építészet : környezet : innováció

Közösségi terek építése Novajra - Kaló Vivien diplomamunkája

Kaló Vivien diplomamunkájában Novajra tervezett közösségi tereket két megmaradt, jelenleg kihasználatlan épület, az egykori kúria, valamint a magtár átalakításával. 

_miért?

Diplomám témájának helyszínéül, a heves megyei Novaj települést választottam.

Itt töltöttem a gyerekkorom, itt lettem totyogós kisgyermekből kamasz, és szeretném, ha az utánam következő nemzedékeknek is lenne lehetősége olyan gyermekkorra, amilyenre egyre kevesebb gyermeknek.

Hiszem, hogy minden falu képes megtalálni a küldetését a mai megváltozott értékrendű világban is, és a mezőgazdaság mellett képes lesz, egyéb természeti, és tradícionális értékeit kiaknázni.

Novaj elhelyezkedése

_A falu

_hol?

Novaj Egertől 15 kilométerre délkeleti irányban helyezkedik el, Heves és Borsod megye határán. A Bükk hegység lábánál elhelyezkedő település, két domb által alkotott völgyben a Novaj-patak, és a kisebb Körtvélyessi-patak völgyében terül el.

_közösségi színhelyek

A művelődési ház az 1960-as években épült, egykor sámlis moziként működött, valamint a falu kisebb rendezvényeinek biztosít helyszínt, ebben az épületben található a falusi könyvtár is.
Az épület nagy terme alkalmas színi jellegű előadások, farsangok, színdarabok megtartására, azonban lépcsős belső tere miatt nem alkalmas bál jellegű, és egyéb fogadásos rendezvények megtartására. Jelenleg minden beltéri rendezvényt itt tartanak.

Rendezvények szervezésére használják továbbá az iskola melletti kézilabda pályát is.

hagyományőrzés és egyesületek

A pálya mondható a fiatalok legnagyobb találkozási pontjának, mivel itt találkoznak a sport szerelmesei, a deszkások, a görkorisok, a nézelődők, a lazák, kicsik, nagyok, itt ülnek le pihenni a babakocsit tologató kismamák, a kisgyermeket sétáltató anyukák.

_hagyománytisztelet

Mivel elődeink is igényelték a szórakozást, így szinte minden hónapban, évszakban volt valami népszokás, ünnep, amivel szórakoztatta a lakosság magát, így nincs szükség külföldről átvett mesterségesen ránk erőltetett programokra.

A faluban a mai napig nagy hagyomány a tavaszváró remélés, a szüreti felvonulás, a március 15-én megrendezett fáklyás felvonulás, a nagyboldogasszony napi búcsú, a májusfa állítás és a mai napig tart a falu közös „majálist”, csak gyermeknapkor, és nem május 1-én.

_csoportok, egyesületek

A falusi környezet kedvez a különböző egyesületek, csoportok kialakulásának.
Az egyesületeknek nincs saját törzshelyük többnyire az iskola tantermeiben, a művelődési házban, néha a faluházban gyülekeznek, próbálnak, fogadnak vendégeket, tartják rendezvényeiket.

a helyszín

_mit is?

Jelenleg kicsit kaotikusnak érzem, az egyes épületek, helyszínek, és csoportok kapcsolatát, valamint bizonyos helyszínek teljesen hiányoznak a lehetőségek közül.

Fontosnak tartanám rendszerezni, hogy hol melyik épület, milyen rendezvénynek, funkciónak adjon helyszínt.

Falumúzeumot a faluházba, színdarabokat a művelődési házba, sport eseményeket az aszfaltos pályára. De akkor hol gyülekezhetnek a csoportok, egyesületek, és hol lehet egy lagzit, összejövetelt megtartani? Vagy akár egy falunapot?

Erre kerestem megoldást diplomamunkámban.

_a helyszín

Feldolgozandó témám helyszínéül egy meglévő épületegyüttest választottam.
Mindkét épület a Galassy család tulajdona volt korábban.

Két megmaradt, jelenleg kihasználatlan épület, az egykori kúria, valamint a magtár.

_kúria

A kúria épülete, egykor a Galassy család nyári szállása volt.
Sem korabeli tervek, sem leírás nem lelhető fel a levéltárakban, sem a könyvtárakban.

az egykori kúria épületének felmérési tervei

Egykor kultúrházként működött, korabeli szórakozóhelyként majd a helyi MGTSZ tulajdonába került. 1976-ban, az ostorosi és a novaji MGTSZ összevonását követően, üresen maradt, éveken át nem használták. A ’80-as években az iskola használta nagy termét tornateremként, azóta kihasználatlan.

_magtár

A falu idősebb tagjainak elmondása alapján a magtár eredetileg dohány csomózó/feldolgozóként üzemelt. Az egri dohánygyár virágzásának az idején a szőlőtermesztés mellett Novajon a dohánytermesztés is jelentős szerephez jutott..

Magtárrá 1959 után, a TSZ megalakulást követően vált. Jelenleg csupán raktárként szolgál.

Az új épületekben lehetőség lenne bál jellegű rendezvények, kiállítások megtartására.
Hétköznapokon működhetne fotókiállításként, mely a környező természeti kincseket, lehetséges túra útvonalakat mutatja be, rendezvények esetén pedig asztalokkal, székekkel telhetne meg.

Az egykori kúriában lehetőség lenne a falu csoportjai számára klubszobát/klubszobákat kialakítani. A két épület által közrezárt tér megfelelő burkolattal, újrafogalmazással a rendezvények színterévé válna alkalmassá, egy kellemes környezetben.

Nagyobb rendezvény esetén ezek természetesen kiegészíthetik egymást.

_jellemző telekbeépítés vizsgálata

Mivel magával a térrel is szeretnék foglalkozni, így megvizsgáltam a falura jellemző telekbeépítési módot.

A faluban jellemzően hosszirányú, a dombokra felfutó telkek találhatók, oldalhatáron álló beépítéssel. Néhány friss parcellázástól eltekintve, szinte mindegyik telek nagyméretü zöldfelülettel végződik, mely a legtöbb esetben konyhakertként van megművelve, gyümölcsfákkal van keretezve.

A lakóépületek és a melléképületek általában térfalként keretezik a burkolt udvart. A melléképületeket sok esetben az egykori parasztházak vagy azok átalakítása jelenti.

Borvidék lévén, szinte szériatartozék a telkekhez a boros pince, melyeket ahol nem lehetett kőbe vájni, ott a föld alá vájták, és a földből kiemelkedő halomként jelenik meg.

Jellemző továbbá, hogy a legtöbb háznál található kinti főzésre, sütögetésre alkalmas mellékhelyiség, helyszín. Figyelembe véve, hogy a novaji rezgős rétes a környéken nagy hírnévre tett szert, ez fontos szempont lehet a tér alakulásában.

rendezvényház keresztmetszet

_a tér

A tér szervezésénél fontos cél volt, hogy egy, a hétköznapokon ugyanúgy, mint rendezvények alkalmával élettel megtölthető tér alakuljon ki. Igyekeztem továbbá adaptálni a falura jellemző telek elrendezést is. Így alakult ki a szomszédos telekhatárra felfeszülő kiszolgáló blokk a mellékhelyiségekkel, valamint a különböző raktárakkal. Ennek kiegészülése a kemencétől északra futó árkád sor, mely a kemence üzemelése alatt fedett étkezési helyet biztosít, hétvégenként akár kisebb piacként, zsibvásárként működhet.

Fontos szempont volt továbbá, hogy a két meglévő épületből kialakuló rendezvényház, és klubház ki tudják egészíteni a tér funkcióit. Ennek megerősítése végett kapott a klubház végig tolóajtós „tornácot”, valamint a teakonyhába rendezvények alkalmával a helyi söröző tulajdonosa berendezkedhet, és kulturált körülmények között szolgálhatja ki a rendezvények idején megnövekedett igényeket.

_a klubház

Szerettem volna az egykori kúria épületének hangulatát visszaállítani, felfrissített a mai igényeknek megfelelő formában.

Az épület működését a funkcióhoz hűen a legegyszerűbben szerettem volna megfogalmazni, így a tornác adta közlekedőt használtam minden helyiség eléréséhez.

klubház keleti homlokzat

Az épülethez egy teljesen egyszerű letisztult belvilágot képzeltem el, fehérre vakolt falakkal, mind a klubszobákban, mind a teakonyhában. Egyetlen kitűnőbb elemet a belső főfal kültérre néző oldalán képzelem el. Itt megmutatnám a jelenlegi meglehetősen vegyes falszerkezetet, oly’ módon, hogy a falat a jelenlegi vakolatmaradványaitól teljesen megszabadítanám, és mint egy újragondolt terazzo falburkolatot, felcsiszolt állapotban megmutatnám.

_rendezvényház

A faluszerkezet telkeinek leképezésében, ez a főépület. Ez a reprezentatívabb a két nagyobb építmény közül, a tervezés során is ez kapta nagyobb hangsúlyt.
A délnyugati, sérült, traktus helyett egy nyílt színt képzeltem el, megtartva a jelenlegi kontyolt tető szerkezetet és kiváltva a jelenleg is sérült a tufától eltérő anyaghasználatú falakat.

A színnek köszönhetően erős hangsúlyt kapott az épület bejárata.
A rendezvénytér kiszolgálásához szükség volt egy főzőkonyha kialakítására, mely az üzemi jellege miatt valamint a rendelkezésre álló épület méretei miatt csak egy toldalék résszel lehetett megoldani. Több lehetséges beépítés vizsgálat után született meg az az elképzelés, hogy a konyha, mintegy földbevájt pince jelenjen meg az épület keleti oldalán. Következetesen megkülönböztettem a megőrzött értéket a hozzáépülőtől, így a magtár kívülről látszó tufaként jelenik meg, míg a hozzátoldott konyhaépület már nyers beton kívülről.

A rendezvénytér belső terének megálmodása során két fontos szempont volt, a lehető legpuritánabb belső tér kialakítása, valamint annak a csodálatos belső faszerkezetnek a kihangsúlyozása amit a jelenlegi ápolatlan külső rejt.
Így adódott, hogy a belső falak, valamint a szarufák fölötti deszkák fehérre színezése kiemelheti a szükséges mértékben újracsiszolt faszerkezetet.
A kisebb felső fülkéket megtartottam, hiszen ezek is az épület hozzájárói, mesélnek az épületről.

látványterv

Mivel első perctől cél volt, a legfinomabb mértékben hozzányúlni az épülethez, így az előtérbe csupán egy kisebb mosdó blokk kapott helyet. Ezt egy paraván fal mögé rejtettem, mely fal, a fiók gerendák alsó vonaláig fut, hogy ne zavarja a fa szerkezet látványát.

Diplomamunkámmal igyekeztem valóban létező problémára megoldást találni, és remélem, hogy ez sikerült is. Kitartóan hiszem, hogy amennyiben a faluban megfelelő közösségi terek alakulnak ki, csökkenthető a közeli nagy város elszívó ereje, és a fiatalabb korosztályok is könnyebben találnak programot, lehetőséget maguknak helyben.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »