építészet : környezet : innováció

Kertészeti kutatóközpont a Józsefvárosban

Novák Sándor diplomamunkája a városi zöldterületek hiányára keresi a választ. Terve a Józsevárosban, az üresen álló szeszgyár területén létesítene kertészeti kutatóközpontot.

Koncepció

Budapest egyik nagy problémája a zöldterületek hiánya, azok alacsony minősége. A diplomamunkámban ennek a helyzetnek a változtatására törekedtem, egy olyan funkcióval mely megalapozza a jövőbeli zöldterület fejlesztéseket és azoknak biztos hátteret teremt. Józsefváros egy fejlődő részén belül helyeztem el a kertészeti kutatóközpontot így valós körülmények között folyhatnak a vizsgálatok. A központ város léptékű célkitűzésén kívül lokálisan is javítani szeretné a környezetét, az időszakosan nyitott kutatókerten kívül egy közpark is létrejön, mint az utca térbővülete, ezzel csatlakozik a kerület többi jól működő parkjának sorába. A területen a kertészeti kutatás minél szélesebb spektrumát le akartam fedni minél több lehetőséget biztosítva ezzel a jövőbeli projektekre. Az épület közösségi jelleget is kap, így a városi növénytermesztés iránt érdeklődők is információkkal gazdagodhatnak a területen.


Helyszín. Kertészeti kutatóközpont a Józsefvárosban (Tervező: Novák Sándor)


Funkció

A terület meghatározó eleme a két kert melyek alakították az épületek tömegét, egymásra reflektáltak a tervezési folyamat során. Az központ felépítését tekintve három fő részre osztható: a hidropónia épületére, mely egyben a tervemben részletesen kidolgozott egység, a kutató tömbre és az üvegházra. A hidropónia a növénytermesztés egy új formája mely választ ad az élelmiszerek iránti egyre növekvő igényekre, mindezt környezetbarát, energiatakarékos módon teszi meg. Ebben a rendszerben nincs szükség termőtalajra a növényeknek, minden tápanyagot vízen keresztül kapnak meg. A termesztés intenzív módon folyik ebben a mesterségesen kialakított környezetben, a napfényt kiváltja a LED világítás mely spektruma a növényeknek szükséges tartományt fedi csak le, így kevesebb energiát használ fel. A növények gyorsabban, vegyszerektől mentesen nőnek, kevesebb víz és energiafelhasználással, így a környék piacaira és vendéglátó helyeire olcsó és jó minőségű és friss zöldségek tudnak érkezni az év bármely időszakában. Ebben a technológiában még számos lehetőség van mely felfedezésre és optimalizálásra vár, így ez is a kutatás aktív részét képezhetné a projektben.


Axonometria. Kertészeti kutatóközpont a Józsefvárosban (Tervező: Novák Sándor)


Helyszín, beépítés

Választásom a józsefvárosi volt szeszgyár területére esett mely a kilencvenes évek vége óta üresen áll, egyetlen a környezetéhez való csatlakozási pont a változatos magasságú tűzfalak voltak a telek északi oldalán. Környezete őrzi még a kerületre jellemző, de lassan eltűnő félben lévő változatosságot, ugráló épületmagasságok, múlt századi és új építésű házak egyaránt jelen vannak. Nem akartam, hogy az épület elzárja a kutató kertet a külvilágtól, azonban a teljes megnyitás, az épületek pavilonszerű viselkedése se lett volna jó megoldás, mivel a vizsgált ágyásoknak szükségük van védelemre. Ez eredményezte a kutató tömb földtől való elemelését így az utcáról a fémszövet kerítésen keresztül belátható az egész kert az átjárás azonban csak bizonyos időszakokban lehetséges. Az L alakú földtől elemelt épülettömeg a hidropónia és az üvegház épületéhez csatlakozik. A hidropónia épületének magassága a funkcionális igények miatt változik, illetve ezzel reflektál a környezetében lévő épületek váltakozó magasságára, mivel ezek megléte csak kérdéses ideig biztos. Az üvegház tömegével szintén funkcionális igényeket elégít ki, továbbá részemről ez egy kitekintés a közelben lévő egykori Ganz gyár hagyatékára.


Kertészeti kutatóközpont a Józsefvárosban (Tervező: Novák Sándor)


Illeszkedés

Hagyományos értelemben nem lehet azt mondani hogy az épület illeszkedik a környezetéhez. Anyaghasználatában, formavilágában, részleteiben funkciójában eltérő attól. Nem olvad bele a város szövetébe, abból kitűnik, egy újfajta szemléletet tükröz, fellazítva a szövetet új közterületet hoz létre, egy kis élhető egészséges sziget csempész a sok aszfalt és tégla közé. Nem illeszkedni próbál a ház hanem új értékekkel gazdagítani a környezetét, újszerű formákkal reagálni a meglévő elemekre.


Látványterv. Kertészeti kutatóközpont a Józsefvárosban (Tervező: Novák Sándor)


Anyaghasználat

Az épület acél pillérvázas szerkezetű, a födémek bentmaradó trapézlemez zsaluzatúak. A homlokzatburkolat Rodeca hőszigetelő polikarbonát rendszerű, mely elé egy acél szerkezetű árnyékoló endszer kerül feltekerhető textil árnyékolókkal.

vélemény írásához jelentkezzen be »