építészet : környezet : innováció

Múltból építeni jövőt - terv a gödöllői Szabadság tér rendezésére

"A terv a régi városi park és közösségi főtér egységesítésére törekszik, azt nem szabdalja további darabokra. [...] Nem tabula rasa-jellegű beavatkozás, annál érzékenyebb, képzőművészeti jellegű - a városi szövet időbeli kontextusát hangsúlyozza, menti." Barta Fruzsina, Monory Rebeka és Butora Tamás terve a gödöllői Szabadság tér rendezésére.

A pályamű építészeti, tájépítészeti megfogalmazása igényes, magas színvonalú. Értékes gondolati eleme a környezeti fenntarthatóságra és az építészeti kontinuitás fenntartására való törekvés, a minél kevesebb építési törmelékkel járó beavatkozásra vonatkozó javaslat. Ennek megvalósíthatósága műszakilag elképzelhető, azonban olyan rendkívüli többletköltséggel, idő- és energiaráfordítással járna, ami a koncepció létjogosultságát megkérdőjelezi.

A pályamű legnagyobb értéke, hogy megoldást talált a jelenlegi parkoló területének városi szövetbe való integrálására. A fedett-nyitott térhatároló elemekkel keretbe foglalt, átjárható, átlátható belső kert is a koncepció nagy erőssége, amit szintén bontott anyagok újrahasznosításával oldanának meg az alkotók. Ennek kivitelezhetősége kérdéses, a tervezett téri elemnek azonban akár új anyagból is létjogosultsága lehet.


Gödöllő városközpontjának jelenlegi állapota - építészek: Barta Fruzsina, Monory Rebeka, Kalmár László



Érdekes, hogy a tervezők a környezeti terhelés csökkentésére egyik oldalon messzemenőkig tiszteletben tartják az 1980-as években épült épületet és annak szerkezeteit, a másik oldalon viszont a Főtér meglévő zöldfelületét, kialakult növényállományát, burkolati struktúráját felülírják, ami jelentős bontási munkákat, növénykivágást vagy költséges áttelepítést igényelne. Az ehhez szükséges források biztosítása (és a 2010-ben kialakított térre már ráfordított költségek ilyen módon való eltékozlása) a város szempontjából ugyanolyan morális kérdésként vetődik fel, mint a bontás és területhasznosítás költségeivel járó dilemmák.

Szimpatikus, hogy a pályamű tágabb városszerkezeti kontextusban vizsgálta a tervezési feladatot, a javasolt beavatkozások gyakorlati megvalósíthatósága azonban - a Főtér használhatóságának figyelembe vételével - már erősen megkérdőjelezhető. Nem lehet pl. a tervezett módon egységesíteni a zöldfelületeket az orvosi rendelő és az áruház környezetében, ott ugyanis betegszállítási, áruszállítási forgalom miatt az egyébként igényesen kialakított burkolt felületeket fenn kell tartani. Nem megnyugtató a megszüntetett parkolók pótlására vonatkozó javaslat sem.

Mészáros Judit


az új főtér a városi szövet gyógyítása és a Régi Városháza újrafelhasználása utána - építészek: Barta Fruzsina, Monory Rebeka, Kalmár László


Az alkotók a városközpont egészére, annak történetiségére téri, közlekedési kapcsolataira kiterjesztett elmélyült elemzéssel indítanak. Helyesen tárják fel a jelenlegi problémákat, melyek orvoslására egyben javaslatokat tesznek. A zöldfelületek újragondolásával szerveznék egységbe a városközpont különböző minőségű felületeit. A városháza terének rendezését a régi városháza részleges bontásával keletkező szerkezettel képzelik, több ütemben megvalósítva. Ez a terv legtöbb vitát és kérdést felvető eleme, mert a gesztus morális alapja nagyon is érthető, a gazdaságossági megfontolások vélhetően ezt felülírják. Különös kettőssége a tervnek, hogy talán a leginkább befejezettnek tekinthető megoldást hozzák, mindezt egy aránylag hosszú folyamatként, "performanszok" sorozataként elképzelve. A végső állapot rendkívül vonzó és finom megoldásokat tartalmaz, és egyfajta új rendet teremt. A terv kapcsán el kell tűnődni azon, hogy mi tekinthető ma az építészetben ideiglenességnek vagy állandóságnak. (30 év múltán elbontott városháza vagy az akár évtizedekre változatlanul maradó ideiglenes térrendezés?)

Pelényi Margit


Gödöllő Szabadság tér rendezése a Városháza bontása után - építészek: Barta Fruzsina, Monory Rebeka, Kalmár László


Alapos városszerkezet-történeti elemzés, a „zöld ék” helyreállításának és egyértelműségének megerősítése. Azonban ez már az időközi városszerkezeti átalakulások miatt nem a fő közelítési irány, hiszen a merőleges irány legalább is egyenértékű.

A vizsgálat után egy elég nagy ugrás következik: a városháza épületének UNIVÁZ elemei felhasználásával, azok áthelyezésével teremt új világot - mintegy elzárkózó szigetet képezve a Főtér legexponáltabb részén. A városháza jelenlegi területénél jóval nagyobb (a parkolót is magába foglaló) keret, azonban a kisebb léptékű elemeivel nem visszaszövi, hanem épp hogy konzerválja a központ töredezettségét.

A megoldás csak elvileg vonzó, a szerkezetet ismerve, józanul lehetetlen (a hegesztett kapcsolatok megfelelő szétbontása nagyon költséges, új alapok, stb). Ráadásul felszámolja a nem szép, de központi helyen lévő parkolót. A parkolóterület építési hely, városfejlesztési potenciál, felhasználása esetén a költségesen megvalósított nagy kiterjedésű kert megszűnik, egyes kérdések újratermelődnek. A kert önmagában és részleteiben szép elemeket tartalmaz.

Dobai János


Gödöllő Szabadság tér rendezése a Városháza bontása után - építészek: Barta Fruzsina, Monory Rebeka, Kalmár László


A tervezők láthatóan a városszövet rehabilitációját, és a kulturális folytonosság őrzését tűzték ki célul. A terv a régi városi park és közösségi főtér egységesítésére törekszik, azt nem szabdalja további darabokra.
A városháza teljes és azonnali bontása helyett a bontási folyamat elnyújtására tesz javaslatot. Az eljárás ugyan nem költséghatékony, de a kulturális folytonosság lehetőségére, a körülöttünk lévő meglévő értékekre, azok változására, elmúlására irányítja a figyelmet. Nem tabula rasa-jellegű beavatkozás, annál érzékenyebb, képzőművészeti jellegű - a városi szövet időbeli kontextusát hangsúlyozza, menti. A mai városháza megtartott épület-darabjait a régi UNIVÁZ- elemekből készülő új váz laza téri szövetként keretezi, alkalmas többféle igényelt funkció (szabadtéri színpad, pihenés, rekreáció, játék, wc, raktár, iroda, műterem, vendéglátás) befogadására. A szintkülönbséget a terep hullámával veszi fel, így erősíti a kapcsolatot az addig viszonylag elzárt Petőfi Sándor utca, és az azon túli zöldövezetek felé.

Kund Iván Patrik

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »