Nézőpontok/Vélemény

Mi lesz veled, Budai Vár?

1/17

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - moderátor: dr. Schneller István fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, Potzner Ferenc, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - moderátor: dr. Schneller István fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, Potzner Ferenc, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
1/17

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

Mi lesz veled, Budai Vár?
Nézőpontok/Vélemény

Mi lesz veled, Budai Vár?

2011.02.24. 15:00

Cikkinfó

Szerzők:
Zöldi Anna

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Schneller István dr., Potzner Ferenc, Varga-Ötvös Béla

Vélemények:
9

Nagyszabású fejlesztési koncepcióterv készült a Várnegyedre a vári önkormányzat megbízásából. A terv a KÖZTI-ben készült, a Potzner Ferenc által vezetett csapat munkáját a MUT rendezvényén mutatták be. Zöldi Anna írásából megtudjuk, milyen fogadtatással…

A budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepciójának ismertetése
A tanulmányterv a Budavári Önkormányzat megbízásában készült

Előadók:
Potzner Ferenc  építész-művészettörténész  /KÖZTI/ :
A géniuszok felébresztése
A fejlesztési koncepció szerkezete, főbb elemei, gondolatmenete

Varga-Ötvös Béla közgazdász, urbanista /ÉRTÉK TÉRKÉP/:
„Élő" vár
A történelmi szerep rehabilitációja

Moderátor:
Dr. Schneller István tanszékvezető, BCE Településépítészeti Tanszék

 

 

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
1/17
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

 

A jelenleg bemutatott terv közvetlen előzménye a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által 2010-ben kiírt pályázat a Budai Várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának, tanulmánytervének elkészítése. A pályázat végül eredménytelenül zárult (ld az index vonatkozó cikkét , illetve Építészet - Palota a jövőnek: a hogyan kérdése | hg.hu), de a Közti Potzner Ferenc által vezetett teamje a vári önkormányzattól kapott korábbi megbízás értelmében folytatta a munkát. Ennek eredményéről számoltak be a MUT fenti rendezvényén, nagyszámú érdeklődő közönség figyelmétől kísérve. A hallgatóságban az építész és településtervező szakma jeles képviselői éppúgy jelen voltak, mint laikus várlakók, műemlékes szakemberek, médiamunkások és a közigazgatási oldal résztvevői. A diffúz összetétel a hozzászólások sokrétűségében jótékonyan megmutatkozott – mutatván a projekt pillanatnyilag legfontosabbnak tűnő aspektusát, a nyilvános vita szükségességét.

 

Mi lesz veled Budai Vár? - moderátor: dr. Schneller István fotó: Garai Péter
2/17
Mi lesz veled Budai Vár? - moderátor: dr. Schneller István fotó: Garai Péter

Mi lesz veled Budai Vár? - Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter
3/17
Mi lesz veled Budai Vár? - Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter

Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter
4/17
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter

 

 

A MUT rendezvénye ennek első lépése, itt mutatkozott be először a tervezők által összeállított, bevallottan évtizedekre szóló programot adó vízió, melyet a bemutatott tanulmányterv tanúsága szerint alapos háttérmunka előzött meg, és egészít ki.
A terv mögött megbújó hatalmas információmennyiség a szűkre szabott időben lehetetlenné tette a részletekbe menő bemutatást, így Potzner Ferenc a főbb irányvonalakat vázolta fel, területenkénti bontásban bemutatva a különböző egységek fejlesztési koncepcióját. A terv a Várnegyed problematikáját konkrét és szellemi síkon egyaránt kezeli.

A fizikai paraméterek közül leginkább a közlekedés megoldatlanságát tekinti gondnak, nevezetesen, hogy a várba bejutó forgalom gyakorlatilag egy helyen, a Palotanegyedet és a polgárvárost elválasztó vonalon lép be. Ezt tetézi, hogy a Várnegyed fogadó funkciót betöltő terei – az előbb említett Dísz tér, illetve a másik fő megközelítési irány, a Bécsi kapu felőli gyalogosforgalom útjába eső Kapisztrán tér gyakorlatilag gépkocsi-parkolóként üzemel, funkcionálisan teljesen kihasználatlan.
Az épületállomány funkcionális kihasználtságát vizsgálva a tervezők problématérképen tüntették fel az esetleges anomáliákat.

Megkülönböztettek zárvány-területeket  - ilyen az eredetileg amerikai tulajdonban lévő, a sétány körüljárhatóságát meggátoló telek Táncsics Mihály budavári börtönépületével, és ilyen önmagába forduló, zárt tömbnek aposztrofálják a tervezők a Hadtörténeti Múzeum Kapisztrán téri épületét is. Vizsgálták a Várnegyedben található intézmények funkcionális kihasználtságát, esetleges funkciómódosítás lehetőségét. A polgári és Palotanegyedet a koncepció különválasztva, ám hangsúlyozottan egyforma súllyal kezeli, előbbiben a kulturális, utóbbiban a szimbolikus megújulás fontosságát előtérbe helyezve.

 

 

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter
5/17
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter

Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter
6/17
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter
7/17
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter

 

 

Ami a szellemi-szimbolikus megközelítést illeti – és az érdeklődő közönség nagy száma is ennek fontosságára utal – ezt a tervező csapat elsődlegesnek tarja koncepciójában. Amint az az ismertetésben elhangzott, a Várat a háború előtt egyfajta polgári milliő jellemezte, amit megfejelt a Hauszmann-féle felújítás konzekvensen egységes stílusa. A háború pusztításai, és az azt követő kutatások szó szerint is felszínre hozták a középkori maradványokat, így a régészeti hagyaték ma már a Vár megkerülhetetlen és meghatározó kulturális rétege. Ezt a sokrétű nemzeti hagyományt a háború utáni felújítás részben elsorvasztotta, a terv ennek felélesztését célozza.

A polgári negyed vonatkozásában kiemelt céljuk, hogy ne turisztikai célú fejlesztés történjen, a Vár ne váljon skanzenné – éppen ellenkezőleg: a kulturális fejlesztéseknek következménye és ne célja legyen a turizmus megtartása, illetve esetleges fellendülése. A tanulmányterv ezen törekvését az Élő vár címszó alatt foglalták össze a tervezők.

A Palotanegyed esetében a hagyományok ismeretén és revitalizációján alapuló nemzeti központ létrehozásának szándéka vezette a koncepció kidolgozóit, amit a Buda visszavétele mottóval illusztrált a történelmi szerep rehabilitációját felvázoló Varga Ötvös Béla. Okfejtése szerint a kérdés, ami a –Budai Vár fejlesztésével kapcsolatban elsőként feltehető, hogy szükséges-e olyan jelentőségű koncepcionális változás, amely 1848, 1867, 1920, 1945, vagy 1990 után szükségszerűen bekövetkezett.  Példaként hozta, hogy Buda 1686-os visszavétele után 60 évbe telt, míg a vár szerepe helyére került az akkori idők társadalmában. Megítélése szerint erre akár igen, akár nem a válasz, a koncepció kidolgozásánál mindenképpen történelmi léptékben kell gondolkodni.

A bemutatott koncepció valóban nagyívű – a későbbi hozzászólók az akár csak részleges megvalósulást is emberöltők feladatának ítélték. A terv készítői nem tagadták, hogy elképzelésük ideálterv, aminek ütemezésére a koncepció ad javaslatokat, ám ennek ismertetésére idő hiánya miatt nem volt lehetőség. A konkrét javaslatok részletezése is csak felvillantani tudta a koncepció tartalmi megoldásait.

A bemutatott terv vázát két fő csomópont és az azokat összekötő tengely alkotja: a polgári negyed központjául szolgáló, polgári főtérnek nevezett Szentháromság tér, és a nemzeti főtérnek titulált Szent György tér, valamint az azt összekötő Tárnok utcai tengely hármasa.

Az áldatlan közlekedési viszonyokat a Várhegy körül új közlekedési csomópontokkal orvosolnák: ilyen a metró meghosszabbítása, a Krisztinavárosból kialakított feljárás biztosítása, egy esetleges vizikikötő a Várbazár vonalában, és a Várhegy körüli parkolórendszer kialakítása, amely a Várat a gépkocsi-forgalomtól teljesen tehermentesítené.

 

Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Garai Péter
8/17
Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Garai Péter

Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Zöldi Anna
9/17
Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Zöldi Anna

 

 

A polgárvárosban a kulturális funkciókat erősítené a koncepció, mégpedig négy alapvető csomópontra koncentrálva. A parkolástól mentesített Kapisztrán teret, ahol a középkorban piac működött, egyfajta ifjúsági kulturális központtá kívánják fejleszteni. Esztétikai okokból az MTA épületének egy szinttel történő visszabontását javasolják. A tér vizuális centrumának az elpusztult Mária Magdolna templom szentélyének modell-szerű helyreállítását szánják. A térre néző Klarissza kolostor kertjének bevonásával az épületben koncertterem kerülne elhelyezésre.

A Táncsics börtön épületében és az Erdély bástya környékén a 48-as hagyományokat ápoló kultuszhely kialakítását javasolják, múzeummal, kutatóközponttal és vendégszobákkal. A sétány ismételt megnyitásával és a Vizivárosból történő lépcső felvezetésével ez a terület a polgárváros vérkeringésébe ismét bekapcsolható lenne.

A Szentháromság tér meglévő központi szerepét tovább erősítenék a Régi városháza (ma Professzorok Háza) épületének funkcióváltásával. Az épületben polgármesteri kabinetet, és a térrel kommunikáló vendéglátó egységet (pinceborozót) helyeznének el. A volt Pénzügyminisztérium domináns tömbjében - ahol ma vegyes intézményi és kulturális funkció található - szintén intézményházat képzeltek el, ezzel erősítve a Szentháromság tér polgári közigazgatási központjának polgári főtér jellegét. A Tárnok utcai tengely túlsó oldalán, a Dísz téren, a vitatott Honvéd Főparancsnokság épületét Potzner Ferenc bontásra javasolná, helyébe egy kétarcú épületet tervezne, amely a Dísz tér felé a polgári negyedel, a Szent György tér felé a Palotanegyeddel kommunikálna.

A Szent György tér kialakítása tükrözi a koncepció legmarkánsabb előfeltevését, a nemzeti főtér eszményét. A tér nem létező térfalának visszaállítására a mostani romterületen a volt Teleki Palota visszaépítését javasolják. További jelentős változásként a háború utáni helyreállítások során a tér felőli átjáró megszüntetésével a Szent György térről leválasztott hajdani Munkásmozgalmi múzeum, ma a Nemzeti Galériához tartozó szárny térhez kapcsolásával ezt a tömböt is a leendő államigazgatási funkció szolgálatába állítanák. A Sándor Palotával együtt ez a három épület fogadná be (a koncepció erre többféle alternatívát kínál) a Miniszterelnöki Hivatal, a Köztársasági Elnöki Rezidencia és az Alkotmánybíróság hármasát.  Ezen kívül a Honvéd Főparancsnokság helyére tervezett épület Szent György tér felé néző szárnyában egy ún. Szent György házat létesítenének, ahol a Szent György kultusz európai hagyományának bemutatásával a magyarság évszázadokon átívelő európai kapcsolatai kapnának hangsúlyt, párhuzamosan egy leendő Magyarok Háza kialakításával (Csete Örs).

A Palota esetében a terv funkcióváltást javasol: a Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár kiköltöztetésével számol. Helyükre részben az államigazgatási funkcióhoz kapcsolódó, a Hauszmann-féle kialakításnak megfelelően helyreállított térsort (bálterem, trónterem, kápolna), részben ugyanezen a területen a magyar nemzeti kincseket bemutató kiállítást javasolnak a mai Nemzeti Galéria szárnyaiban. A Széchényi Könyvtárnak a várnegyed területétől függetlenül, a Dózsa György tér felől is megközelíthető épületébe diplomáciai lakosztályokat, és esetenként bérbe adható konferencia- és szállásközpontot szánnak.

 

 

Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, Potzner Ferenc, fotó: Zöldi Anna
10/17
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, Potzner Ferenc, fotó: Zöldi Anna

Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna
11/17
Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna

Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna
12/17
Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna

 

A jelenlegi Történeti Múzeum bővülne a Palota dunai szárnyában található, korhűen helyreállított barokk-neobarokk térsorral (trónterem, királyi lakosztályok). A külsőben a Hauszmann-féle állapot autentikus helyreállítását javasolják, a tetőidomok, és a kupola eredeti formájának visszaállításáig bezárólag. A Hunyadi udvarhoz kapcsolódó befejezetlen mélygarázs és régészeti park vonatkozásában a terv a Hauszmann-féle lovarda visszaépítésére, illetve merész javaslatként az eredetileg másutt álló őrség épületének az udvar bejáratánál történő újjáépítésére tesz javaslatot – mondván, ha lett volna hely, biztosan eredetileg is ide építették volna. A régészeti park fölött egy kolonnád zárná a látványt. Végezetül bemutatták a Várbazár és környékének kertészeti helyreállítását, amely a koncepció szerves részét képezi.

Varga Ötvös Béla a történelmi szerep rehabilitásának ismertetése során kitért a finanszírozás alapvető kérdésére. Végső célként önfinanszírozó projektek létrehozásában gondolkodnak. Természetesen a palota kormánypénzből épülne, a polgári negyedben azonban egységes gazdasági működtetés révén ingatlanfejlesztéssel és egyéb bevételekkel lehetne a koncepció gazdasági alapjait megteremteni. Ebben az önkormányzatoknak, a projektcégeknek, a civil és városfejlesztő társaságoknak egyaránt szerepe lenne; a lényeg az egységes gazdasági működtetés. A koncepció javaslatot tesz egyes üres telkek (pl. Szentháromság tér – jezsuita telek) beépítésére is.   

Az információdömping ellenére a vitát moderáló Schneller István nagyon célzatos három kérdéssel a koncepció lényeges elemeire irányította a figyelmet. Nevezetesen:

  1. Habár bevezetőjükben a tervezők a Vár megnyitását jelölték meg alapvető célul, a jelenleg meglévő kulturális funkciót a tervezett államigazgatási funkcióra váltva félő, hogy ennek épp az ellenkezője valósulna meg.
  2. A felsorolt beruházások (S.I. szavaival élve) két metró ára közpénzt emésztenék fel. Indokolt lenne a tervben kiemelni, hogy a vízió elemei közül mi az, ami önálló beruházásként megvalósítható.
  3. A jelenlegi kulturális funkció kiköltöztetése ezen intézmények számára épített új rezidenciák felépítését tételezi fel (a sajtóban a napokban megjelent hírek szerint a Nemzeti Galéria a Hősök Terén megépülő új múzeumsorba kerülne) – ennek mennyi a realitása.

A további hozzászólók - elismerve a terv kidolgozottságának alaposságát - újabb kételyeket fogalmaztak meg. Czétényi Piroska műemlékesként elképzelhetetlennek és hiteltelennek tartotta a korhű helyreállítást a palota belső tereinek esetében. Felhívta a figyelmet a Palota jelenlegi nemzeti kulturális központ szerepének társadalmi fontosságára – szemben a bizonyos elszigeteltséget feltételező államigazgatási funkcióval. Szerinte a terv egyetlen realitása a Várbazár, és a vár alatti kertek helyreállítása. Ugyanakkor a Palota esetében elengedhetetlennek tartaná az ablakok stílushoz illeszkedő cseréjét.

Szamkó Katalin, aki közel húsz éven át a Várgondnokság igazgatója volt, kétségesnek tartotta, hogy a vár szimbolikus értékét egzakt módon meg lehessen határozni. A konkrét koncepciót illetően a szigorúan vett építészeti-szakmai részt megelőző munkát hiányolta. Civil részről elhangzott a Várhegynek, mint objektumnak a tágabb városi szövetbe illeszkedése, kapcsolatai – jelesül a Moszkva tér, a Batthyányi tér jelenleg méltónak valóban nem nevezhető megjelenése, amely a Várba érkező gyalogos látogatók első állomása. A helybeli lakosság az eddigi változásokat határozottan negatívnak értékeli, és legfőbb gondnak lakossági szempontból a közlekedés megoldatlanságát tartja. A helyi lakosság szerint a turizmus jelenléte a Várban nem megkerülhető, így a turisták számára célzottan kell megteremteni a kulturált látogatás lehetőségét.

 

 

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
13/17
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
14/17
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
15/17
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
16/17
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

 

Ráday Mihály és a Várbazár terveivel 2002 óta foglalkozó Bánáti Béla építész az újonnan feltárt ciszternák és a Várbazár bekapcsolásában rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, melyen keresztül a vár-program akár a Duna program része is lehetne. Arra a többekben felmerülő, és Ráday Mihály által meg is fogalmazott kérdésre, vajon királyság lesz-e Magyarország, jelen fórum nem volt hivatott választ adni.
Zsuppán András újságíró azt firtatta, vajon mi védi a rengeteg pénzigényes elemet tartalmazó tervet attól, hogy pénzügyi lobbik ad hoc beruházásainak áldozatául essen, vagyis a jelenlegi döntéshozás építési szándéka párosul-e valamiféle előre tervezett prioritással.

Többen érdeklődtek a terv funkcióját illetően: vajon amit láttunk, paletta, amiből válogatni lehet, avagy miféle társadalmi, vagy akár döntéshozói konszenzus áll mögötte?

A válaszok csak részben elégítették ki a hallgatóságot, illetve nyitva hagyták azt az alapvető kérdést, ami az egész koncepció előfeltételéül szolgál: az eddigi kulturális központ funkció ellenében a terv egyértelműen egy hatalmi-államigazgatási központ kialakítására helyezi a hangsúlyt. Ez olyan horderejű koncepcióváltás, ami csak politikai döntés eredményeképpen születhet meg – a további tervezés csak ennek függvénye lehet.  

A megfogalmazott kérdések sokasága arra bíztatta a vitát vezető Schneller Istvánt, hogy felkérje a tervezőket, tegyék közzé a koncepciót – akár a MUT honlapján – mert az első, bemutatkozásnak szánt ismertetésből is kiderült, hogy olyan léptékű projektről van szó, amelyben sokaknak lehet, és kell, hogy legyen véleménye. A tervezők ettől nem zárkóztak el, a megbízó I. kerületi önkormányzat jóváhagyásában bízva erre ígéretet tettek. Az első lépés tehát megtörtént, a folytatást szakma és társadalom egyaránt kíváncsian várja.

Zöldi Anna

Vélemények (9)
EMA
2011.03.03.
14:04

Borzalmas terv! Irány a rendi, feudális Magyarország! Nem tudom, hogy kinek az agyréme ez a program - a tervezőké, a megbízóé, vagy valamely politikai háttér jövőbelátó reménye, de elég rémes ahhoz, hogy erről mindenütt szó essen! A magam részéről meg is teszek érte mindent... Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

Pákozdi Imre
2011.04.10.
20:58

@EMA: Kedves Éva, a Vár új rendezési koncepció-terve nem eszmeileg vagy politikailag, hanem a közpénzek kezelése szempontjából igazán retrográd. A Szentháromság téri pinceborozón kívül egyetlen önfenntartó elemet sem tartalmaz. Minden objektum, amit említ, nem csak hogy közpénzen lenne létrehozandó, hanem ráadásul közpénzen lenne fenntartható is. Ez számomra elfogadhatatlan. Amúgy is, sok minden már működik valahol; ide telepítése csupán szimbolikus (vagy kulturálisnak nevezett szimbolikus) szempontok szerint történne. Ezek és az újonnan létrehozandó - azaz még sehol sem létező - elemek ("Nemzeti Központ", "Nemzeti Főtér", "Ifjúsági Kultirális Központ" Szent György ház", "48-as hagyományokat ápoló kultuszhely") együttesen műséges formalizmusokba dermesztenék és ellehetetlenítenék a Vár természetes, polgári lélegzetvételét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a koncepció szerint számtalan kormányszervet, köztük protokolláris jelentőségűeket (Miniszterelnöki Hivatal, Alkotmánybíróság, diplomáciai lakosztályok stb.) telepítenének ide, miközben az autóforgalmat teljesen kiszorítanák a Vár területéről, és egy "Vár körüli parkolórendszerbe" terelnék - hát, nem is tudom, mit gondoljak a koncepció elemi következetességéről... El a kezekkel és az ilyen csapáson gondolkodó agyakkal a Vártól! A beszámoló alapján úgy látom, hogy a szimpózium valódi értéke a moderálás, és a hozzászólások voltak. Schneller István, Czétényi Piroska, Szamkó Katalin, Ráday Mihály, Bánáti úr és Zsuppán András véleménye remélhetőleg eléggé kijózanító volt ahhoz, hogy újragondolják: mit, mikor és mennyiért, de főleg: milyen közpénz-szórási mérték mentén szabad, akár koncepciók szintjén is, szóba hozni.

Masznyik Csaba
2011.03.02.
09:29

Kedves Anna! Ne aggódj, egy cikk információs, tartalmi és szakmai értékét nem az minősíti, hogy hányan kommentelik. Mivel én az előadás elejéről lecsúsztam, a végéről pedig el kellett mennem, nagyon örülök, hogy a részletes tájékoztatódat olvashatom. Úgy látom, hogy néhány óvatos megjegyzéstől eltekintve az írásod elfogulatlan, tehát nem a politikai hangulatkeltés, hanem a hiteles információátadás volt a célod, ami szintén fontos, mert ha van, ami félrevezet, akkor az előbbi biztosan az lenne. Köszönjük, bár minden fontos eseményről volna az ÉF-nek energiája beszámolót írni! Üdv! mCs

Zöldi Anna
2011.03.02.
21:15

@Masznyik Csaba: Zöldi Anna Köszi, Csaba, nem a kommentek hiánya miatti aggodalom vezérelt - annak a magam részéről inkább örülök. a készülő projektek nyilvánosságával kapcsolatos levélhez éreztem passzolónak a cikket, azért is hívtam fel rá ott a figyelmet. azóta egyébként többen is olvassák, sajnos a főoldalról gyorsan eltűnt, pedig szerintem fontos, azért is írtam róla ilyen hosszasan. én viszont a Török Tamás cikkel kapcs kommentedre akartam reagálni, de itt is jó: kár, hogy ilyen elméleti jellegű programok csak a mesteriskola zárt falai között zajlanak, többek közt ez is oka lehet az építészeti kritika iránti fogadóképtelenségnek - bár lehet, hogy rajtam kívül ez senkit nem zavar. a spiró-szentkuthy párhuzam tetszett: én spiróra szavazok. sztem amit nem lehet érthetően és egyszerűen elmondani, arról nem érdemes nagyközönség előtt beszélni. ott a stílus legyilkolja a gondolatot. szia Anna

Masznyik Csaba
2011.03.02.
22:38

@Zöldi Anna: Kedves Anna! Az igazság az, hogy nincs Spiró-Szentkuthy párhuzam, ő csak véletlenül kerül a Takáts József által előhívott képbe (és így a szövegembe). De ha már előkerült, és végülis nem alaptalanul, akkor íme egy cikk, ami lehetővé teszi ezt a párhuzamot (nem hagyván figyelmen kívül, hogy Spiró Szentkuthynak nagy tisztelője; magamat, udvarias távolságot tartva nem is említem). Bán Zoltán András írja: "Egy alkotó akkor időszerű, ha beszélnek róla, ha olvassák, ha hivatkoznak rá, vagyis ha a műve valamilyen módon hat. És noha az úgynevezett elsüllyedt szerzőkről számos kritikus, irodalomtörténész (köztük magam is) próbálja olykor bebizonyítani, hogy bukása, elfelejtettsége érdemtelen, e sorok szerzője többek között a saját példáján tapasztalhatta, hogy semmiféle teoretikus tüsténkedés nem segíthet azon, ha egy életmű kisugárzása megszűnik vagy elhanyagolható mértékűvé csökken. Nem mintha Szentkuthy valaha is, bármilyen értelemben népszerű szerző lett volna; ő amolyan globális, nemzetek fölötti vagy –melletti irodalmat művelt; legkivált nem a hazai, hanem az általános értelemben vett európai kultúra és műveltség volt a múzsája, és nálunk ez mindig is valami túlfeszített kozmopolitizmusnak számított (nem ideológiai vagy politikai értelemben gondolom, bár talán gondolhatnám úgy is, hiszen volt idő, amikor ezt így gondolták). Ilyen jellegű alkotástól nem várható el széleskörű hatás, és ezért ha elszigetelt kuriozitás marad, abban nincs semmi meglepő vagy gáncsolható. Nagyobb gond azonban, hogy Szentkuthy a jelek szerint ma már azzal a maroknyi hívővel sem rendelkezik (noha a harmincas években talán rendelkezett, erről többek közt Vas István számolt be), amelyre Eliot szerint minden költőnek számítani kell, legyen mégoly ultramodern vagy nehezen értelmezhető. Mintha mára ez a kis tábor is minimálisra csökkent volna. (...)" http://litera.hu/hirek/a-babu-nagyariai Ami az előadás jelentőségére vonatkozik: Ma a műegyetemi DLA-n a Dísz tér - Szt. György tér tervezéstörténete volt a téma, amiről korábban összegyűjtöttem egy erősen foghíjas, de a semminél több anyagot és ez alkalomból meghívtam Potzner Ferencet, hogy ha nagy vonalakban is, de egészítse ki az elhangzottakat. Éppen a MUT-beli előadásból kiindulva. Szerencsére megtisztelt bennünket azzal, hogy el is jött, mondanom sem kell, hogy rengeteg érdekes dolgot mondott, ami a MUT-ban idő hiányában nem hangozhatott el. (A Rákosi-kormányzat, majd a Kádár-kormányzat hozzáállása pl. régi jegyzőkönyvek alapján, a köztis tervezési folyamatok torzulásai az ideológiai nyomás hatására stb.) Ilyen átfogó koncepció talán soha nem készült még a Vár egészére. Ez az alapvetően történeti alapú, analitikus megközelítés (privát vélemény) nekem rokonszenves. Az lenne a jó, ha ebből a sok kutatási anyagból, ismeretből, túl azon, hogy a kerület szabályozásába beépül(het) születne egy igényes könyv; ne internetről kelljen összevadászni a nem mindig megbízható és esetenként erősen egyoldalú információkat. Üdv! mCs

FenyvesiHK
2011.03.03.
13:05

@Masznyik Csaba: Szeretném felhívni a figyelmet egy fontos forrásmunkára. Röviddel halála előtt(1985) jelent meg Zolnay László szakmai memoárkötete a "Tények és Tanúk" (Magvető) sorozatban "Hírünk és hamvunk " címmel. Zolnay László az a régész, aki megtalálta 1974. február 14-én az egész európai kulturális közvéleményt csodálatra késztető gótikus szobor-leletegyüttest a Budai Várban, ami Magyarországot egycsapásra egyenrangúként helyezte fel a középkori Európa szellemi, művészeti, kulturális térképére. Ebben a könyvben részletesen leírja ásatásai történetét, helyszíneit és a sok félbemaradt kutatást is. Úgy gondolom, a Vár, mint kulturális örökségünk egyik fontos temetője, még mindig érdemelne régészeti figyelmet. Az előadáson sajnos nem voltam ott, de érdekelne, vajon esett-e szó ezekről a kérdésekről. Zolnay szerint mindig késhegyig menő viták és éles pengeváltások övezték ezt a témát az ő idejében is. Ha most ismét komoly beruházások történnek a Várban, megkerülhetetlen régészeti kérdésekkel is foglalkozni.

uspineni
2011.02.25.
17:30

A Clark Ádám tér beépítéséről esett szó? A terven látszanak új tömbök a Duna parton és a sikló előtt.

kékharis
2011.04.09.
06:12

@uspineni: Ha 66 év elteltével kerülne már végre egy normális, szép épület a Clark Ádám tér foghíjas sarkára, nem lenne baj. A Lánchíd utca elpusztult páros oldalának visszaépítésére viszont semmi szükség. Az alsó rakparton és a Lánchíd utcában bőven elég jármű tombol, Isten és a város ellen való vétek lenne további autóforgalmat gerjesztő épületeket odagyömöszölni, elpusztítva még a meglévő zöldet is. (És milyen értékvesztést szenvedne a nemrég odaépült remek kis szálloda...) Más, a koncepció egészéhez tartozó kérdés: tudom, hogy a tervezőknek nem volt dolguk ezen is agyalni, de hova a fenébe száműznék a palotából a Nemzeti Galériát és az OSZK-t? A királyi palota bármilyen átalakításának előfeltétele e két intézmény méltó - és jól megközelíthető - új épületbe költöztetése. Magyarán a Vár funkcióváltásának kérdését nem lehet elválasztani az új múzeumi negyed kérdésétől, és a sorrend koránt sem mindegy. Erről nem lehet megfeledkezni, márpedig mérhetetlenül megdrágítja az egész ügyet. Megint az lesz (van), mint a Szépművészeti körül: ahelyett, hogy ésszerű összegekért, kisebb lépésekben megcsinálnának egy megvalósíthatót, kitalálnak két megvalósíthatatlant, majd minden marad a régiben (illetve tovább rohad az amúgy is rohadó)?

Pákozdi Imre
2011.04.09.
06:52

@kékharis: Normális, nem szép, de épület: http://hg.hu/cikk/epiteszet/9420-belulrol-finomabb-a-clark-adam-teri-szalloda-uj-tervei Kísérletet sem tesz a szomszéd házak homlokzati osztásának követésére, rácsszerkezetével monotóniát sugall, kicsit kidülleszti magát, "ki ha én nem", ugye - szóval, normálisan tolakodó, mai, budapesti építmény.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk