építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Nyílt levél a Magyar Építész Kamara részére

Nyolc építész írt közös levelet a Magyar Építész Kamara tisztújító választásának alkalmából. Közzétesszük a hozzánk eljuttatott írást.

Tisztelt Elnök úr!
Tisztelt Alelnök urak!
Tisztelt Elnökség!

Ezúton gratulálunk a Magyar Építész Kamara megválasztott új elnökségének, és
tisztségviselőinek, munkájukhoz erőt és eredményeket kívánunk! Meggyőződésünk, hogy az új elnökség a magyar építész társadalom mai helyzetének széleskörű ismerete, valamint megalapozott program és motiváció birtokában vállalta küldetését.

Az építészet és az építés ügye, kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű terület, egyben a kulturális örökségünk egyik mindenkori leghatásosabb közvetítője és őrzője. Az építészet, és ehhez kapcsolódó mérnöki tevékenységek, az építés nemes tettén túlmutató egyetemes kulturális küldetése mellett az országépítés egyik valóságos és leghitelesebb pillére is. Ez az építészeti szellemi örökség és vagyon egyben a garanciája is a nemzeti identitásunk és jövőnk fizikai megjelenésének, állandóságának és kiteljesedésének. A jelenkori társadalmakban országépítés ideológiailag és gazdasági értelemben is elképzelhetetlen az építés ügyének és tudományának korszerű fenntartása, fejlesztése, és annak egyetemes kontextusai nélkül.

Az elmúlt évek egyre mélyülő gazdasági válsága nagy veszélybe sodorta a hazai mérnöki tervező szakmát és ennél fogva egyben az épített környezetünk örökségének hordozóit. A kialakult helyzetben 2013-ra az építész tervezők összességében kilátástalan egzisztenciális helyzetbe kerültek, mely messze túlmutat a szakma ügyén. Ebben a helyzetben a hasonlóan a működőképesség határáig jutott szakmai szervezetek sem tudják ellátni maradéktalanul feladatukat. A nemzetközi viszonylatban is versenyképes hazai irodák legyengülése és megszűnése beláthatatlan következményekkel járhat. A még meglévő mérnöki és építész szakmai kompetencia hazai viszonylatban tartása hosszú távú nemzeti és gazdasági érdek. Ez a jelenleg kialakult pénzügyi, beruházási és szakmapolitikai környezetben nem biztosítható.

Az alábbiakban foglaljuk össze azokat a kiemelten fontos szakmai és szervezeti
elvárásainkat, melyekben meggyőződésünk szerint a Magyar Építész Kamarának
megalkuvás nélküli, gyors és hathatós eredményt kell elérnie ahhoz, hogy a magyar építész szakmának hosszú távon esélye maradhasson kompetenciája megőrzéséhez. Ez ma az Építész Kamara legfontosabb feladata.

1. Szakmai cselekvési terv

1.1. Tervpályázatok a közbeszerzési, kiemelt, és önkormányzati beruházásoknál
A tervpályázat nem csupán a tervezői munkaelosztás korrekt, transzparens és legitim módozata, hanem az egyetlen biztosítéka a meghatározó projektek megfelelő előkészítésének és hiteles szakmai színvonalának. Ez az építési folyamat minden résztvevőjének elemi érdeke. Mindemellett egy jól felépített és tudatosan működtetett tervpályázati rendszer folyamatos szellemi aktivitási és további egzisztenciális lehetőségeket is biztosíthat hosszú távon a szakma széles körének. Ahhoz, hogy a tervezői pályázatok széles szakmai kört érintve, eredményesen betölthessék fenti funkciójukat, fontos a vonatkozó értékhatár körültekintő meghatározása is. Az elmúlt időszak gyakorlatát, miszerint a legjelentősebb, többségében közpénzből megvalósuló projektek tervezői kiválasztása következetesen pályázat nélkül dőlt el, a Magyar Építész Kamarának meg kell állítania.

1.2. Minimális és méltányos tervezői díjszabás
A régóta húzódó és már számos megoldási javaslatot látott stratégiai ügyben való objektív eredmény elérése nem tűrhet további halasztást. A kötelező díjszabás intézményesítése lehet csak a garanciája a méltányos és fenntartható tervezői szolgáltatási árképzésnek és annak széles körű érvényesítésének. Ebben a Magyar Építész Kamarának kezdeményező és hatékony ügyvivői szerepet, valamint konkrét eredmény elérését kell vállalnia.

1.3 A 1731/2013 Korm. határozat
A legfelsőbb szinten azonnali egyeztetést kell kezdeményezni a 2013 október 11.- én megjelent kormányhatározat 5. pontjában rögzítettek ügyében. A hivatkozott pont nem csupán az építész (és mérnök) szakma a válságból való kilábalásának egyik esélyét csorbítja jelentősen, hanem szemléletével a legmeghatározóbb beruházásoknál a széleskörű szakma kizárásával, az elvárható minőséget és szakmaiságot sodorja komoly veszélybe. A folyamat további visszafordíthatatlan kárt okozhat a magyar tervezői társadalomban és kompetenciában. A Magyar Építész Kamarának a leghatározottabban kell fellépnie a téves szemléletű és a magyar tervezői társadalomra rendkívül káros és elfogadhatatlan kormányhatározat ellen.

2. Szervezeti cselekvési terv

2.1. Szakmai kommunikáció
Az építész szervezetek és köztestületek elmúlt évtizedben tapasztalt egyik legnagyobb mulasztása a kommunikáció minőségének, hatékonyságának és összehangolásának az elhanyagolása. Egységes, következetes és tudatos kommunikáció nélkül az építész szakma esélytelen szembenézni az új kihívásokkal és betölteni küldetését. Szorgalmazzuk egy átfogó szakmai Kommunikációs Stratégia elkészítését, annak szervezeti, működési, tartalmi és finanszírozási munkarészeivel.

2.2 Kamarai és szervezeti struktúra revíziója (együttműködések)
Szakmánk rossz értelemben túlszervezett. A köztestületek, civil és egyéb szervezetek, valamint kormányzati szervek között nincs megfelelő szinergia és elvész a kompetencia. Az indokolatlan számú szervezet és tisztségviselő nem csak fölösleges és fenntarthatatlan gazdasági, hanem jelentős működésbeli és kommunikációs terhet jelent. Szükségszerűnek érezzük a kamarai szervezeti struktúra haladéktalan revízióját és jelentős egyszerűsítését, melyet a Magyar Építész Kamarának kell kidolgoznia és kezdeményeznie.

2.3 Választási rendszer reformja
Az építész szakma jövőbeni érvényesüléséhez és várható kihívásaihoz a legfelvértezettebb érdekképviseletre és vezetőkre lesz szükség. A megfelelő és mozgósításra alkalmas legitimáció, valamint a legfelkészültebb tisztségviselők (szervezeti tapasztalat, nemzetközi tapasztalat, nyelvtudás, hiteles szakmai múlt, kiemelkedő kommunikációs képességek, vezetői kompetenciák stb.) jelöléséhez és megválasztásához a teljes választási rendszer újragondolása szükséges, ahol egy szervezet demokratikus és önkormányzati elvei érvényesülnek. Az új választási rendszer a Magyar Építész Kamara hitelességének és fennmaradásának a jövőbeni záloga, ezért annak reformját mielőbb, magának kell kezdeményeznie, és következetesen végigvinnie.

Borsay Attila építész
Gunther Zsolt építész
Hatvani Ádám építész
Kalmár László építész
Sándor Gergő építész
Szentirmai Tamás építész
Szoják Balázs építész
Zsuffa Zsolt építész

Budapest, 2013.12.01.

 

14 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »