet működőképes, mert a németországi szabvány elég pontosan megadja a felhasználható anyagok és módszerek kereteit.

A tervezés fázisától kérhető számon az építészen a költségvetés. Ebben a fázisban történik a műleírás összeállítása, az engedélyezhetőség tisztázása. Az engedélyezési dokumentáció egy tervlapból áll, amelyen színes homlokzatot kell bemutatni. A műleírás formanyomtatványon keresztül megy, amelyen a szakági értékeléseket nem kell szerepeltetni, ugyanakkor az esetleges hibákat az építészeken kérik számon, fontos tehát a pontos tervezés.





Eltérés a magyar szokásokhoz képest, hogy az építkezés koordinációs feladatait minden esetben az építész végzi akkor is, ha nem generál tervező. Fontos különbség még, hogy a kiírások készítése az iroda munkája. Az építész felel az épület hibamentességéért, műszaki ellenőrzéséért, amit nagyon szigorúan vesznek. A jótállási idő lejárta előtt az építész minden esetben újra bejárja az épületet az esetleges hibák feltárása érdekében. A díjszámítás egy pontrendszeren keresztül történik, ahol az épület a kapott pontjai alapján különböző díjkategóriákba kerülhet.


A 2016-os Energiamegtakarítási rendelet– EnEV 2016.

Németország célkitűzése, hogy 2050-re az összes (!) épületük a semleges energiatartomány szintjén álljon, a program elsősorban azt veszi figyelembe, hogy mivel fűtünk. Létrehoztak egy referenciaépületet, és az épületek energiahatékonyságát ehhez mérik. Elsősorban a fával és a gázzal való fűtést támogatják, míg az elektromos fűtések rendkívül rontják az épületünk energetikai besorolását. Ezen felül természetesen még számos paramétert vesznek figyelembe, így fontos az épület árnyékolása, tájolása vagy épp a kontrollált szellőztető rendszer is.

Támogatások

1. BAFA (Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle)
Szövetségi Gazdasági Hivatal tanácsadással segítheti az épület hatékonyabbá tételét. Ez elsősorban hőszivattyúk, fapellet- és fanyesedékkazánok támogatását jelenti, míg napkollektorokét csupán 20m2 felett.

2. KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau)
Német Fejlesztési Bank a törvényben rögzített referenciaépülethez méri a házunk energetikai szintjét, az ehhez viszonyított javulás mértékének megfelelően adnak egyre több vissza nem térítendő támogatást. Ez akár a költségek 100%-ig is terjedhet.

3. 10 000 épület programja – Bajorország
A KfW kiegészítéseként Bajorország további 18.000€ támogatást nyújt épületenként az építtetőknek.





A német építési rendszer bár szinte mindent lefed, ami egy építész munkája során felmerülhet, ugyanakkor a helyi „OTÉK” tartományonként eltérő szabályokat hoz, amik nagyjából 80-85%-ban fedik egymást, amiből sok probléma adódik. Itt is akadnak túlszabályozások, pl. ha egy lakást akadálymentesen alakítunk ki, akkor abban a lakásban minden akadálymentes kell, hogy legyen.
Az engedélyezések kivétel nélkül papír alapon zajlanak, interneten semmilyen az épülettel kapcsolatos hivatalos dokumentum leadására nincs lehetőség. Egy építési engedély kiadása jellemzően 2-3 hónapot vesz igénybe.

BIM

Building Information Modeling, vagyis Épület Információs Modellezés egy elv és törekvés a 3D modellek adatbázisának létrehozására. Ez egy ellenőrző rendszer egy központi adat modellel. A gyakorlatban úgy működik, hogy a rendszerre feltöltött 3D modellt a gép elemzi, majd ismerteti a terv hibáit. Ennek nagy előnye, hogy hatalmas tervezői biztonságot ad, illetve, bármelyik tervezői programmal használható és az épület teljes életciklusa végigkövethető rajta. Az IFC, a központi adatmodell persze még további fejlesztés alatt áll.

2. Homlokzat és energia. Üvegszerkezetek a homlokzatalakításban
Dr. habil Becker Gábor PHD, DLA építész, egyetemi tanár, a BME Épületszerkezettani Tanszékének tanszékvezetője

Az energiatakarékosság legfontosabb szempontjai a téli hővédelem és a hőtárolás. Ma már 3 rétegű üvegablakok felhasználása az irányadó, ugyanakkor a megfelelő perem használata is nagyon fontos kérdés. A nem megfelelő perem alkalmazása a nyílászáró penészedését, vizesedését és végső soron annak tönkremenetelét okozza. A meleg peremek alkalmazása a fa ablakok esetében kötelezőnek tekinthető, ellenkező esetben az ablak élettartama jelentősen rövidül.

A mai üvegszerkezeteket általában már ellátják low-e bevonattal, ami nagyban hozzájárul energetikai hatékonyságukhoz, de számos új típusú üvegfelület áll kísérleti stádiumban is. Ezek közül is az egyik legérdekesebb koncepció, amelyben a két külső üvegfelület közé helyezett belső üveget fóliával helyettesítik. A mai legellenállóbb edzett üvegek a súlycsökkentés miatt is rendkívül fontosak, emellett a leghatékonyabb védelmet a kémiailag edzett üveg biztosít. Ilyennel gyakran találkozunk a mindennapjainkban, hiszen az okostelefonok kijelzője jellemzően ebből készül, azonban igen költséges nagy méretben előállítani. 




A vákuumüvegek szintén jó lehetőségnek tűnnek a hővédelem szempontjából, azonban ezek is jelenleg drágák, ráadásul az üvegek közötti vákuum megfelelő szigetelése még mindig nem teljesen megoldott. A vákuum szívóhatása miatt polikarbonát távtartókat kénytelenek beépíteni az üvegfelületek közé.


Nagy üvegfelületek

Van geometriai felső korlátja a sík üvegből nagy felületekkel kialakítható homlokzatoknak. E korlátot tágító alternatíva lehet az,hogy domború üvegből készítik el az üvegtáblákat, ezzel akár 7 méteres üvegfelület is kialakítható.

Új függönyfal rendszerek is vannak már a piacon, ezek egyszerű facsavarral rögzíthető ragasztott üvegtáblákból állnak össze. Ez az ún. "csak lizénás" függönyfal. Az egyszerre igen egyszerű és bonyolult technikákat alkalmazó rendszer nagyon szép felületek kialakítására alkalmas. Nem szükséges vízszintes összekötő bordákkal is ellátni a függönyfalat, ami által nagyon légies hatást kelt, viszont nagyon pontos méretezést tesz szükségessé. Nagy előnye továbbá, hogy belül és kívül egyaránt felszerelhető az üvegtábla, ez a tervezők számára új lehetőségeket nyit meg.

A hőtárolás kérdésének új megoldásai között kiemelkedik a fázisváltó anyaggal töltött üveg. Ez arra a köznapi jelenségre épül, hogy a 0°C-os jég 0°C-os vízzé alakításához nagy mennyiségű energia szükséges. Ezt nevezik fázisváltásnak. Az üvegfelületek kialakításánál polikarbonát kazettákba töltik a fázisváltó anyagot, amely így egyaránt alkalmas az energia átalakítására, a hőtárolásra, de a túlmelegedés elleni védelemre is.






A természetes megvilágítás optimalizálása

Fényvető párkányok és polcok beépítése lehetővé teszi a természetes fény bejuttatását egy olyan helyiségbe is, ahova egyébként kevés fény jutna. Létezik belőle üvegbe integrált rendszer is, akár árnyékolóval kombinálva. Vannak a piacon olyan üvegek, amelyeket alul árnyékolókkal, felül pedig fényvetőkkel vannak felszerelve.

Az árnyékolásnak három alap típusa van: külső, belső vagy kettős árnyékolás. A napvédő üvegek esetében az árnyékolás magában az üvegben történik. Ezek típusai az abszorpciós (anyagában színezett), a reflexiós (fém bevonattal ellátott), és a multifunkciós üvegek, amelyek víztiszta üvegként használhatóak.

Léteznek intelligens üvegek is, amelyekben elektromosan kapcsolható, fényre vagy hőre reagáló reagáló anyagok vannak, ezek azonban jellemzően drágák.

Terjedőben van egy olyan energianyerő technika, amikor a külső árnyékolókat ellátják napelemmel látják el, így jutva elektromos áramhoz, de igen magas kiépítési költsége miatt ez az üvegfajta még messze áll a hétköznapi használattól.

Móré Levente