építészet : környezet : innováció

Magyar Zarándokút

A Magyar Zarándokút egy keresztény szellemiségű út, amely hazai szent helyeket összekötve, Esztergomból vezet Máriagyűdre. A főként egyéni zarándokok számára kiépített útvonalon zarándokútlevéllel bárki, bármikor elindulhat és bármeddig vándorolhat. Az útvonal legendákat, ősi hagyományokat őrző, különleges szakrális helyeken megy keresztül például a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon, a Mecseken. Az út teljes infrastruktúrájával, márciustól novemberig folyamatosan várja a zarándokokat.

A Magyar Zarándokút kialakulásának története 2008-ig nyúlik vissza, amikor elindultam, hogy végigjárjam a spanyolországi El Caminot. Az úton több magyar zarándokkal is megismerkedtem. Döntő többségük velem együtt hiányolta egy hasonló út működését hazánkban.

John Brierley útikalauzában olvasható egy idézet Julius Robert Oppenheimertől, amelyet azóta is sokszor elmondok: „A buta ember távol keresi a boldogságot, az okos megtalálja a saját talpa alatt.”
Már Galíciában, az út vége körül megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy Magyarországon is minden feltétel adott egy hasonló zarándokút kialakításához. Kérdéses volt számomra, hogy van-e szándék és akarat honfitársainkban, hogy összefogással létrehozzunk egy hasonló zarándokutat itthon is.

Dunapataj – Szelidi-tó szabadtéri „zarándok-kápolna”

Itthon is hónapokon keresztül foglalkoztatott a zarándokút kialakításának gondolata, és egyszer térképre vetettem egy útvonalat, hazai szent helyeket érintve, Esztergomtól Máriagyűdig. Manapság sokan megkérdezik, miért ez az útvonal került kijelölésre. Nem titkolom, olyan területen kerestem az utat, amelyet akkori ismereteim és tapasztalataim szerint alkalmasnak tartottam zarándokútnak, és tudtam, hogy a szükséges szakrális, kulturális értékekkel, hagyományokkal rendelkezik. Természetesen a tervezett útvonal nem kerülte el azokat a helyeket, amelyekhez személyes kötődéseim is vannak.
Közben több ismerősömmel megosztottam elképzeléseimet, és egyre többen értettünk egyet a hazai út megalapításában. Érdekes fejlemény számomra, hogy meglepően sok építész csatlakozott az előkészítő munkákhoz. Spanyolországi tapasztalataink alapján tudtuk, hogy a zarándokút csak akkor működhet folyamatosan, ha létrejön egy - hivatali, egyházi és civil oldalt felölelő - összefogás. Így a Magyar Zarándokút Egyesület kezdeményezésére, huszonnégy önkormányzat részvételével, a Parlamentben megalakult a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás.

Az egyesület és a társulás megalakulásával gyakorlatilag létrejött a Magyar Zarándokutat kiépítő és működtető szervezeti háttér. Mindkét szervezet azzal a fő céllal alakult, hogy létrehozzuk a spanyolországi El Caminohoz hasonló, hálózati jelleggel, folyamatosan működő, hagyományokon alapuló Magyar Zarándokutat.

A Magyar Katolikus Egyház részéről kapott bíztató szavak alapján éreztük, hogy biztosítható lesz a zarándoklatokhoz nélkülözhetetlen vallási háttér is. Különösen akkor vált ez bizonyossá, amikor az esztergomi Bazilika mellett található, Szent Adalbert Központban, kapott helyet az induló zarándokszállás.

A zarándoklat a lelki megújulást elősegítő, áldozatvállalással járó, legősibb típusú utazás, mely több ezer éves vallási hagyományokon alapszik. Ma a zarándoklatok legfőbb motivációja – a hit mellett – a belső útkeresés, a testi-lelki megújulás, a hétköznapok nehézségeiből való kiszakadás. Mai rohanó világunkban egyre többen érzik a céltalanságot, kiábrándultságot, egyre nagyobb a stresszben és letargiában élők száma. Szinte mindenki keres valamit (saját utat, életcélt, hivatást, társat, boldogságot, Istent). Az út bejárása lehetőséget ad arra, hogy szakítsunk mindennapjaink nehézségeivel, feledjük el a hétköznapok problémáit, kicsit távolabbról szemléljük saját életünket, és kerüljünk közelebb ahhoz, amit keresünk.

Hajósi zarándok-torony

Tudjuk, hogy Spanyolországban évszázadok óta rendkívüli tisztelet övezi az El Caminot. A spanyolok fontos adatként tüntetik fel önéletrajzukban, hogy melyik zarándokutat hányszor járták meg. Idővel így lesz ez nálunk is.

A Magyar Zarándokút 2011. március 31-én, az Esztergomból – Székely János püspök atya áldásával – útra induló első zarándokcsoport (Dr. Font Éva, Dr. Papp Lajos, Rideg László, Rumi Imre) Máriagyűdre érkezésével hivatalosan is megnyílt. Azóta - a téli hónapok kivételével - folyamatosan, teljes hosszában, szállásépületeivel együtt várja és szolgálja a zarándokokat.
A megnyitó zarándoklat óta az események felgyorsultak. Budapesten a XII. kerületi Önkormányzat, a Normafa közelében kialakított egy zarándokszállást. Időnként közös zarándoklatokat szervezünk, kiállításokat rendezünk, előadásokat tartunk a zarándokútról óriási érdeklődés közepette. 2012. évi megnyitó zarándoklaton Schmittné Makray Katalin, a Köztársasági Elnök felesége zarándokként ment végig a Magyar Zarándokúton. Majd 2013-ban Eperjes Károly színművész, majd 2014-ben Nemcsák Károly színművész. Kialakult a jeles közéleti személyisek zászlós zarándokokként történő bevonása az évnyitó zarándoklatokba.

A Magyar Zarándokút olyan hátrányos helyzetű településeket is érint, ahol az elmúlt az években az élet rendkívül nehézzé vált. Az út középső része, több mint 200 km hosszban Bács-Kiskun megye területén húzódik. A megyében tizenöt, országos szinten harminckettő település tagja a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulásnak, amely a zarándokút mentén lévő településeket tömöríti szövetségbe. A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztésére kiemelt turisztikai pályázatot nyertek az érintett, konzorciumba szerveződött települések. Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának irányításával bonyolódó pályázat keretében a települések saját projekt elemként meglévő üres épületek átalakításával zarándokházakat létesítenek, szakrális helyeket és közterületi sétányokat, tereket újítanak fel.

Fajszi zarándok-szoborcsoport

Mindezen túl, társulási elemenként a zarándokút hálózatos rendszerét jelző arculati elemek is megépülnek. A „zarándok-kapuk” különböző állomásokon várják a pihenni vágyó zarándokokat. Az út mentén telepítésre kerülő 276 db „mérföldkő”. A kopjafa szerűen formázott, vasbeton mérföldkövek alapvető funkciója az útvonal iránymutatása. 

A zarándokút mentén szükség van a gyalogos vagy kerékpáros zarándokok lelki feltöltődését, pihenését szolgáló, mindig elérhető, nyitva álló szakrális helyekre, pihenőkre, amelyek az út arculati elemeként, egyfajta zarándok motívumként is megjelennek. A „zarándok-kápolnák”, az északról déli irányban haladó zarándokok számára a zarándokút mentén kerülnek elhelyezésre. Napjainkban a zarándokút mellett lévő templomok általában zárva vannak. A szabadtéri zarándok-kápolnák pedig mindig nyitva állnak a vándorok számára és teret adnak az úton lévők lelki feltöltődésére.

A kapukon és kápolnákon kívül kilátóként funkcionáló „zarándok-tornyok” is épültek. A megérkező zarándok a toronyból tájékozódik, hogy honnan érkezett és hova tart, megtekinti a tájat. Ezek a kilátó pontok nem csak a zarándokok számára válnak elérhetővé, hanem a helyi lakosság köreiből is szívesen használják őket. Ráadásul közkedvelt építménnyé válnak az emberek számára. Bács-Kiskun megyét a szekszárdi Duna hídon hagyja el a Magyar Zarándokút. A híd lábánál megépült 14 darab zarándok stációt ábrázoló szoborcsoportnál köszön el a zarándok a Kiskunságtól.

Minden települést a saját adottságainak megfelelően más-más módon befolyásolhat egy zarándokút. A kistelepülések számára nagy változást hozó kitörési pont lehet. A nagyobb, turisztikailag már jelentős települések számára egy új fejlesztési elem lehet és új településmarketing lehetőség.
Azok az értékek, amelyek önállóan nem vonzanak elegendő érdeklődőt, a zarándokút hatására, egy útra felfűzve sokkal nagyobb vonzerőt érhetnek el.
A zarándokút új, vagy megújuló létesítményeivel településépítészeti értékeket ment meg és teremt, amely tovább növeli a település vonzerejét.
Az épített és természeti környezet hatása a zarándokokra leírhatatlan. Az Utat elmesélni nem lehet, azt át kell élni és át kell érezni.

A Magyar Zarándokút különböző történelmi utakat (római út, jeruzsálemi zarándokút, Árpád-kori utak, keresztes hadjáratok útja, stb.) fedve, érintve halad északról déli irányba. Esztergomtól Máriagyűdig, országhatártól országhatárig szeli át hazánkat, keresztmetszetet adva az országról, természeti és épített értékeinkről, az Út mentén élő emberek életéről, életmódjáról, akik rendkívül sok kedvességgel, megható vendégszeretettel fordulnak a zarándokok felé. Az Út során ráébredünk arra, hogy a Teremtő nagyon gazdag országgal ajándékozta meg a magyarokat. Vadregényes hegyekkel, erdőkkel, bővizű folyókkal, termékeny síksággal. Meg kell tanulnunk élni ezzel az adománnyal.

Mérföldkő

Úgy gondolom, aki végigjárja a Magyar Zarándokutat az képtelen lesz nem szeretni ezt az országot és az itt élő embereket. Magyar Zarándokútról szóló részletes információk a http://magyarzarandokut.hu honlapon érhetők el.

Rumi Imre
építész, az arculati elemek tervezője

 

vélemény írásához jelentkezzen be »