építészet : környezet : innováció

Magyar Zarándokút - 3. rész: a Kiskunságon át

Idén októberben adtunk hírt a Magyar Zarándokút születéséről. A kezdeményezés harminckét település szövetségével jöhetett létre, s pozitív hatásai a településekre, zarándokokra már ilyen rövid idő alatt is érezhetők. Sorozatunk befejező részében Rumi Imre építész e hatásokat kiemelve mutatja be az Út Kiskunságon áthaladó szakaszát.

A Magyar Zarándokút egy keresztény szellemiségű út, amely hazai szent helyeket összekötve, Esztergomból vezet Máriagyűdre. A főként egyéni zarándokok számára kiépített útvonalon zarándokútlevéllel bárki, bármikor elindulhat és bármeddig vándorolhat. Az útvonal legendákat, ősi hagyományokat őrző, különleges szakrális helyeken megy keresztül például a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon, a Mecseken. Teljes infrastruktúrájával, márciustól novemberig folyamatosan várja a zarándokokat.

Máriagyűd

A Magyar Zarándokút olyan hátrányos helyzetű településeket is érint, ahol az elmúlt az években az élet rendkívül nehézzé vált. Az út középső része, több mint 200 km hosszban Bács-Kiskun megye területén húzódik. A megyében tizenöt, országos szinten harminckettő település tagja a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulásnak, amely a zarándokút mentén fekvő községeket tömöríti szövetségbe. A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztésére kiemelt turisztikai pályázatot nyertek az érintett, konzorciumba szerveződött települések. A Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának irányításával a pályázat keretében a települések meglévő üres épületeik átalakításával zarándokházakat létesítenek, szakrális helyeket és közterületeket újítanak fel.

Grabóc - Szerb templom

Minden települést a saját adottságainak megfelelően más-más módon befolyásolhat egy zarándokút, amely a kistelepülések számára nagy változást hozó kitörési pont lehet. A nagyobb, turisztikailag már jelentős települések számára egy új fejlesztési elem és új településmarketing lehetőséget nyújt. Azok az értékek, amelyek önállóan nem vonzanak elegendő érdeklődőt, a zarándokút hatására, arra felfűzve sokkal nagyobb vonzerőt érhetnek el. A zarándokút új, vagy megújuló létesítményeivel településépítészeti értékeket ment meg és teremt, amely tovább növeli a település vonzerejét.

Kunszentmiklós

A Magyar Zarándokút működéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése során a meglévő üres, elhagyott épületek hasznosítása az elsődleges. Fontos kérdés a helyiek bevonása a tervezésbe és megvalósításba. Így alakult ki elsőként Budapest XII. kerületében a Mátyás király u. 53.b. alatt (az egykori amerikai iskola egyik szárnyában) az első önkormányzati zarándokszállás. Azóta átadásra került, vagy átadás előtt áll több önkormányzati zarándokház. Ezek közül talán kiemelkedő a kunszentmiklósi zarándokház, amely egy régi iskola épületének átépítésével alakult ki, Szombati Gyula építész tervei alapján. Az épület homlokzati felújítása a helyi építészeti hagyományok anyaghasználatára és szerkezeti megoldásaira utal. A kivitelezést végző helyi társaság, a Jáger Kft. munkatársainak is köszönhetően nagyon jó minőségben valósult meg az épület. Mindezek mellett szakrális helyek és települési közterületek újulnak, szépülnek meg. Például: Solton a katolikus templom részleges felújítása, plébánia bővítése. Császártöltésen, Dusnokon és Fajszon közterületi felújítások.

Pécs - Havihegy

A korábbiakban említett hálózatos arculati elemeken, kapukon és kápolnákon kívül kilátóként funkcionáló „zarándok-tornyok” is épülnek. A megérkező zarándok a toronyból tájékozódik, hogy honnan érkezett és hova tart, megtekinti a tájat. Ezek a kilátó pontok nem csak a zarándokok számára válnak elérhetővé, hanem a helyi lakosság köreiből is szívesen használják őket. Közkedvelt építménnyé válnak az emberek számára. A nem szokványos szerkezetű fa építményeket a helyi kivitelező, a hajósi Donekó Kft. szakemberei kiemelkedő minőségben valósították meg, Tóth László és Follárdt András műszaki ellenőrök lelkes közreműködésével.

Hajós

Talán a háromrészes ismertető bemutatott valamit a Magyar Zarándokútból, de mindezt igazán az a több ezer zarándok érti meg, aki végigjárta azt. Az épített és természeti környezet hatása a zarándokokra leírhatatlan. Az Utat elmesélni nem lehet, azt át kell élni és át kell érezni.

A Magyar Zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig, észak-déli irányban, országhatártól országhatárig szeli át hazánkat. Keresztmetszetet ad az országról. Természeti és épített értékeinkről. Az Út mentén élő emberek életéről, életmódjáról, akik rendkívül sok kedvességgel, megható vendégszeretettel fordulnak a zarándokok felé. Az Út során ráébredünk arra, hogy a Teremtő nagyon gazdag országgal ajándékozta meg a magyarokat. Vadregényes hegyekkel, erdőkkel, bővizű folyókkal, termékeny síksággal. Meg kell tanulnunk élni ezzel az adománnyal. Úgy gondolom, aki végigjárja a Magyar Zarándokutat az képtelen lesz nem szeretni ezt az országot és az itt élő embereket.

Magyar Zarándokútról szóló részletes információk itt érhetők el.

Rumi Imre, építész

 

Új építmények tervezői:

Kunszentmiklósi zarándokház: építész: Szombati Gyula

Hajósi zarándok torony: építész: Rumi Imre, építész munkatárs: Rumi Zsolt; Statikus: Wágner Csaba és Mózes László.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »