építészet : környezet : innováció

MABE sorozat - Dr. Géczy Nóra

Magyar Belsőépítész Egyesület vezetősége az éppen egy éve kezdődött belső szakmai vitán kívül ősszel új sorozatot indított, hogy a szakma jobban megismerhesse egymást és az egyének sokrétű tevékenységét. Az építész-tervezőművész, belsőépítész Dr. Géczy Nórával, a győri Széchenyi István Egyetem docensével Sobieski Tamás beszélgetett.

A másik előadó a fiatal építész-tervezőművész, belsőépítész, Dr. Géczy Nóra, aki 2001-ben végzett a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében (AMI). Elmesélte, diákként milyen hatással volt rá az a vitruviusi szemléletet, amelyet az építészetről, művészetről és kreatív gondolkodásról tanulhatott meg a tanáraitól. Azóta ő maga is egyetemi oktatóként, tervezőként dolgozik a győri Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén, és a tanításban, az alkotásban és a kutatásban alkalmazza ezeket az elveket. Szerinte szorosan összefügg az építészettel és a belsőépítészettel az AMI-ban tanult szobrászat és formatervezés, mert ezek mindegyike összetett térbeli alkotás és gondolkodási folyamat eredménye.


Monostori terem, Bakonybél - építész: Dr. Géczy Nóra

 

Bemutatta legkedvesebb munkáit a diplomájától napjainkig: épületeket, enteriőröket, bútorterveket, szobrokat. Diplomatervét a fertődi Eszterházy-kastély lovardájának helyreállításáról készítette, ezért megkapta az ICOMOS nemzetközi diplomadíját, amelyet Jan Zachwatowicz (1900-1983), a lengyel építész és restaurátor emlékére alapítottak. Építészeti és belsőépítészeti munkái közül kiemelte a bakonybéli Szent Mauríciusz bencés monostor belső tereinek műemléki felújítását. Azért élvezte ezt a belsőépítészeti megbízást, mert komplex tervezői gondolkodást igényelt a történeti kutatástól egészen a formatervezési feladatokig, és közben hasznos tapasztalatokat szerzett az emberi lélek, az épületszerkezet és a műemlékvédelmi hatóság belső küzdelmeiről. Ebben az időszakban jelent meg könyve Sopron történeti faépítészetéről, és nyert díjakat munkáival.

Aktuális terveinek bemutatása előtt bővebben szólt a tatai Cifra-malomról is, mert különösen közel állt a szívéhez ez a belsőépítészeti megbízás. A malom tulajdonosa kulturális központot szeretett volna létesíteni a különleges múltú ipartörténeti műemlékben, de az épület jelenleg új tulajdonosra vár, így a tervezés áll. 2013 óta szemmozgás-kamera segítségével építészeti és térergonómiai kutatásokat folytat építészhallgatóival a Széchenyi István Egyetemen. A kutatásból nyert minták elemzésének összesítésén dolgozik, melyet a belsőépítészeti tervezésben és az építészeti oktatásban egyaránt lehet hasznosítani.


Monostori terem, Bakonybél - építész: Dr. Géczy Nóra

 

Sobieski Tamás: Pályád rögtön egy nemzetközi elismeréssel indult. Mit kell tudni az ICOMOS Zachwatowicz nemzetközi diplomadíjról? 

Géczy Nóra: Az ICOMOS, az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete hagyományosan minden évben díjazza a műemlékek helyreállítását. Az ICOMOS lengyel nemzeti bizottsága alapította Jan Zachwatowicz lengyel építészprofesszorról elnevezett nemzetközi diplomadíjat. Egy olyan elismerés, amely megszűri és jutalmazza az aktuális év műemléki rekonstrukciókkal foglalkozó diplomamunkáit. Jan Zachwatowicz (1900-1983) Varsó II. világháború utáni újjáépítésének vezéralakja volt, ezért emlékét nagy tisztelet övezi. A varsói egyetemen - amikor ott jártam - a dolgozószobáját és asztalát szinte múzeumi körülmények között, érintetlen állapotban őrizték.

2001-ben, a Fertődi Esterházy kastély lovardájának revitalizációjának tervét készítettem diplomamunkaként. Építész konzulensem Winkler Gábor és Mátrai Péter, belsőépítész konzulensem Fekete György volt. Már a védés után meghívást kaptam Jahoda Ernőtől az Országos Diplomakiállításra (Ráckeve, 2001), és Winkler Gábor javasolta tervemet az ICOMOS nemzetközi diplomapályázatára. Így készült el angol nyelven, és így jutottam ki a Varsói Műszaki Egyetemre az ünnepélyes díjátadására, ahol a közel hetven pályamű közül kaptam a legjobbaknak járó elismerést. Az oklevélen ez áll: „Professor Jan Zachwatowicz International Prize for the Best Diploma Work”.


Cifra malom, Tata - építész: Dr. Géczy Nóra



ST: Mi a lényege térergonómiai kutatásaidnak, és miért ezt a témát választottad?

GN: Tervezéselmélet előadásra készültem éppen 2013-ban, amikor úgy éreztem, hogy semmi kedvem épületek képeit vetíteni építészhallgatóknak egy laptop mellől az előadóteremben, ehelyett inkább fedezzük fel közösen a tervezés elméleti kérdéseit. Épületet nem azért építünk, mert szeretünk nagy formákat a térben látni, hanem azért, mert az embernek szüksége van értelmezhető, használható terekre, amelyek rendet tesznek a világában. Tehát, ha meg akarom érteni az építészetet, akkor először az embert kell megértenem, mert az építészet lényege maga az ember.

A Tobii szemkamera-fejlesztő cég támogatta az ötletet, hogy építészhallgatókkal kísérletezzünk az előadások keretében. Kipróbálhattuk a legmodernebb szemkamerájukat. Bejártuk az Egyetem főépületét, közben beszéltünk a terek karakterisztikájáról, szerkesztésről, kompozícióról, térlátásról, és az építészeti látásmód sajátosságáról. Megvizsgáltuk, hogyan mérjük fel a térbeli akadályokat és lehetőségeket. Hogyan „olvassuk” a teret. Utána közösen elemeztük a felvételeket és meg is lepődtünk, néhány váratlan felfedezésen. Ezen az előadáson több építészhallgató is kedvet kapott a további kutatásokhoz, úgyhogy folytattuk. OTDK-n (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) szerepeltek, majd interdiszciplináris kutatócsoportot alakítottak marketing szakos hallgatókkal együtt, és további kísérleti napokat szerveztek, mert pénzt kaptak a Nemzeti Tehetségprogramtól, és külföldi konferenciákon tartottak előadást.


Cifra malom, Tata - építész: Dr. Géczy Nóra

 

ST: Miért áll ilyen közel a szívedhez a tatai Cifra-malom belsőépítészi megbízása?

GN: Talán mert sokrétű feladat volt, mondhatom úgy is, hogy szürreális, színes és nagyon mai. Egy gyönyörű helyen álló, szomorú sorsú barokk malomépület a történelmi vár szomszédságában, amely arra kapott esélyt, hogy méltó funkcióval éledhessen újra, valamint bekapcsolódhasson a város idegenforgalmába és kulturális életébe is. A megannyi törekvés és jó szándék mellett azonban továbbra sem történt előrelépés. Sajnos, a mai napig elhagyatottan áll. Műemlékkel foglalkozni nagy felelősség, mert egy épület évszázadokkal ezelőtt megkezdett történetét kell továbbmesélni úgy, hogy láthatóak maradjanak a történet fejezetei, szereplői, de a ma emberének is friss élményt tudjon adni. Egy régi épület esetében bizonyos fokig hűnek kell maradni az eredeti tervezői gondolathoz, de oly módon, hogy a ma embere is értékelni tudja és megtalálja benne a helyét. Ez nem könnyű feladat, igazi kihívás.

ST: A bakonybéli monostor új belső tereinek belsőépítészeti kialakítása, és helyreállítása közben hogyan sikerült kikerülni a Pawson-modellt, és kompromisszumot kötni?

GN: Más lépték, más üzenet. Egy monostor terei közelebb állnak az ember lelkéhez, mindennapi teendőihez, mint az apátság reprezentatív enteriőrje. Bakonybél varázslatos hely megannyi kedves részlettel. Itt egy megkarcolt kőnek is története van, ezért vétek lenne a neutrális terek erőltetésével sterilizálni a környezetet.


Dr. Géczy Nóra szobrai

 

ST: Előadásodban csak futólag említetted meg a szobraidat, pedig amit lehetett látni belőle, rögtön felkelti az egyszerű, hozzá nem értő érdeklődését is.

GN: Kicsit félve szoktam beszélni a szobraimról. A szobrászat számomra magányos műfaj. Nem csapatmunka, mint az építészet. Nem kell engedélyeztetni, és nem kell „illeszkednie” senkihez és semmihez, csak egy gondolathoz, amit tervrajzok nélkül, tapinthatóan a kezem által létrehozhatok. A „Csend lépcsői” sorozatom ugyan díjat nyert a Soproni Biennálén, de nemcsak ezért szeretem, hanem mert készítésekor a tér és a lélek közötti formákat kerestem, azt a téri közeget és formai lehetőséget, mely a lehető legtávolabb áll az építészet strukturális, geometrikus szerkesztettségétől, és legközelebb az emberi lélek képlékenységéhez.

Sobieski Tamás

 

vélemény írásához jelentkezzen be »