építészet : környezet : innováció

Kétlakásos családi ház Pesthidegkúton

Pesthidegkútra tervezett kétlakásos családi házat Kubinyi György és Gál Éva. Bemutatjuk a letisztult, faburkolatos, mértéktartó épületet, amely áramló tereivel, tiszta szerkesztésével bizonyára gazdaságos, szerethető otthona lett tulajdonosainak.

Noha a XX. század eleji pesthidegkúti nyaraló épületek – amiket tehetősebb állami tisztviselők építettek és többé-kevésbé átépítve még mindig található néhány ezekből a környéken - homlokzat képzésében a fa felületek jelentős szerepet kaptak és a telken is állt egy fa melléképület (1. kép) - szépen, kicsit giccsbe hajlóan öregedő deszka burkolattal - mégsem ezek voltak az egyedüli tényezők, hogy faburkolatot terveztünk.

faház a telken, fotó: Kubinyi György

utcai homlokzat a kertből, fotó: Kőrösi Péter

kerti homlokzat, fotó: Kőrösi Péter

A két utcára nyíló telekre kétlakásos családi házat terveztünk, ez megadta az épület tömegének hosszan elnyúló alapkarakterét. Úgy gondoltuk, hogy a faburkolat függőleges vonalainak ritmusa jól illeszkedik az épület tömegének vízszintes hangsúlyához és a zárt, kevés nyílászáróval megbontott utcai homlokzatok kialakításánál is jól ellenpontozza egymást a néhány nagyobb üvegfelület és a finom textúrájú északi fenyőből készült keskeny-elemes faburkolat. A faburkolat vonalszerű hangsúlyait idéztük vissza az emeleti nyílászárók kiesés védő mellvédjeinek pálcáival. A faburkolat anyaghasználatát és a hosszú tömeg szigorúságát a belső terekben is tovább vittük fa födém tervezésével és a terek egyszerű formálásával. Ugyanakkor a belső terek esetében a formálás, a térképzés alapvető szempontja a terek egyszerű alaprajzú lehatárolása mellett, azok egymásba nyitása volt, így a terek egymásba folyását, áramlását értük el. A terek ilyetén összenyitása, szerintünk jól leképezi egy család életét, ahol a közös terek füzérében mindenki megtalálja a maga helyét, egy tolóajtóval akár nagyobb szeparáltságban is. A teljes elkülönüléshez, pedig ott az emeleti saját szoba.

Gál Éva, Kubinyi György

 

vélemény írásához jelentkezzen be »