építészet : környezet : innováció

Kilátó-kávézó az óceán kapujában - Csikai Barna diplomaterve

Portugáliában eltöltött féléve inspirálta Csikai Barna végzős hallgatót diplomaterve helyszínének kiválasztásában: Viana do Costelo város kikötőjébe tervezett egy toronyépítményt, amelynek a tetejére helyezett kávézóból pazar kilátás nyílik az ide látogatók számára. A mérnöki jellegű konstrukció kapcsolatot keres a helyszín ipari múltjával, a terv pedig az óceán partjának rendezésére is javaslatot tesz.

Bevezető

Diplomatervemhez Portugáliában választottam helyszínt, egy óceánparti kikötővárosban, Viana do Casteloban. Külföldi félévem során lopta be magát a szívembe ez a gyönyörű város, és festői környezete. Ott tapasztalhattam meg azokat a leírhatatlan természeti erőket, melyek mai napig meghatározzák a portugál nép mindennapjait. Belekóstolhattam abba, hogy milyen érzés óceánparton élni. Diplomatervem egyfajta élménybeszámoló, ami pontot tesz portugáliai történetem végére.

 

Természet és kiakpcsolódás a városban - fotó: Csikai Barna
A tervezési helyszín 1780-ban: a kikötőváros öbölkapuja, forrás: UFP archívum
 

 

Történet

Az ország életében mindig is meghatározó elem volt az óceán. Elég, ha csak a portugál hajósok több száz éves múltjára gondolunk, de ha arra járunk, még ma is folyamatosan megakad a végtelen horizontot pásztázó szemünk a kereskedelmi hajók markáns sötét sziluettjein. A mindennapokat is átszövi a vízpart jelenléte. Az emberek lejárnak a partra sportolni, fürödni, pihenni, vagy akár csak egy csésze kávét elfogyasztani, egy utánozhatatlan naplemente mellett, a híres portugál kávézók valamelyikében. Ez az élet a különleges klímának köszönhetően télen sem áll meg. A partközelben mindig látni szörfözőket, a parton pedig sosem szűnik meg a pezsgés (kivéve persze viharok esetén).

 

Viana do Castelo a Santa Luzia-hegyről, fotó: Csikai Barna
 

 

A XX. század új, ember- és társadalomközpontú kihívásainak megjelenésével, Viana do Casteloban - ahogy más portugál városok esetében is - megkezdődött a központ melletti folyóparti, kikötői területek szanálása. Azonban ez a város speciális helyzetű abból a szempontból, hogy a kikötőt nem lehetett teljesen kitelepíteni az öbölből, mert nem volt más ideális hely számára (az óceánpart meglehetősen erodált). Jelenleg a kikötő az öbölkapuban működik, a városközpont melletti parkosított partszakasz pedig a legnagyobb portugál építészek pavilon jellegű építményeivel jelzi a városi élet térhódítását.

 

A program beillesztése a városfejlesztési törekvésekbe
Óceáni forgalom az öbölkapuban
 

 

A probléma megfogalmazása

A XX századi gyors fejlődés okozta változások megzavarták város és kikötő harmonikus együttélését. Az áttelepült kikötő és a kikötőt gyorsan bekerítő város közötti rendezetlen viszonyt városléptékű incidensek jelzik. A nemrég meghódított, értékes óceánparti területek városperemi hangulatot öltöttek, a zavart pedig tovább erősíti fontos városi funkciók megjelenése is. Így kerülhetett egy óvoda egy bowling klub és egy diszkó közé (nem is beszélve az utca túloldalán helyet foglaló kukásautó-garázsról). Ebben a szituációban készíthettem külföldi tanulmányi félévem során várostervet, amelynek feladata a város és a kikötő megértése, és a „békítés” volt építészeti eszközökkel.

 

A homokos plázs, a kikötői váró és a büfé konténerek, háttérben a toronnyal
A homokos plázs, a kikötői váró és a büfé konténerek, háttérben a toronnyal
A kikötői váró térlefedése alatt
 

 

Finom jelzések segítettek ebben, olyanok, mint az óceánpartra kinyúló bicikliút, vagy a part sétányosítása, az öböl feltöltése homokkal. Ez a városterv az eredeti városvezetői elgondolásokat folytatja, rendezi az óceánparti területeket. Parkosításokkal jelzi a városi élet terjedését, vizuális kapcsolatteremtésekkel feloldja a kikötő zárvány szerepét, és így a körbekerítés átalakul öleléssé.

A program

Ezen a területen található egy pont, az óceán, a város és a kikötő találkozási pontja. Ezen a ponton kerestem azt a programot, ami:

  • ezt az átfogó gondolatmenetet méltón lezárja,
  • helyet teremt a városi életnek
  • segíti a környező területek fejlődését,
  • nem hat agresszív beavatkozásként

 

Madártávlati kép a helyszínről
Designvilágítás, parti sétány a kikötő mellett
Pihenőpadok az öbölkapura nézően
 

 

Mérlegelések után úgy döntöttem, hogy az itt található, mesterségesen idehozatott homokból kialakított pihenőöböl gondolatát fejtegetem tovább. Található itt egy étterem, amelynek hatalmas üvegfelületei az óceán kapujára figyelnek, és egy elhagyott kikötői öböl, mely most köztérként működik, mintegy halványan jelezve a szemléletváltás igényét. Ebbe a pihenőpark-gondolatba beleágyazva kezdeményeztem egy kilátó építését, és a part további fejlesztését.

 

Jel értékű épület a kereskedelmi kikötő kapujában
Jel értékű épület a kereskedelmi kikötő kapujában
Jel értékű épület a kereskedelmi kikötő kapujában
 

 

A kilátó formai kialakításában mindenféle építészeti trendet ki akartam zárni. Egyedül az számított, hogy az idelátogató tiszta élményekkel gazdagodjon. Olyan élményekkel, amit csak a környezet és ősi vágyainak megélése nyújthat - felmászva a nyitott lépcsőn átélhesse a perszelő napsütést, a fülébe süvítő szelet, a sós levegő illatát, és a ritmusos hullámverés morajlását, kiegészítve a sirályok hangjával. A látogató magasban elbújhat a környezeti elemek elől egy csendes kávézóba, ahol főszereplővé válik a kilátás, és a kávézó kialakításával, bútorozásával, anyagkezelésével és tagolatlan üvegfelületeivel ennek a kilátásnak engedi át a főszerepet.

 

„Épszerk doboz” a tartószerkezetek ölelésében (nincs nagy átmenő hőhíd!)
Harmónia a kilátó-hídtetőn
 

 

A kávézó leírása

A külső és belső világ kontrasztját a kávézó szerkezeti kialakításával is hangsúlyozza, amely egy független, minimalista doboz lett a külső, részletgazdag tartóvázon belül. A kívánt építészeti szándékot különleges épületszerkezeti megoldásokkal és kivitelezési ötletekkel sikerült erősíteni. A „ház a házban” elv lehetővé tette a megfelelő mértékű hőszigetelés kialakítását, nagy, átmenő hőhidak beiktatása nélkül. Az ideiglenes vázon kialakított vendégfödém megfelelő szigetelése után a köré épített tartószerkezetekkel minimális távolságtartást hoztam létre, és az üvegfalak függőleges bordáit is elhagytam, ezáltal nagy, tagolatlan üvegfelületek jöttek létre. A vízelvezetés síkja a felső kilátószintre került, így a kávézó teteje csapadéktól védett felületté vált.

 

Egy ősi szerkezet újraélesztése: a lebegő lépcső modern köntösben
Belső látvány a kávézó-hídról. A digitális kijelzőként működő pulthomlokfalon történeti képek úsznak
 

 

Kedves elem számomra a digitális homlokfalú pult, hiszen szerettem volna emléket állítani a hajózás múltjának anélkül, hogy kiállítóteret csinálnék az egyszerű „kilátó-kávézó” térből. A kávézó építészeti kialakításában üzemeltetési gondolatok is közrejátszottak. A 30 m magasan elhelyezkedő vendéglátóegység csendes, meghitt, zárt világot képvisel a környezeti elemeknek kitett külsővel szemben. Hogy megőrizzük ezt a kontrasztot, fontos a túlzsúfoltság elkerülése. Ehhez szolgáltat megoldást a nívószint, valamint a fogyasztási árak emelése.

Ennek hatásai az építészetre:

  • kényelmes bőrbútorok
  • igényes kialakítás
  • egyedi pult (high tech)

A toronypár szerkezete

A külső látszó tartószerkezeteket a kikötő hangulatához illően terveztem meg. Választott anyagom a rozsdásított, passzivált acél lett, mely iparias, könnyed hatású, és ellenáll az óceáni környezetnek. Elképzeléseim megvalósítása érdekében érdekes tűzrendészeti kérdéseknek kellett utánajárni, amelyek eredményeként valamennyire túlméretezett tartószerkezetekkel, mindenféle védőfesték nélkül állhat a szerkezet.

 

A duplatorony szemmagasságból
A toronypár egy hajóról nézve
 

 

Egy történeti szerkezet feltámasztása: a lebegő lépcső

Az átszellőztetett lépcsőház egy különleges fény-árnyék játékkal felruházott átmeneti tér, mely korlátozott kilátással, ugyanakkor a környezetnek kitettséggel erősíti a várakozás élményét az emberben. Egy ilyen hatásokhoz illő, elképesztően filigrán lépcsőszerkezetet egy, összetett működésű már-már kihalt szerkezettípus feltámasztásával sikerült létrehozni. A lebegő lépcsők működésével régóta foglalkozom, és most a szerkezetben rejlő építészeti lehetőségeket is végre bemutathattam. A lépcsőfokok megtámasztásához nincs szükség robosztus gerendákra, sem fal menti befogásra, mégis beépítetlen maradhat az orsótér.

A fokok részben kéttámaszú viselkedést mutatva, vékony lemezek lehetnek, ahol az egyik támasz a  lényeges, csavarodás elleni megfogást is biztosító lamellázott keret, a másik támaszt pedig az egymásra átterhelő lépcsőfokok kapcsolata jelenti, melyhez most a korlát pálcáit használtam ki.

 

Madártávlati kép a pihenőparkról
 

 

A festői környezet és a pihenőpark

A 30 méter magasan található híd tetejére kiérve keleti irányban a kanyargó folyóvölgy és a dimbes-dombos táj látványa fogad minket, a hegy lábánál elterülő várossal. Észak felé fordulva betekintést nyerhetünk a kereskedelmi kikötő világába, figyelhetjük a torony lábánál mozgó teherhajókat, nyugatra pedig a végtelen óceán látványa fogadja az embert, a pihenőparkkal együtt.

A park térbútorait, építményeit egyszerű konténer-butikokként, filigrán acél- és ponyvaszerkezetek ötvözésével álmodtam meg, amelyek összecsengenek a torony és a kikötő iparias hangulatával; nem versenyeznek a kikötő akár 200 méteres oldalhosszúságú raktárépületeivel. Az építményeket egy lágy, ívelt vonalra fűztem fel, mely a meglévő éttermet és homokos öblöt köti össze a kilátótoronnyal. A város jelenlétét, a városi élet kiterjesztését pedig sok telepített növényzettel, parkosítással jeleztem.

Összefoglaló

A toronypár lényege számomra, hogy a megfelelő helyen, megfelelő megjelenéssel közvetít olyan értékeket és teljesít olyan feladatokat, amely okok miatt érdemes építeni. Számomra ez a terv több, mint egyetemi tanulmányaim lezárása. Utat nyit egy új, soha véget nem érő tanulási folyamat felé, amelyen belül a pszichológia, hagyomány és építészet viszonyát szeretném vizsgálni.


Kilátótorony és pihenőpark – Diplomaterv, BME

Csikai Barna diplomamunkája

Csikai Barna

építészet: Pazár Béla
tartószerkezetek: Dr. Sajtos István
épületszerkezetek: Horváth Sándor
építéskivitelezés: Vidovszky István
épületgépészet: Szikra Csaba
épületvillamosság: Vidovszky Ágnes
tervezés éve: 2012
bruttó szintterület: 34.500 m2
helyszín: Portugália, Viana do Castelo, Kereskedelmi kikötő






 

vélemény írásához jelentkezzen be »