Beszélgetés Elekes Andrással (igazgató, ING magyarországi ingatlanfejlesztési részleg)

"...nem szeretnénk egy retro épületet tervezni..."

A város egyik igen frekventált részén hatalmas építkezés folyik, valamint hírét vettük annak is, hogy ugyanez a beruházó fogja lebontani az 1970-es évek elején épült, a köznyelv által csak Elizélt Palotának becézett Vörösmarty téri irodaházat, mely jelenleg a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány tulajdonában van.

Ezeknek az építkezéseknek járt utána szerkesztőségünk, hiszen az itt emelkedő leendő épületek hosszú évekre fogják meghatározni a város frenkventált részeinek arculatát. Először is nézzük csak meg, hogy ki az a beruházó, aki ilyen nagy fákba vághatja a fejszéjét, hiszen mindkét építkezés lebonyolításához külön-külön is hatalmas tőkével kell hogy rendelkezzék.

A beruházásokat a holland érdekeltségű ING (ejtsd:Ájendzsi) Ingatlanfejlesztő vállalkozás finanszírozza, amely a hollandiai nemzetközi ingatlanfejlesztő magyarországi leányvállalata. Az ING nevet már jó pár éve ismerhetjük itt Magyarországon, hiszen többek kerülhettek már kapcsolatba banki szolgáltatásaikkal és szintén ismert az ING-hez kapcsolódó NN Biztosító társaság is. Hogy ki is pontosan a beruházó, és mennyi mindennel foglalkozik, erről kérdezte a cég magyarországi ingatlanfejlesztési részlegének ügyvezető igazgatóját, Elekes Andrást az Építészfórum nevében Kalmár Gabriella.

Elekes: Az ING három különböző területre osztotta az ingatlannal kapcsolatos tevékenységét.
Az első terület az ingatlanfejlesztés, melyben különböző beruházások tervezése, szervezése, lebonyolítása folyik.
A második terület az ingatlan kezelőrészleg, mely a megépített, működő és az ING vagy nem ING által használt ingatlanok kezelésével foglalkozik.
A harmadik részleg pedig az ingatlanok finanszírozással foglalkozik. Ez utóbbi Magyarországon még nem működik.
Az ingatlanfejlesztő részleg a beruházás koncepciójának kidolgozásától a finanszírozáson keresztül a kivitelezéséig foglalkozik az adott ingatlannal. A beruházás befejezését követően az épületet átadjuk az ingatlankezelő részlegünknek, vagy egy bármilyen külső befektető cégnek eladjuk az ingatlanokat.

ÉF: Az ING beruházásában épült illetve épülő beruházások eléggé különböző jellegűek. Építészeti körökben nagyon ismertté vált az Andrássy úti irodaház, mely egy műemlék jellegű épület felújításából, átalakításából, új funkcióval való megtöltéséből állt. Külön érdekessége az épületnek a város fölé emelkedő, cethalra emlékeztető konferencia-terem.

Elekes: Ez volt az Ingatlanfejlesztő részleg első beruházása Magyarországon. Ez az épület a város azon részén van, mely a világörökség részét is képezi. Azt gondolom, hogy igen bátor dolog volt az 1990-es évek elején úgy felújítani egy védett épületet, hogy részben az eredeti építészeti formát adtuk vissza, részben új funkcióval töltöttük meg, harmadrészt pedig olyan modern elemekkel egészítettük ki, mely feltétel nélkül a mai funkciókat szolgálja, és sajátságos kontrasztot teremt a régi és új épületelemek között. A felújítás, mely Erick van Egeraat építész és munkatársai munkája, szakmai körökben is nagy nyilvánosságot és hatalmas elismerést hozott számunkra. Az irodaház kiegészítéseként építettük meg a Paulay Ede utcai házat, mely közvetlenül kapcsolódik az Andrássy úti épülethez. Igazán modern, kicsit meghökkentő látványt nyújtó épület lett a maga kifelé dőlő falaival.

ÉF: Milyen megfontolásokkal határozták el a következő beruházás megindítását?

Elekes: Kerestük a megoldást arra, hogy a kettős épületkomplexum helyett egy nagyobb épületbe helyezhessük el a banki és biztosítási üzletágunk minden részlegét. Ekkor találtuk és vásároltuk meg az 1948-ban épült Dózsa György úti MÉMOSZ székházat, mely két épületrészből álló együttes. A vásárlást követően az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (azóta Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) az épületet a modernista építészet reprezentánsaként műemlékké nyilvánította. Ez természetesen újabb kötöttséget jelentett számunkra. Ennek következményeként az épület külső és belső jellegzetességeit nem lehet megváltoztatni, a ma már gazdaságtalannak ítélt nagy közlekedő tereket, tágas lépcsőházakat meg kellett hagyni, és a kongresszusi termet pedig gyakorlatilag a jelenlegi formájában kell felújítani és így találni hozzá új funkciót.

Az ING újonnan felállított filozófiája és önképe szerint minden, a céget képviselő szervezetnek egy helyen, egy székházban, egy közös arculatal kell működni. Ezzel is azt szeretnék hangsúlyozni, hogy ez egy igazán egységes szervezet, mely komplex szolgáltatást nyújt a piac minden szereplője számára. Így kiderült, hogy a MÉMOSZ székház sem lesz képes befogadni a cég minden funkcióját. Így ezt az épületet klasszikus bér irodaházzá alakítottuk át, és a szokásos módon, bérbeadás útján hasznosítjuk.

ÉF: Ez a beruházás ugyan sikeresen végződött, azonban a cég a saját irodakomplexumát nem tudta megvalósítani. Találtak-e megoldás az anyavállalat által felállított követelményre?

Elekes: A Dózsa György út, a túloldalon a felvonulási tér melletti hatalmas zöld területtel, tapasztalataink szerint igen kedvező környezet irodaházak létesítésére, ezért továbbra is itt kerestünk megoldást és szerencsékre közvetlenül a MÉMOSZ mellett meg is találtuk azt az ingatlant, mely számunkra minden szempontból megfelel. Itt az MSZOSZ székháza állt, amit egy cégcsoport vásárolt meg szállodaépítés céljából. Azonban idő közben ők letettek erről a szándékukról, így tőlük vehettük meg az ingatlant. Az épület nem állt semmilyen védelem alatt, így lebonthattuk, és a magunk igénye szerinti alakíthatjuk ki az új építményt.

ÉF: Mekkora épület lesz ez a mindent befogadni képes irodaház, ki tervezi, és mit fog látni belőle a budapesti városlakó?

Elekes: Itt három földalatti garázs szint és 7 szint iroda terület készül el. Az egész ingatlan 29000 m2 iroda és közel 400 gépkocsi számára alkalmas parkoló. Véleményem szerint az itt elkészülő új épület Budapest egyik legkülönlegesebb irodaháza lesz. A legmagasabb színvonalú hi-tech üvegezett szerkezeteket és az organikus építészet jegyeit egyaránt felfedezhetjük majd az épületen. Biztos vagyok benne, hogy sok vitát fog kavarni még az épület, de bízom a voltaképp pozitív kicsengásű fogadtatásban, hiszen egy olyan kipróbált és elismert építésszel dolgozunk, mint Erick van Egeraat és az ő magyarországi építész irodája, melyben fiatal magyar építészek dolgoznak együtt. Tehát a megszületendő új ingatlan a holland építész szellemiségét de egyúttal tehetséges magyar építészek kezenyomát is magán hordozza majd.

A terv szerint az épület három, jól megkülönböztethető blokkból áll, melyek homlokzatát tömörebb kő, alumínium és üveg kombinációja burkolja, s melyeket két üvegezett átrium választ el. A blokkok tekinthetők organikus formájúaknak - persze nem pont az eddigi megszokott fogalmak szerint -, hiszen az épület majd minden irányba dől, mozog, az építész valósággal játszott a formákkal és a tömegekkel.

ÉF: Véletlen vagy koncepció, hogy az eddig megvalósított magyarországi épületeiket egy holland építésszel terveztetik?

Elekes: Mi az elismerésünket fejeztük ki azzal, hogy több épületünket ugyanazzal az építésszel terveztettük meg. A legmesszebbmenőkig megfelel nekünk Erick van Egeraat építészete. De cégünkkel 3 kontinensen és 14 országban vagyunk jelen. Számunkra nagyon fontos, hogy minőségi épületek fémjelezzék jelenlétünket, a világ bármely pontján, ezért a szakma legelismertebb építészeivel is dolgoztunk már együtt, például Norman Foster-rel, Renzo Piano-val, Jean Nouvelle-lel.

ÉF: Az Dózsa György úti új épületben végre elegendő terület lesz az ING irodáinak?

Elekes: Igen, oly mértékben, hogy az itteni ingatlan méretei azt is lehetővé tették, hogy ne csak a saját részlegeinket költöztessük ide, hanem a további irodai területeket bérbeadással hasznosítsuk.

ÉF: Mi lesz az elhagyott irodaházak sorsa?

Elekes: Ezeket az irodaházakat felújítjuk, és a kezelő cégünkön keresztül bérbeadjuk.

ÉF: Legújabb és talán legmeglepőbb terveik között szerepel a Vörösmarty téri irodaház bontása, a helyén új felépítése. Hogyan jutottak hozzá ehhez a megbízásoz? Egyáltalán, ki itt a megbízó, ki a beruházó, mi lesz az új funkció?

Elekes: Az irodaház jelenlegi tulajdonosa a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, illetve az általuk létrehozott gazdasági szervezet, aki bérbe adta az épületet és a bevételből rendezvényeket támogatott. A mai irodai igényeknek azonban már nem felel meg az elavult épület, ezért a nem igazán komfortos, meglehetősen lerobbant irodákat csak igen alacsony bérleti díj ellenében lehet kiadni - kiváló helyen, a város szívében. Az így elérhető bevétel nem fedezi az Alapítvány anyagi szükségleteit, és emellett nagyon nagy karbantartási költségeket emészt fel a korszerűtlen épület. Ezért döntött úgy az Alapítvány, hogy pályázat keretében eladja a számára gazdaságtalan épületet, illetve az ezt tartalmazó üzletrészt. A pályázatban foglalt követelményeknek senki nem tudott igazán megfelelni, így a pályázat eredménytelenül zárult. Azonban az általunk felvázolt közös ingatlanfejlesztési elképzelésben láttak fantáziát, így további beszélgetésre invitáltak minket.

A koncepció valóban az, amit már egyik-másik médiából is hallhattak, hogy a meglévő épületet teljesen lebontjuk és a helyébe egy új korszerű épületet emelünk.

ÉF: Miért kell teljesen lebontani a meglévő házat? Milyen funkciók fognak belekerülni? Hová tudnak költözni a benne eddig működő intézmények. Gondolok itt például a jól bevált zenei próbatermekre?

Elekes: Ennek a háznak a felújítása sokkal nagyobb anyagi ráfordítást igényelne, mint egy új felépítése. Sok olyan problémát kell megoldanunk, melyre hajdanán nem is gondolhattak. Az épület alatt egy tisztességes parkolót kell kiépíteni a mai, alig 40 gépkocsira alkalmas beállási lehetőség helyett. S ez a fejlesztés nem csak ennek az épületnek lenne hasznára, hanem az egész területnek. Az épület nem alkalmas a mai igény szerinti gépészeti berendezések elhelyezésére, miközben közműellátása pillanatnyilag megbonthatatlan szimbiózisban áll a Vigadó épületével. E különös házasságot mindkét tulajdonos szeretné felszámolni, s erre szintén az új, önállóan működő épület felépítése adhat lehetőséget. Az sem utolsó szempont, hogy az épület építészetileg semmilyen értéket nem képvisel ezen a frekventált és drága területen. A Filharmóniai Társaság próbatermének a kérdése nagyon egyszerűen megoldódik, hiszen amúgy is a Millenniumi Városközpontban épülő új koncertterembe költöznek át 2004-ben.

Elképzelésünk szerint egy vegyes funkciójú épületet szeretnénk létrehozni. Tehát az épület tartalmazna mélygarázsokat, a felszínközeli szinten kereskedelmi területeket, feljebb irodákat, az épület felsőbb szintjein pedig lakásokat. Erre az elképzelésre adtuk be az elvi építési engedély-kérelmünket, melynek birtokában elkezdődhet az az alkotói munka, amiben az épület formai megfogalmazása megtörténik. Annak ellenére, hogy még nincs meg a koncepció, azt mondhatom, hogy nem szeretnénk egy retro épületet tervezni, mely valamilyen formában utalásokat tartalmaz egykori építészeti korokra, stílusokra. Attól, hogy egy tér régi hangulatot áraszt, nem kell a múltba révednünk. Ha ott valaki ma épít valamit, az a térnek mindenképpen meghatározó, új hangsúlyt teremtő épülete lesz. És a mai kor miért ne mutathatná meg, hogy milyen épületet tud megfogalmazni a mai eszközökkel, a mai anyagokkal, de valamilyen formában utalva arra, hogy ez az épület azon a helyen áll, ahol áll.

Én azt gondolom, hogy sem a város vezetőinek, sem a város lakóinak nem kell félnie attól, hogy ott létre hozunk valami futurisztikus, oda nem illő épületet.