építészet : környezet : innováció

Madrid, Barajas Repülőtér

Építészet: Richard Rogers Partnership + Estudio Lamela
A madridi Barajas repülőtér 1933-ban épült, azóta sokszor bővítették. Amikor a kilencvenes évek elején kicsinek bizonyult, nemzetközi tervpályázatot írtak ki egy új terminál tervezésére, amit a Richard Rogers Partnership a spanyol Estudio Lamelával közösen nyert meg.
Fotó: biomaxi, flickr.com
Fotó: juanele, flickr.com

Az új terminált 2006. február elején nyitották meg, és az Európa és Dél-Amerika közötti légiközlekedés legfontosabb pontjának jósolják, ahol évente 65-70 millió utas fordul majd meg. Az 1.200.000 nm-es új terminál építészeti alapgondolata az volt, hogy egy repülőtér nemcsak jelentős légiforgalmat bonyolíthat, hanem mindeközben a város fejlődésének szerves részét is képezheti. A repülőtereket általában másodlagos elemek veszik körül, itt ezeket az épületbe integrálták. A „kanyonok” – hatalmas, természetes fénnyel megvilágított udvarok – a belső térbe engedik a tájat. A tervezési folyamat célja az utasélmény javítása, a vonzó, békés hangulat teremtése volt. Ezért a tervezők az egyszerűséget hangsúlyozó anyag- és elemkészletet használtak. Az épületben, mérete ellenére, könnyű tájékozódni; az érkező és induló utasok által használt terek ésszerű sorozatban követik egymást. Összesen hat szint (három föld alatti és három föld feletti) szolgálja ki a szükséges funkciókat.


Fotó: biomaxi, flickr.com
Fotó: biomaxi, flickr.com
Fotó: biomaxi, flickr.com

 


Építészet: Richard Rogers Partnership + Estudio Lamela

Munkatársak: INITEC + TPS, AENA, Anthony Hunt, OTEP Internacional, HCA, ARUP Façades, Warrington Fire Research, Hanscomb y Gabinete de Ingeniería, Sandy Brown, Jonathan Speirs, OVE ARUP, Biosca & Botey, dosAdos, 3DD, J. Queipo

 
Forrás:
Richard Rogers Partnership

www.flickr.com 

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »