építészet : környezet : innováció

Művészi minőség - hétlakásos társasház Münchenben

A művészi minőség az egymásnak ellentmondó követelmények, az összefüggésrendszerek belső paradoxonjai feloldásaként születhet meg, mint ahogyan az emberi létezésünk is belső ellentmondásaink feloldására tett kísérletek sorozata. A valós és az eszményi közötti feszültség volt Jankovics Gergő alkotói munkájának motorja, amikor megtervezte a müncheni társasházat. 

A tervezési program

A müncheni hétlakásos társasház tervezési programja 2010 decemberére pontosan kialakult. A földszinten és első emeleten 50 és 100 m2 közötti, értékesíthető lakások vannak, míg a második emeletet és a galériaszintet a megbízó lakása foglalja el. Mivel a gépjármű parkolást saját területen kell megoldani, ezért mélygarázs létesítésére is szükség volt. Az épület egyben befektetési céllal készül, ezért intenzív beépítés szükséges az értékesíthető alapterület maximalizálása érdekében.


Hétlakásos társasház, München - tervező: Jankovics Gergő - fotó: Zsitva Tibor


A környék

München Harlaching nevű lakónegyedének ez a része az Isar folyóvölgytől nem messze, a folyót kísérő erdő folytatását képző, erdős területen fekszik. A környezet természeti állapota és a belvároshoz és az autópályákhoz levő viszonylagos közelsége miatt kedvelt lakóövezetnek számít, ez az ingatlanárakban is megmutatkozik. A terület kialakult épületállománnyal rendelkezik, üres építési telek szinte nincs is, új beépítéshez általában kisebb, esetleg elavult épületek elbontására van szükség. Az épített környezet is jó minőségű, nem tolakodó épületekből áll, melyek között helyenként kastélyszerű régebbi épület is megjelenik.

A helyszín

Mivel az utcai homlokzat északkeleti tájolású, a hátsó kert felé, délnyugati irányba nyílhatnak a lakások nappali terei. A délkeleti oldalhatáron csatlakozni kell a szomszédos épület tűzfalához, amely hátsókertbe hátranyúló épületrésze telekhatáron áll, ablakokkal a mi telkünk felé. Ez a későbbiekben bemutatott előírások értelmében jelentősen korlátozta a beépíthetőséget: ugyan nem szabályos a szomszéd beépítés, de adottságként kell kezelni és a jelenlegi szabályok betartásával alkalmazkodnunk kell hozzá.


A hátsó kerti homlokzat nézete nyugati irányból: az oldalhomlokzat kétszintes épülettömege színben is elkülönül a fő épülettömegtől - tervező: Jankovics Gergő - fotó: Zsitva Tibor


Tervezői megközelítés és koncepció

A kötöttségek, mint az inspiráció "közege"

A tervezési programról és a helyszíni adottságokról fentebb már szó volt.
A vonatkozó előírásokra azért térek ki röviden, mert áttételesen meghatározzák az épület kialakítását és ismeretük alapfeltétel az eredményes és jó minőségű tervezéshez. A tervező a helyszíni adottságok, a tervezési program (és budget) és az előírások korlátai között, az azokban való elmélyülést követően nyeri el a szabadságot és válik képessé csonkítások nélküli megvalósítható egységet alkotni, komplex összefüggésrendszerek akár művészi minőségű megoldását adni. A 'művészi minőség' talán éppen az egymásnak ellentmodó követelmények, az összefüggésrendszerek belső paradoxonjainak feloldásaként születhet meg, mint ahogyan az emberi létezésünk is belső ellentmondásaink feloldására tett kísérletek sorozata. Ez a feszültség a valós és a vágyott (eszményi) között a létezés és az alkotó munka motorja is egyben.


A galéria és a faburkolatú tetőterasz padlója egy síkban van; a dongatetőt hordó íves acéltartók a hátsó homlokzat síkjában támaszkodnakle, ezzel biztosítva a függönyfal könnyedségét - tervező: Jankovics Gergő - fotó: Zsitva Tibor


A vonatkozó előírások

A német előírások alapvetően két szintűek: országos és tartományi. Utóbbi, a Bayerische Bauordnung (BayBO) tartalmazott minden lényeges, a terület beépítésére vonatkozó előírást. Rendkívül tömören és pontosan (körülbelül két A4-es oldal terjedelemben) tartalmazza a szabályozást indukáló alapelvektől a tervező számára fontos gyakorlati előírásokat:

"a beépítést (legyen szó új létesítményről, bővítésről, vagy átalakításról) az egészre és a részeire vonatkoztatva úgy kell kialakítani, hogy az az általános biztonságot és rendet, különösen az életet és az egészséget, valamint az élet egyéb természetes alapjait ne veszélyeztesse. Továbbá ne jelentsen akadályt környezetének, és ne csúfítsa el annak összképét sem." - BayBO, 3. rész, 4. bekezdés

A homlokzat- és gerincmagasságot, beépíthetőséget, szintszámot mind egy általános, könnyen és egyértelműen figyelembe vehető, felfogható és elsajátítható szabályozási mód határozta meg: a távolságot biztosító felületek (Abstandsfläche). Ezenkívül az épület kialakítását a hatóságnál kompetens személyekkel kell egyeztetni, valamint az elvi építési engedélyhez hasonló előzetes tervbemutatás és az engedélyezési eljárás során építészeti zsűri jóváhagyása szükséges.


A társasház

A társasház a benne lévő lakásokat szükségszerűen egy nagyobb egységbe foglalja, amely - a sorházakkal és tömbházakkal ellentétben - a tartalmazott lakások azonosságtudatán túlmutató önálló identitást ad az épületnek. Ennek köszönhetően nem a lakóegységek valamilyen sorolásáról van szó, hanem azok egy magasabb szintű szerveződésbe való integrációjáról. Ez a lakóegységek és az épület közti minőségbeli különbség nem szakadást jelent, ellenkezően: egyazon szándék különböző fejlettségi szinten való megnyilvánulása, hiszen csak ebben az értelemben beszélhetünk élő kompozícióról. Az ezzel kapcsolatos biológiai analógiáról: a növekedés, a sejtosztódás során bekövetkező metabolizmus (átalakulás) az élő szervezetet alkotó egységek együtt-létéről, közös tudatról korábban már beszéltem.

Mivel az épület képviseli a magasabb szintű szervezettséget, ennek megjelenési formái jelentik a fő meghatározó elemet, és adnak identitást az épületnek, és ezen keresztül a benne lakóknak. Ezen belül a magánszféra, a lakás rejtett, de egészsége nélkülözhetetlen a ház egészsége érdekében is.
A fentiek igazolására elég megnézni néhány példát: a budapesti körutak XIX. század második felében épült nagy társasházai még a palotaépítészet formanyelvét adoptálták sikeresen egy új, gazdasági alapú program, a bérház megfogalmazására. Ezen épületek kapui, kapualjai, lépcsőterei, sok esetben belső udvarai nyújtanak meghatározó élményt a belépőnek, emellett a lakások nagyvonalúak, rendkívül jó minőségben megépítettek, de elsősorban térrel, és nem identitással akarnak szolgálni.1

A galériát és a dupla belmagasságú nappalit a dongatető boltozata zárja; a függönyfal könnyedségét az biztosítja, hogy síkjában nincs tartószerkezet - tervező: Jankovics Gergő - fotó: Zsitva Tibor


Kapu, bejárat

A küszöbön való átlépés, a bejutás élményének szimbolikus jelentősége az ember számára átmenet, beavatás. Az épület bejárásakor két különböző minőségű belépésre kerül sor, hogy elérjük az önálló rendeltetési egységet, a lakást. Az elsődleges fontosságú az épület-kapu, a lakásbejárat ennek másodlagos megismétlése. A fentiekből következik, hogy az elsőnek, az épület főbejáratának kell a hangsúlyos, meghatározó elemnek lenni. Itt ez szorosan összefonódik az átmeneti térrel.


Átmeneti (köztes) tér

A köztes tér elsődleges szereppel bír az épület, mint az ember számára létrehozott alkotás esetében. A kiindulási feltételekből következett, hogy ennek létrehozását a lehető legkoncentráltabban kell megoldani. Így a köztes tér a főbejárat (kapu) és a lépcsőház összevonásával jött létre, ez egyben átmeneti térként is szolgál a 'kint' és a 'bent' között. Egyrészt védett a közvetlen belátástól, ugyanakkor kapcsolatot teremt a külvilággal az épület előkertjén keresztül.


Hétlakásos társasház, München - tervező: Jankovics Gergő - fotó: Zsitva Tibor


A homlokzat, mint az épület arca

Mint az építészeti tér általános vizsgálatának elején már kifejtettem, a homlokzat adja egy épületről az első, sokak számára az egyetlen benyomást. Ezért nevezhetjük az épület arcának, ami egyben elrejti és sejteti a mögötte lévő terek és épületbelső minőségét, jellegét. A környékre jellemző modern formavilágú, visszafogott színű és nem hivalkodó megjelenésű lakóépületek igényesség és megfelelő funkcionalitás érzését keltették bennem, de olykor mintha egyfajta szenvtelenség és túlzott szigor is megjelent volna rajtuk. Ezt valamelyest ellensúlyozták a nagy, függönyözetlen ablakok az utca felé, amiken keresztül feltárult egy berendezett belső élettér részlete, a 'személyes', ami a lakóházaknak mindig bájt kölcsönöz.

A tervezett épületben - tájolásából adódóan - jellemzően az északkeletre néző utcai homlokzatra kerültek a lakások hálószobái, egyedül a 2. emeleti nagy lakás esetében volt kivétel. Emiatt ezek a homlokzati felületek viszonylag tömörek és szabályos nyíláselrendezésűek. E viszonylagos tömörség kontrasztjaként jelenik meg a főbejárati portál, ugyanakkor az épület utcai megjelenését domináló, a belsőből előtörő nagy, íves fal védetté is teszi ezt a túlzott belátással szemben, és a legtöbb utcai nézetből csak sejtetni engedi a befoglalt tér kitüntetett szerepét: az épületbe lépő ember méltó fogadását.

1. koncepció: Az alaprajzi elrendezés miatt, valamint az épület kapujának és az átmeneti térnek az épület identitásában betöltött elsődleges szerepe miatt a két épülettömeg közti bejárati zóna - ami egyben az utcai homlokzati síkok töréspontja is - kitüntetett figyelmet kapott a koncepció kialakulásának kezdeti szakaszában. A hasznos, lakásokat tartalmazó épülettömegekre csak annyi figyelmet fordítottam, hogy a lakások optimálisan elhelyezhetőek legyenek bennük. A lakások alaprajzi elrendezésénél fontosnak tartottam, hogy egy adott lakásnak lehetőleg egyaránt legyen utcai és hátsókerti homlokzati felülete is.


Az alaprajzi elrendezés

Az alaprajzi elrendezés fogalma általában funkciók elrendezésére vonatkozik az épületen belül. Ez már a koncepcionális elképzeléseknél szerepet kap, hogy olyan térbeli kompozíció szülessen, ami használati szempontból is célszerű elrendezést tesz lehetővé. Ezenkívül ez az elképzelés általában legkifejezőbb vetületi ábrázolása (mivel az ábrázolt szerkezetek általában függőlegesek). Ezenkívül az ember által használható síkot, a padlófelületet ábrázolja frontálisan, torzulások nélkül.

A délkeleti szomszédhoz való csatlakozás szükségessé tette annak utcai homlokzati síkjának folytatását. Mivel az utcai telekhatár jelentős szöget zár be e homlokzati vonallal, a kellő beépítettség érdekében is jelentősen előre kellett ugrani az épület másik felének tömegével. A két tömeg közt így kialakulna egy negatív sarok, amit az épület bejáratának kialakítására kifejezetten nyomasztónak tartottam. Ezért ez a funkcionális és megjelenésbeli szempontból is kiemelt csatlakozási pont jelentette a feloldandó konfliktust - és ahogy korábban rávilágítottam, egyben az alkotói munka 'motorját' - a koncepcionális tervezés legelső szakaszában. A következő oldalakon látható lesz a koncepció alakulása.


2. koncepció részletei a lakások belső elrendezéséből alakultak



2. Koncepció

A koncepció további részletei elsősorban a lakások belső elrendezéséből kiindulva alakultak. Ezek közül a fontosabbak az alábbiak voltak:

  • A második emeleten és afölött már kizárólag a megbízó lakása kap helyet. Ezért a közös lépcsőtér ne vezessen fel eddig, hanem helyette egy nagyvonalú előtér-hall alakuljon ki a második emeleten. Ide az első emeletről már egy magánhasználatú lépcső vezessen fel.
  • A szomszéd épület tűzfala hosszan hátranyúlik a hátsó kertbe és négy ablak is található rajta. Ezért a baloldali lakások nappalijának homlokzati felülete a tűzfal mellé kerül, és elfordul attól nyugati irányba, hogy a legkisebb legyen a rálátás a szomszéd épület e homlokzati felületére. Ez a homlokzati felület könnyed, transzparens (függönyfal), a tartószerkezet továbbra is megmarad az utcai homlokzattal párhuzamos homlokzati sík. Ez az elforgatás egy statikailag szükséges tartófal optimális elhelyezését is lehetővé tette, ami szintén elforgatva a neppalinak egy kifelé nyíló teret adott, valamint a mellette lévő étkezőt is ebbe az irányba orientálta. Mind homlokzatilag, mind alaprajzilag és statikailag koherens kompozíciót eredményezett. Ennek köszönhetően a felső nagy lakás nappali-étkezője is ezt a sémát követte, természetesen az utcai irányba a lakás méretéhez arányosan megnövelt terekkel.
  • A nagy lakás második emeleti elrendezése így az alábbihoz vezetett: a bal oldalt a nappal, míg jobb oldalon az éjszaka terei kapnak helyet.


tömegformálás


A tömegformálás

E gyors vázlatrajz annak szemléltetésére született, hogy a viszonylag egyszerű tömegekből és formákból felépülő épületkompozíció mozgalmasságát a fény-árnyék játéka megteremti, kiemelve a formák plaszticitását. A vázolt árnyékok a déli napsütés esetén állnak fenn. A háromszög alakban megvilágított egyenes falfelület relatív erős szórt fényt juttat az íves fal mögötti - egyébként közvetlen napsütést nem kapó - terekbe (lépcsőtér és fölötte a nagy lakás előtere).  A délutáni szórt fényben még érzékelhető a fény-árnyék plaszticitást eredményező hatás, míg este az íves fal mögötti nagy üvegfelületeken át ez egyenes falfelületre kivetülő fény teremti meg a plaszticitást.

Jankovics Gergő


1 Itt kell megjegyeznem, hogy e házak minősége a mai korban még minőségi épület esetén is utólérhetetlen, akár részletgazdagság, akár épületszerkezeti vagy épületfizikai tulajdonságok (pl falszerkezetek, födémszerkezetek, akusztika) tekintetében. Ezért a 'fejlődés' szót felülvizsgálva meg kell állapítanunk, hogy bizonyos dolgok előre, más dolgok visszafelé fejlődnek. Ez utóbbi vonatkozik általános anyagi és szellemi környezetünk igényességére. Ami biztosan növekedett, az az egy főre vetített fogyasztás mértéke, a rohamos népességnövekedés ellenére is. Itt látnunk kell az építőipar hangsúlyos szerepét, amely sokszor vezet az építés, mint alkotótevékenység degradálódásához a bonyolult rendszerben felülről determinált - és nem feltétlenül életszerű - gazdasági szempontok elsődlegessége érdekében. Ennek alaposabb vizsgálata viszont nagyon nehezen átlátható globális gazdaságpolitikai érdekek fejtegetésébe torkollik. Most ez csak annyiban érdekes, amennyiben az alkotó folyamatot meghatározza: e jelenség veszélyeivel kell tisztában lennünk. Életminőség szempontjából egy falusi parasztház fatüzeléssel, és egy átlagos modern városi lakás gáz-, esetleg távfűtéssel a fogyasztás és a kiszolgáltatottság tekintetében, az épület teljes élettartamára vetített energetikai vizsgálata tekintetében is hátrányos előrelépésnek tekinthető. Hogy ebből mennyit nyilvánítunk a sorsszerűnek és mennyi történt emberi felelősségre, azt most nem feledatom megítélni.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »