építészet : környezet : innováció

Kirobbant a digitális építőipari forradalom

„Nincs digitálisan képzett építész/építőmérnök Magyarországon” – kongatta meg nemrég a vészharangot Reicher Péter, a GRAPHISOFT SE regionális igazgatója.Pedig az építész- és kivitelező irodák számára egyre fontosabb a jól képzett BIM menedzser megtalálása. A hatékonyság és a versenyképes tudás szempontjából elengedhetetlenné kezd válni az egyetemen megalapozott BIM ismeret. Az építőipari digitális forradalomról Reicher Pétert Bán Dávid kérdezte.

Bán Dávid: Mi robbantotta ki a digitális forradalmat az építőiparban?

Reicher Péter: Több különböző tényező - környezeti és gazdasági - együttes hatása indította el az építőipar átfogó digitalizációját.  Globálisan és Európában is egyre jobban előtérbe került a környezetvédelem, a piaci verseny és az egyre erősebb munkaerőhiány pedig a vállalatokat hatékony megoldások alkalmazására készteti. Ráadásul az IT szakma ezt a hagyományos eszközökre és technológiára épülő nemzetgazdasági szinteken kiemelten fontos szektort is képes digitalizálni. Tehát rendelkezésre áll a szektor számára a digitális átálláshoz szükséges teljes szoftverkínálat. A digitalizációban sajnos az építőipar világszinten lemaradt a többi iparághoz képest. Olyan iparágról beszélünk, amely Európában és Ázsiában is egyaránt hatalmas munkaerő és építőanyag igényű, és már a legnagyobb piaci szereplő vállalatok is kénytelenek belátni, hogy ez a terület van legkevésbé digitalizálva. Viszont szerencsés egybeesés, hogy a legnagyobb szoftverfejlesztő cégek, amelyekbe beletartozik a Graphispoft is, már képesek szoftverekkel segíteni a munkafolyamatok mérnöki oldalait. Ugyan a beton kötési ideje adott, valamint az építők évezredek óta remek épületeket húznak fel, de a hatékonyság, a  környezetvédelem és a digitalizálás metszéspontja most jutott el oda, hogy a digitális lehetőségekkel az építőiparnak nagy esélye van a hatékonyság drasztikus növelésére.

BD: Ez mennyire fogja megváltoztatni az iparágat?

RP: A mostani IT fejlesztési boom-ot ahhoz tudom hasonlítani, ami 30 évvel ezelőtt volt az ERP rendszerek területén. Akkor jöttek rá, hogy egy multinacionális vállalat összes adatát egy szerveren keresztül lehetséges integráltan kezelni, azokkal bármikor lehet egyszerre dolgozni a Fidzsi szigetektől kezdve Ausztrálián át Kanadáig. Az építőipar digitalizáló forradalomra viszont  azért kellett ennyi időt várni, mert a geometriai formák, elemek digitalizációja rengeteg innovációt igényelt a mérnökök részéről. Nekünk,mint  informatikai fejlesztő vállalatnak rengeteg  szabadalmunk van, mint például bonyolult geometriai formákat miként lehet ábrázolni, felhőben megosztani, elérhetővé tenni a informatikai hálózatokon és kapacitásokon keresztül. Gyakorlatilag az építőipari informatika boom-ja lett a BIM, azaz a Building Information Modelling, emiatt végre egy építőipari digitális adatbázisról tudunk beszélni. Most, amikor az informatikai forradalom elérte az építőipart és a tervezést, az olyan változást jelent, mint amikor 30 évvel ezelőtt a rajzpapírról áttértünk a CAD technológiájú digitális rajzolásra, most pedig a CAD-ről váltunk egy integrált adatbázisra. Ez persze egy beruházás egészét tekintve bonyolult, nem egyszerű folyamat, ami új szakmai területet is létrehozott, mint például a BIM menedzser. Egy jó BIM tanácsadónak legalább öt erős készsége kell, hogy legyen. Jól kell tudnia magyarul, angolul, ismernie kell a szakmát, azaz az építészetet, egyben műszaki mérnöknek is kell lennie, nagyon jól kell tudnia kommunikálnia, hiszen ő a folyamatok összefogója, workshopokon, egyeztetéseken vesz részt és elemzéseket készít. Emellett persze természetesen az informatikához is értenie kell, mert ezek már integrált programok, projekt alapon folyamatosan változó szereplőkkel mennek a programok közötti együttműködések, hiszen minden egyes építőipari projekt egy sokszereplős együttműködés. Ma már a magyar piacról is hiányoznak az előbbi készségekkel rendelkező, a világon bárhol sikeresen bevethető BIM tanácsadók. Mi, mint Graphisoft az üzleti életet képviseljük, a digitális megoldásokat szállítjuk a piac szereplőinek, miközben folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy építőipari cégek, tervező irodák keresnek, és tőlünk és kérnek BIM szakembereket.. Amikor azt láttuk, hogy sem mi, sem más partnereink se, tudunk felvenni BIM szakembereket, akkor jöttünk rá, hogy a magyar piacról a BIM képzés, a digitális mérnökképzés igencsak hiányzik. Amikor nemrég ezt a szakmai piaci szereplők felé is jeleztük, akkor kiderült, hogy ezzel a problémánkkal nem vagyunk egyedül. Pár hónapra rá az Építő Mérnöki Kamara felismerte a problémát és megoldásként szeptembertől mesterkurzusokat indít. Úgy értesültünk, hogy a legnagyobb mérnökképző egyetem, a BME Építőmérnöki Kara 2020 februártól a master szakon integrált digitális tervezést, BIM menedzserképzést kíván meghirdetni. A képzésben nehezen indulnak a változások, ezért hatalmas előrelépésnek tartjuk ezeket a lehetőségeket, minden kezdeményezésnek nagyon örülünk. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az új mérnök és építész generáció digitális alapkompetenciáinak képzése mindenképpen egyetemen kell, hogy történjen. Bár már a magyar piacon minden mérnök és építészhallgató kezében ott van a szoftver, de annak használata még nem elég erős az iparág átfogó digitalizálásához. A BIM szoftverhasználat  elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok profitáljanak a  projektek digitalizációjából, illetve hatékonyságot tudjanak növelni. Tehát maga az infrastruktúra adott, a szoftver és a hardver is meg van, nem ezt kell lecserélni, hanem az oktatási folyamatot kell modernizálni, a technológiához illeszteni. Az új egyetemi hallgatók, a már kikerült, aktív tervezők, mérnökök, építészek részére pedig továbbképzéssel biztosítható a piacképes szaktudás.

Reicher Péter, a GRAPHISOFT SE regionális igazgatója


BD:
Jelenleg kikből képződtek a BIM menedzserek?

RP: Ma Magyarországon vagy 10-15 olyan BIM menedzser ténykedik, akik autodidakta módon képezték ki magukat, főleg építészek, akik projekt alapon, saját tapasztalatból szedték fel ezt a tudást. Nyugat-Európában viszont, ha beütjük a keresőbe, rögtön legalább 170 darab BIM menedzseri képzést találunk master vagy BSC szinten, ami egyetemi képzést ad.

BD: Írtátok is, hogy aki jelenleg Magyarországon BIM menedzsert akar alkalmazni, őket leginkább a külföldi képzésben találja meg. De nincs meg az a kockázat, hogy akkor ők már inkább külföldön is maradnának?

RP: Erre nincs teljes rálátásunk, ellenben van kedvező tapasztalatunk. Nemrég vettünk fel néhány magyar BIM menedzsert, akik Európa különböző egyetemein tanultak. Látható, hogy ha olyan állást találnak, ami korszerű, vonzó és jól meg is fizetik, akkor hazajönnek.

BD: Miben tud a Graphisoft segíteni az egyetemeknek a képzés beindításához?

RP: A Graphisoftnak mint cégnek az oktatás folyamat kialakításában nincs szerepe.  a piacot vagyunk képesek összekötni az egyetemmel. Például már most is hogy évente több tíz diák számára biztosíthatnánk a világ számos országában partnereinken keresztül külföldi projektekben való munkát.

BD: Kiket céloznak az olyan házon belüli képzések, mint például a Graphisoft Learn?

Képzési modulok rendszere

RP: Mint minden multinacionális cégnek, nekünk is megvan a képzési struktúráink, de ezek maximum egyhetes továbbképzések. Hasonlóan más informatikai akadémiákhoz, ezek erőteljesen szoftverhasználat orientált képzések, ahol az alapkészségek megtanítására nincs mód. Mi a szakemberképzés átmeneti időszakban a már meglévő felhasználókat tudjuk tovább képezni, hogy a digitalizációval megfelelő hatékonyság növelést érjenek el az építészirodák, vagy a kivitelező vállalatoknak projekt szinten jelentős legyen a megtakarításuk.

BD: Mekkora ez a fajta szakemberhiány? Kik és mióta keresnek BIM menedzsereket?

RP: Itthon körülbelül három éve alakult ki a BIM menedzserek iránti igény, azt feltételezzük, hogy évente 40 ilyen szakértőre lenne szükség a piacon. Idén már a közepes méretű irodák is elkezdtek BIM menedzsereket keresni, tehát nem a saját állományukból a jobb informatikai készségekkel rendelkező szakemberük veszi át ezt a szerepkört. A nagy kivitelező cégek pedig már két éve keresnek önálló BIM menedzsereket.

RP: Mit láttok külföldön, ott mennyire vannak jelen a BIM menedzserek az építőiparban?

RP: A napokban jöttünk meg Las Vegasból, a Graphisoft SE éves globális ügyféltalálkozójáról, ahol a cégvezetők, vagy sztárépítészek mellett elkezdtek résztvevőként megjelenni a BIM menedzserek, akik gyakorlati példáikon keresztül pontosan az integrációt tudták megmutatni a 400 fős nemzetközi hallgatóságnak. Itthon 10-15-20 fős cég keres saját BIM menedzsert, annál kisebbek még nem. .  Ellenben a nagy kivitelező cégek után már a közepesek is elkezdtek BIM szakembereket alkalmazni.

BD: Mit lehet tudni a hamarosan életbe lépő európai építőipari BIM szabályozásról?

RP: A BIM alapvetően egy integráció a partnerek között, amit alkalmazni lehet nagy projekteknél vagy szigetszerűen, egy építészirodánál. Mivel az integráció révén majdnem minden mindennel összefügg, ezért a kormányok felismerték, hogyha az építőiparban országos szintű általános tudásnövekedést sikerül elérni, és nem csak projekt- és cégszinten, hanem a cégek közötti együttműködésben vagy nagy projektekben is, akkor annak nemzetgazdasági haszna van. Ha az átlátható tervezéssel és szervezéssel például csak az építőanyagon 5%-ot tudnak spórolni, az érinti a bányászatot, a szállítást, a CO2 kibocsátást, a hulladékgazdálkodást, az hatalmas előnyt biztosít a nemzetgazdaságnak. Ehhez viszont minden szereplő tudásszintjét, képességeit emelni kellene, és itt jön a szabványosítással elérhető előny, amivel Ázsia, Európa és Amerika egyaránt élni kíván. A digitalizáció felgyorsításának érdekében nemzeti, vagy EU-s szintű ISO-k és BIM sztenderdek jelennek meg. Az ISO-k már tavaly év végén kijöttek, az Európai Uniós BIM előírásokra pedig idei év végén lehet számítani amit fél éven belül itthon is adaptálnunk kell. Ez segíthet abban, hogy a ma még különálló szereplők motiváltak legyenek a digitális építőipari megoldásokra.

BD: Kik állnak élen az építőipari digitalizációban?

RP: A leggyorsabbak és legrugalmasabbak talán az ázsiaiak, Japán, Szingapúr, Hong-Kong, ahol ezek az innovatív kezdeményezések kormányszintű elvárásban is megfogalmazódnak. Erre válaszolnak az informatikai szolgáltatók, amiből nincs sok a világon – nagyjából 3-4-6 nagy szolgáltatóról beszélhetünk, köztük a Graphisofttal –, mert az ilyen komplex megoldások létrehozásához komoly innováció kellett. Alapvetően Ázsia támasztja az igényt, amit a szolgáltatók megvalósítanak, majd a többi ország a maga módján követi. Amerika nagy piac, a vállalatok megértik és élnek a fejlesztési lehetőségekkel. Európa tagolt, az Unióban gyorsan megértik, de a konszolidáció már nehezebb. Érdekes, de összességében azt mondhatjuk, hogy a világban most egyszerre zajlik  az építőipar digitalizációja.

BD: És mi hogy állunk az európai versenyben?

RP: Azt gondolom, hogy nem vagyunk lemaradva az európai átlagtól, de nem használjuk ki az előnyünket. Mert kis országban gyorsabban lehetne megtenni ezt az átállást és nagyon nagy szerencse, hogy a világ egyik vezető multinacionális szolgáltató cége, a Graphisoft itt van Budapesten. Tehát egy teljesen közvetlen kapcsolat van a fejlesztők és a magyar felhasználók között. Ezt a versenyelőnyt érdemes lenne kihasználni, és persze nagyon szükséges lenne az egyetemi BIM menedzserképzés, és mekkora lehetőség lenne számukra, ha magyar diplomával a kezükben vállalhatnának el állást a világ bármely pontján, akár a vállalatunk révén, hiszen mi 104 országban vagyunk jelen.

Graphisoft

vélemény írásához jelentkezzen be »