építészet : környezet : innováció

Kézműves építészet - a Vass Cipő új üzlete

Vass László cipészmester és műgyűjtő karrierje kezdetén azt tűzte ki célul, hogy feltámasztja az egykor nemzetközileg ismert budapesti kézművesipar hagyományait, a „Budapest”- stílust. A Vass Cipőt ma Japántól Szingapúrig jól ismerik; vásárlói számára zarándokhelynek számít a klasszikus, kézzel készített cipőkkel foglalkozó, közel 20 főt foglalkoztató manufaktúra budapesti üzlete, amelyet a T2a. Építész Iroda - Turányi Gábor, Turányi Anna és Turányi Bence - tervezett.

A kézműves szakma magas szintű művelése a mester figyelmét később a kortárs magyar és nemzetközi képzőművészet felé vezette. Találkozásait a modern festőkkel, szobrászokkal a nemzetközileg is magasan jegyzett veszprémi Vass-gyűjtemény testesíti meg. Életművében összecseng és egymásra reflektál a kortárs képzőművészet és a kézműves mesterség szeretete. Ez az egy irányba mutató kettősség adta a vezérfonalat a Turányi Gábor, Turányi Anna és Turányi Bence által vezetett építészcsapat számára a Haris közben harminc éve üzemelő régi bolttól néhány lépésnyire kialakított új üzlet, a Vass Shoes Budapest megtervezésekor.

Cipők, fotó: Batár Zsolt

A régi idők pesti Belvárosában teljesen természetes volt, hogy az utcákban egymást érik a mesterek műhelyei: szabók, kalapkészítők, cipészek. Aztán szépen lassan megváltozott a város, és a mesterek közül mára alig maradt valaki. A kevés kivétel közé tartozik Vass László cipészmester, akinek műhelyében a régiekhez hasonlóan kizárólag kézzel készítik a személyre szabott darabokat, az Oxford, Alt Wien, Norweger és Budapest modelleket.
Vass László sikerét különleges személyiségének és látásmódjának köszönheti. Nem véletlen, hogy ő az egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti kollekcióval rendelkező magyar műgyűjtő. A gyűjtemény számára a veszprémi Várban 2003-ban három műemlék-épületben tervezett kiállítási tereket Turányi Gábor. (Munkatársak: Ignácz Erika, Csutorás László) Mivel ez az együttműködés remekül sikerült, a Vass Cipőbolt tervezésénél az építészek szinte szabad kezet kaptak az arculat megalkotásakor.

Emelet sémája, Turányi Bence

Ha létezne az a fogalom, hogy “kézműves építészet”, a Vass Shoes Budapest kapcsán ez lenne a legmegfelelőbb leírás. A szakma iránti tisztelet azt kívánta, hogy az építészek Vass László személyiségét ragadják meg, és képezzék le a saját eszközeikkel. Egyértelmű volt, hogy a tervezés kezdő lépéseitől a kivitelezés végéig hasonló műgonddal és figyelemmel kell testre szabni a tereket, válogatni az anyagokat, mint amilyen gondossággal a műhelyben szabják-varrják az akár műalkotásnak is beillő lábbeliket. Ennek megfelelően az építészeti részletképzés a bútortervezéstől a bejárati ajtó kézzel varrott, kellemes tapintású bőr tolópajzsáig terjedt.

Az új üzletben egyszerre jelenik meg a „Vass Shoes” (a cipő) és a „Vass Collection” (a képzőművészetI gyűjtemény) szelleme. A berendezés központi eleme a három, a legfontosabb méretes cipőket bemutató és tároló szekrény. A szekrényeken elhelyezett cipők, és felettük a Gyűjteményből válogatott, időről időre változó képzőművészeti alkotások közösen fejezik ki Vass László szellemiségét. Az építészeti koncepció hangsúlyos eleme az üzlettér középpontjában álló fekete, monolitikus beton asztal is, amely a rajta elhelyezett cipők, bőrök látványával a kirakat kiegészítője is egyben. A bolt tehát egyszerre cipőüzlet és kortárs kiállítótér, sőt még műhely is, hiszen a vásárláson túl a cipészek számára lehetőség van a korábban csak a műhelyben elvégezhető kézműves háttérmunkák (pl. tágítás, bőr szabászat) helyszíni elvégzésére is.

Homlokzat 1., fotó: Batár Zsolt

Az új üzlet tervezésekor hamar világossá vált, hogy az új belső tér új külső arcot, vagyis új homlokzatot is kíván.  A fekete beton homlokzat, az eloxált arany fém portál a maga modern egyszerűségével úgy simul bele a belvárosi utcácska képébe, hogy eleganciájával ki is emelkedik belőle. A portál és a kirakat olyan összekötő kapocs az utca és az üzlet között, amely a bent lévő világot közvetíti a járókelőknek. A homlokzaton a külső és a belső világ mind fizikailag, mind szellemileg összeér, és már nem beszélhetünk „külső-” vagy „belső-” építészetről.

A kortárs gondolkodás nemcsak a bemutatott képzőművészeti alkotásokban, hanem az új térben alkalmazott legkorszerűbb műszaki megoldásokban, az energia- és helytakarékos, rejtett hűtési-, fűtési és légtechnikai rendszerben, illetve a valóban kompromisszum mentes, professzionális világítástechnikában is jelen van. (Világítástervezők: madebylight: Haász Ferenc és Pintér Anita)

Központi lámpatest, fotó: Batár Zsolt

A hagyomány tisztelete a Vass Shoes Budapest új üzletében nem retrospektív szemléletben, hanem olyan, a kortárs építészeti és design-nyelvet ötvöző formában történik, amelynek nem titkolt célja, hogy a következő harminc évben meghatározó teret adjon a Vass cipő számára, építészetileg pedig nemzetközi szinten is értelmezhető legyen, és nyomot hagyjon a benne megfordulókban. A százéves pesti bérház földszintjén megnyílt cipőbolt így akár Berlin, Zürich vagy Firenze belvárosában is állhatna. Bárhol, ahol még ma is élnek igazi mesterek: festők, cipészek vagy… építészek.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »