építészet : környezet : innováció

Korszerű építésügy és minőségi építészet

Az építésügyben jelentős paradigmaváltás ment végbe az elmúlt években, mely mögött komoly munka áll. A szemléletváltás lenyomata a jogi és eljárásrendi környezet egyszerűsítése, valamint az építészeti kulturális örökségünk továbbfejlesztésére tett törekvések, amelyek Füleky Zsoltnak, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárának mottójával is azonosak. Szemléletformálásról, misszióról, az ötletpályázatok tapasztalatáról és a jövőbeli tervekről Pásztor Erika Katalina beszélgetett Füleky Zsolttal.

Pásztor Erika Katalina (PEK): 2016-ban megszületett a Szent György tér pályázat ötlete, mi volt vele a cél?

Füleky Zsolt (FZs): A pályázat elsődleges szempontja a Szent György tér és Dísz tér rendezése volt, melynek kiváltója a Miniszterelnökség Várban készülő új épületegyüttese. A pályázat kiírásánál a tér funkcionális, eszmei megújítása és a távolabbi víziók lehetősége vezérelt minket. Szabad kezet adtunk a pályázóknak, minden ötletre nyitottak voltunk a kert- és tájépítészeten, az épületek esetleges rekonstruálásán át újabb koncepciók vagy megoldások felvázolásáig.

PEK: Miért pont ötletpályázat?

FZs: A több évtizedre visszanyúló gondolkodást és útkeresést folytatjuk vele. Szeretnénk a továbblépéshez elegendő muníciót gyűjteni, kézzelfogható irányvonalat adni, ami majd a tervpályázat idején reálisan segítheti a pályázókat a jó megoldás megfogalmazásában.

PEK: Legutóbb a hadfőparancsnokság épületéből szerettek volna turisztikai központot létesíteni.

FZs: Így van. Mi ezt a funkciót szeretnénk kiegészíteni, de elsődlegesen az új kormányzati épületet és a köztársasági elnöki hivatal reprezentatív épületét körbevevő tér, térfalak, térképzés rendbetétele a célunk. A Dísz tér lényegében választóvonal: a palota- és a polgári negyed összekapcsolása. Kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e ott épületre? Milyen építészeti jel, térfal, szimbólum vagy egyéb kreatív megoldás tükrözi ezt az átjárhatóságot? Ez egy hosszú távú gondolkodás, a koncepció első lépése is lehet, s mi erre próbáltuk terelni a pályázatot.


a Kiíró által biztosított háromdimenziós alaptérképbe illesztett tömegvázlat, a CET BP. Kft. pályázati anyagából - építész: Csomay Zsófia, Eke Dániel, Szijjártó Csongor, Gyüre Borbála, Heckenast Judit, Ránki Soma, Takács Ákos, Magyari Mátyás – kiemelt megvétel



PEK: A Gellérthegy és a Szent György tér ötletpályázatának milyen tanulságai vannak? Bevált ez az új irány?

FZs: Teljes körű sikernek könyvelem el, hogy olyan pályázatot tudtunk kiírni, amelyben a vízió és a mérnöki szemlélet is jelen van. Pozitívan értékelem azt a fajta hozzáállást és nyitottságot, ami a Kormány részéről mutatkozik az építészet és az építészek felé: már a beruházások előtt kikérik a szakma véleményét.

PEK: Azért is jók az ötletpályázatok, mert az építészek társadalmasításának egyik eszköze lehet, vagyis beengedi az átlagembert is. Fontos, hogy lássuk és láttassuk: az építészet nemcsak a szakma ügye, hanem mindannyiunké. Ti ezt a fajta társadalmasítási folyamatot hogyan láttátok? Terveztek még hasonló dolgokat?

FZs: Folytatva a gondolatsort, hatalmas sikernek könyvelem el, hogy a bizottsági üléseken párbeszéd alakult ki a szakértők és a civilek között. Termékeny eszmecserék folytak a pályázat céljáról, s hogy hogyan fogalmazzuk meg úgy a kiírást, hogy megfelelő válaszok szülessenek. Végül, amikor a kész pályaművekbe belepillantottunk, színes építészeti víziókat láttunk. Ezeket már fotorealisztikusan is megjelenítik a tervezők, ami bárki számára könnyen érthetővé teszi a koncepciót. Ám az építészek szerepe nem áll meg itt! Hangsúlyoznunk kell azt a fajta karmesteri szerepet, amely összefogja a társszakmákat, ezáltal optimális megoldások születhetnek.


Füleky Zsolt - fotó: perika



PEK: Jelentős változások történtek – s jelentős változásoknak nézünk elébe –, mióta megváltoztattátok az építészettel kapcsolatos jogi és eljárásrendi környezetet. Ahhoz, hogy mindannyian lássuk a célt, szükségünk van egy misszióra, egy iránymutatásra, amely megfog és vezet bennünket az úton. Ez egy rendkívül eltérő érdekekkel rendelkező heterogén közösség. Ha a társadalom felől nézzük, megfogalmaztátok már a követendő irányt?

FZs: Korszerű építésügy és minőségi építészet – ez a mottóm is. Mindig innen indulok el, és ide térek vissza. Ez van a zászlónkra írva. Korszerű építésügy alatt értem az ügyintézés egyszerűségét: a ház építésének bejelentése, a folyamatok nyomon követése, a dokumentáció, archiválás, ez mind egyszerűen, otthon vagy telefonról, egy ügyfélkapun keresztül elintézhető. Ez újfajta szemléletmód, egy paradigmaváltás.

PEK: Az ügyfél lehet családi ház, társasház, sőt, nagyobb projekt építtetője is.

FZs: Igen, minimum 3 dimenziót kell megkülönböztetni. Első lépésként azért alakítottuk ki az egyszerű bejelentés intézményét, hogy a családok számára az otthonteremtést – a hétköznapi életet - megkönnyítsük. Sok pozitív visszajelzést kapunk mind a lakosság, mind az építészek felől. Sőt, már átléptük a 25000 egyszerű bejelentést is.

PEK: Egy sajtótájékoztatón hallottam, hogy Lengyelországban pl. elég 4-5 kritériumnak megfelelni terv szinten, amiket ha betartasz, zöld utat kapsz. Ti is hasonló, egyszerű eljárásrendet kezdtetek, ugyanakkor bonyolult – és egyelőre átláthatatlan - építésügyi jogszabályhalmaz van mögötte. A korszerű eljárást hogyan lehet korszerű törvénykezéssel vagy jogszabály struktúrával kiegészíteni, és ez mennyi időt vesz igénybe?

FZs: A minőségi építészet és a lakossági építkezés támogatása ugyanolyan fontos, mint a korszerű építésügy. Hogy ezek mindvégig szinkronban és egyensúlyban legyenek, a településképi arculati kézikönyvek elkészítése elsődleges feladat. Az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság ezt minden településen segíti, és minden szakmai támogatást megad hozzá. Ezekben a kiadványokban konkrét példákon, könnyen érthető ábrákon látja mindenki, hogy a saját településén milyen építészeti hangvétel jellemző. A települési arculati kézikönyv tulajdonképpen egy színes ábrákkal ellátott, könnyen érthető példatár, ami, mint egy dress code, segíti a megrendelőt: hogyan illik felépíteni, átalakítani, felújítani a házat, a nyaralót. Ez a szemléletváltásunk lenyomata: nem a jogszabályok foltozására koncentrálunk, hanem építészeti kultúránk továbbfejlesztésére. A minőségi építészetben a legfontosabb támaszunk a példaadás, amely pályázatokban, edukációban, szemléletformálásban és a megújított díjakban nyilvánul meg. A településképi arculati kézikönyv is ilyen, amelynek legfontosabb célja, hogy az építészet közbeszéd tárgya legyen. A kiadványok elkészítésénél a lakosságot is be kell vonni, hiszen részben az ő segítségükkel mértük fel az adott helyszín építészeti értékeit, gyűjtöttük kataszterbe a jellegzetességeket. Az igényes környezet megteremtése nem csupán pénzkérdés, erre oda kell figyelnünk.


Füleky Zsolt - fotó: perika



PEK: Tehát az eljárásrend liberalizációja a stratégiátok, amihez hozzátesztek egy önként választható – az ügyfél, az építtető alkalmazkodni akarásán múló – javaslatot, ami a megrendelőknek is támaszt nyújt.

FZs: Teljesen jól látod. Egy tetőtér beépítés eddig akár 8 hónapig is eltartott. Ez abnormális volt és az egyes paramétereknek való megfelelés elnyomta a minőséget. Mióta az egyszerűsített folyamatban az építész saját szakmai felelőssége a biztosíték, minőségi javulás tapasztalható a terveken. Hiszem, hogy a kollégák a helyi elvárásoknak eleget téve, a 21. század eszköztárához illeszkedve képesek minőségit alkotni. Bizakodó vagyok, hiszen jó minőségű tervek születnek. Kiváló építészeink vannak, akik a 21. század nyelvén terveznek, s remélem, a kiadványokkal is népszerűsített újfajta minőségi gondolkodás szájról szájra, kézről kézre és házról házra fog terjedni.

PEK: Vannak olyan pontok, ahol kiugróan magas a bejelentés szám?

FZs.: Igen, ilyen Pest, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye, ahol a legtöbb bejelentés történik, de ez persze az anyagi lehetőségekkel, a meglévő forrásokkal arányos.

PEK: Maradtak még jogszabályok, ezekkel mi a terv?

FZs: Messze még a vége, de pár év alatt eljuthatunk oda, ami a nyugati országokat vagy pl. Lengyelországot is jellemzi. Törekszünk arra, hogy minden paraméter egy jogforrásból követhető s érthető legyen, megkönnyítve ezzel az építészek munkáját. Triviális, egyszerű szabályozást szeretnénk elérni. Jelenleg a 3D szabályozáson dolgozunk, ennek megvalósítása már nem utópia, ez jövőbeli célunk. Leegyszerűsítve, digitális térképen tervezhetjük, fejleszthetjük, illetve szimulálhatjuk a változásokat. Ez a "digitális Magyarország". Az egyszerű bejelentéssel elindult az a folyamat, hogy már nincs szükség hatósági kontrollra, se olyan paraméterekre, amik mesterségesen körülírják, hogy mi a szép, mi a jó. Az újabb jogszabály halmaz helyett mi egy kulturális misszióra is vállalkozunk, szemléletváltásra fordítjuk az energiánkat, szeretnénk, ha már az óvodában elkezdődne az épített környezetre, a nyitottságra, a szépérzékre való nevelés. Az arculati kézikönyvek elkészítésével kézzel fogható kiadványok, tanulmányok állnának mindenki rendelkezésére arról, hogy milyen házakat, és hogyan kell és érdemes építeni.

PEK: Mi a helyzet azokkal az építész kollégákkal, akik mindezek ellenére mégis zúgolódnak?

FZs: Az Államtitkárság mindent megtesz, hogy az építész társadalom felé kommunikálja céljait, az építészet és építésügy terén megvalósuló és tervezett irányokat és változásokat. Miniszterelnökségi részvétel mellett, roadshow jelleggel számos tájékoztató fórum valósult meg az elmúlt három évben. Az pedig természetesen a kamarák feladata, hogy a híreket, információkat az országos rendszeren belül régiónként továbbadják tagságuk felé.

PEK: Milyen visszajelzéseket kaptok? Végeztek különféle méréseket, amiből látjátok, milyen a szemléletváltás befogadása?

FZs: Több szinten kapunk visszajelzéseket – kamarák, építész kollégák, sajtó. Még mindig érezhető a szakmán belüli bizonytalanság, de ez érthető, hiszen az újtól, a változásoktól egy kicsit mindig tartunk. Ez egy átmeneti időszak, idő kell, mire minden kolléga hozzászokik az új elemekhez, de biztos vagyok benne, hogy a rögös, átmeneti időt követően minden építésznek egyszerűbb és kiszámíthatóbb lesz a munkája.

PEK: Miközben a kormány 27%-ról 5%-ra csökkentette az új építésű lakások áfáját, ami felpörgeti az építőipart, hiszen rengeteg a megbízás, az építőipar mégis problémákkal, munkaerőhiánnyal küzd. Az áfa-csökkentésbe te mennyire látsz bele?

FZs: Ez a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik, hiteles, közvetlen információval ők tudnak szolgálni. Egy elhúzódó mélypont után vagyunk egy építési, tervezési bumm részesei. Igény van – már csak az áfa-csökkentés miatt is – családi építkezésekre, beruházásokra, ugyanakkor a szakképzettek hiánya miatt nem tud a szakma úgy teljesíteni, ahogy szeretne.

PEK: Ha megállsz egy pillanatra és becsukod a szemed, szakmailag milyen jövőkép van előtted?

FZs: Amikor megalakítottuk az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságot, két kézzelfogható célt fogalmaztam meg: minden építésznek legyen munkája, illetve az építészet kerüljön be a politikai köztudatba. Ha visszatekintek az elmúlt évekre, azt látom, hogy mindkettő megvalósult. Minden kollégának bőven van munkája, és a közéleti gondolkodásba is bekerültünk, a döntéshozók tudnak rólunk, tudják, hogy igénybe vehetnek minket, a kamarát, az építészeket, és hogy lehet és kell is az építészeket használni. Ezt a munkát folytatva szemléletformálással, kommunikációval, pályázatokkal kell az építészetet tovább népszerűsíteni.


Füleky Zsolt - fotó: perika



PEK: Alapvetően rengeteg programot kell menedzselnetek. Ezeket különböző vállalati stratégiákra bontjátok vagy úgy építitek fel ezt a projektrendszert, hogy mind egy irányba mutasson?

FZs: Az utóbbi, és a mottó is kiválóan alkalmas arra, hogy a jövőben is irányt mutasson. Az építésügy és az építészet, a mérnöki és a művészi, a szakmánk kettőssége is benne van ebben. Akkor tudunk minőségit alkotni, ha minden a tárházunkban van. A szellemi és mérnöki dolgokkal foglalkozhatunk és nem a jogszabályi hercehurca veszi el az energiánkat.

PEK: Mi a helyzet azokkal az ügyfelekkel, akik szeretnének építkezni, de nem ismernek építészt, ők hogyan induljanak el? Milyen információkkal, eszközökkel támogatjátok őket, hogy átlássák az építőiparban lezajló folyamatokat?

FZs: A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretein belül sokrétű fejlesztési tervet hajtunk végre, hogy az építés területén is megvalósulhasson az e-közigazgatás, ami a folyamatok teljes átláthatóságát segíti. A digitális fejlesztésben több nyugat-európai országot is megelőzünk, felzárkózott az ÉTDR és az e-napló is. Az építeni vágyókat a kiadványainkkal is támogatjuk, amelyek a kormany.hu oldalon mindenki számára szabadon hozzáférhetőek.

PEK: Mi a helyzet a településeknél, ahol nincsen főépítész, ott a polgármestereket mivel támogatjátok a városfejlesztésben?

FZs: Hosszú távú célunk, hogy minden település alkalmazzon önálló főépítészt, aki segíti őket. A főépítészi rendszer a megyékben már működik, ezt óriási sikerként könyvelem el. Az önkormányzatok segítésével kapcsolatban úgy gondolom, mindaz, amit teszünk, támogató célzatú: a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos intézkedések éppúgy, mint a településarculati kézikönyvek bevezetése. Utóbbi egyfajta szemléletformáló szerepet is betölt, ugyanakkor sorvezetőt ad a helyi építészeti-építkezési elvárások megalkotásához. A jogalkotó szándéka a kézikönyvekkel az volt, hogy érthető, szemléletes formában elmondja a helyi közösségnek, hogy az adott településrészen milyen építészeti minőséget és arculatot vár az új házat építőktől, így segítve, hogy az építtetők ne csak a telek megvásárlása után tudják meg, hogy megépülhet-e az általuk megálmodott ház. A tiszta, világos elvárásrendszer mind a településnek, mind az építtető egyéneknek segítség. A rendszer ugyanakkor nem központosított, hanem figyelembe veszi a helyi igényeket és viszonyokat: az önkormányzatok – optimális esetben a helyi főépítésszel – maguk mérik fel saját településük múltja, építészeti hagyományai és a kialakult városkép alapján, hogy jellemzően milyen építkezési formát, megoldásokat, akár építkezési anyagokat javasolnak. Az ezt megelőző előkészületi szakaszban fórumok formájában kötelesek megadni a lehetőséget a helyi lakosságnak is kérdéseik, igényeik, ötleteik megosztására.

Az átmeneti idő, aminek most részesei vagyunk, sokakat elbizonytalaníthat, de hiszem, és bízom benne, hogy az induláskor megfogalmazott célok és a megválasztott eszközök hamarosan eredményre vezetnek.

Pásztor Erika Katalina

 

vélemény írásához jelentkezzen be »