építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Magyar Zarándokút - 2. rész: jelek a magyarországi El Camino mentén

A Magyar Zarándokút egy keresztény szellemiségű út, amely hazai szent helyeket összekötve, Esztergomból vezet Máriagyűdre. A főként egyéni zarándokok számára kiépített útvonalon zarándokútlevéllel bárki, bármikor elindulhat és bármeddig vándorolhat. Rumi Imre ismetetőjének második része.

Az útvonal legendákat, ősi hagyományokat őrző, különleges szakrális helyeken vezet át, például a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon, a Mecseken. Az út teljes infrastruktúrájával márciustól novemberig folyamatosan várja a zarándokokat. A Magyar Zarándokút különböző történelmi utakat (római út, jeruzsálemi zarándokút, Árpád-kori utak, keresztes hadjáratok útja, stb.) is érintve halad északról déli irányba. Országhatártól országhatárig szeli át hazánkat, az ország gerincén. Kitérő útjaival együtt teljes hossza megközelíti a 600 km-t. Keresztmetszetet ad az országról, természeti és épített értékeinkről, az út mentén élő emberek életéről, életmódjáról, akik rendkívül sok kedvességgel, megható vendégszeretettel fordulnak a zarándokok felé.

Az útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Hegyvidéken kezdődik és végződik, középső szakasza síkság. Átlagos tempóban haladva kb. 17-22 nap alatt lehet végigjárni. Az út fizikai megtestesítését a kijelölt, „felfestett” útvonal, a szakrális helyek és a kb. 20–25 km-enkénti zarándokszállások hálózata adja. Az útvonal többnyire földutakon, turista ösvényeken a természetben vezet, de a közbeeső településeket is érinti. Több helyen, ahol fogadókészség mutatkozik, kitérők, kiegészítő nyomvonalak is kialakultak fontosabb helyszínek felkeresésére.

Pihenő a nádasban

A zarándokszállásokat, amelyek olcsó, puritán csoportszállások, önkormányzati, egyházi és civil összefogással alakítjuk ki, és működtetjük minél egyszerűbb módon. Fejlesztésük az egyesület kezdeményezésére megalakult Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás támogatásával történik, pályázatok alapján. Idővel a működő út mentén megjelennek majd a differenciált szolgáltatást biztosító magánszállások, és önfenntartóvá, önfejlesztővé válik a rendszer. A zarándokutat mindenki bármilyen (vallási, ideológiai, bőrszín szerinti, stb.) megkülönböztetés nélkül bejárhatja, aki elfogadja a működés szabályait. A jelentősebb állomásokon zarándokútlevelet lehet kiváltani. Ez jogosít fel a zarándokszállás használatára. Száz kilométer gyalogos zarándoklást követően zarándok oklevél kérhető.

Az útvonal bejárható több szakaszban, akár több hónap vagy év alatt is. Tapasztalataim szerint legalább egy hét folyamatos zarándoklat kell ahhoz, hogy érezhetővé váljon az út hatása, amely előre pontosan nem definiálható. Az utat elmesélni, bemutatni, filozófiáját megértetni másokkal nem lehet. A zarándokutat át kell élni, át kell érezni, és csak útközben tapasztalható meg, kinek mit jelent valójában. A Magyar Zarándokút 2011. március 31-én, az Esztergomból – Székely János püspök atya áldásával – útra induló első zarándokcsoport (Font Éva, Papp Lajos, Rideg László, Rumi Imre) Máriagyűdre érkezésével hivatalosan is megnyílt. Azóta - a téli hónapok kivételével - folyamatosan, teljes hosszában, szállásépületeivel együtt várja és szolgálja a zarándokokat.

Szabad ég alatt

A megnyitó zarándoklat óta az események felgyorsultak. Budapesten a XII. kerületi Önkormányzat, a Normafa közelében kialakított egy zarándokszállást. Időnként közös zarándoklatokat szervezünk, kiállításokat rendezünk, előadásokat tartunk - óriási érdeklődés közepette. A 2012. évi megnyitó zarándoklaton Schmittné Makray Katalin, a Köztársasági Elnök felesége zarándokként ment végig a Magyar Zarándokúton. Majd 2013-ban Eperjes Károly színművész. Kialakult a jeles közéleti személyisek zászlós zarándokokként történő bevonása az évnyitó zarándoklatokba.

A Magyar Zarándokút

Az út középső része, több mint 200 km hosszban Bács-Kiskun megye területén húzódik. A megyében Tass, Kunszentmiklós, Dunavecse, Apostag, Solt, Harta, Dunapataj, Szakmár-Gombolyag, Kalocsa, Bátya, Homokmégy, Császártöltés, Hajós, Dusnok, Fajsz, Baja települések fontos állomásai, tagjai, együttműködői a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulásnak, amely a zarándokút mentén lévő településeket tömöríti szövetségbe. Dél-alföldi szakaszának fejlesztésére kiemelt turisztikai pályázatot nyertek az érintett, konzorciumba szerveződött települések. Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának irányításával bonyolódó pályázat keretében a települések meglévő üres épületek átalakításával zarándokházakat létesítenek. Továbbá, a zarándokút hálózatos rendszerét jelző arculati elemek is megépülnek.

Dunavecsei háborús emlékmű (tervező: Makovecz Imre)

A „zarándok-kapuk” különböző állomásokon várják a zarándokokat. Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának megrendelésére készült a tassi zarándok-kapu. Tervezője, Vas Tibor építész az alábbiak szerint vélekedik róla: „A "kapu" nem pontos elnevezés, mert az adott helyszínen csak úgy önmagában egy hagyományos kapu-forma nem volna túl szerencsés - habár a megrendelő kaput kért. Számomra szimpatikus megoldás egy olyan kis jelszerű építmény lett, ami tájékoztatja az ide érkezőt a további útjáról, ahol a Dunára nézve le lehet ülni, van egy kis árnyék.

Az út mentén 276 db mérföldkövet telepítettek. A kopjafa-szerűen formázott, vasbeton mérföldkövek alapvető funkciója az útvonal iránymutatása. Kiegészítő adatként kerülnek fel rá színes emblémákat és kilométer szelvényeket tartalmazó matricák. A járdába épített útjelző nyilak elhelyezése a települések belterületén történik meg. Mindezek mellett tematikus tájékoztató táblák és útjelző táblák is segítik az utasokat.

Dunapataj – Szelidi-tó szabadtéri zarándok kápolna (tervező: Rumi Imre és munkatársa, Rumi Zsolt)

A zarándokút mentén szükség van a gyalogos vagy kerékpáros zarándokok lelki feltöltődését, pihenését szolgáló, mindig elérhető, nyitva álló szakrális helyekre, pihenőkre, amelyek arculati elemként, egyfajta zarándok motívumként is megjelennek. A kápolnák az északról déli irányban haladó zarándokok számára az út mentén épülnek. Összesen öt szabadtéri kápolna készül hasonló kialakítással: egy változó magasságú fallal és fölé szerkesztett favázas toronnyal vizuálisan határolnak le teret. A törtvonalban emelkedő fal egy kicsit a zarándokok „lelki emelkedettségére” utal. Napjainkban a zarándokút mellett lévő templomok általában zárva vannak. Ezek a szabadtéri kápolnák mindig nyitva állnak a vándorok számára és teret adnak az úton lévők lelki feltöltődésére.


Rumi Imre
építész

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »