Nézőpontok/Kritika

Jót, s jól! De hová?

1/14

A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea

A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Szépművészeti Múzeum 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Szépművészeti Múzeum 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
1/14

A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea

Jót, s jól! De hová?
Nézőpontok/Kritika

Jót, s jól! De hová?

2013.05.08. 16:11

Cikkinfó

Szerzők:
Ráday Mihály

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
26

"Nagyon nehéz megszólalnia ebben az ügyben annak, aki már tapasztalta, hogyan lehet kiforgatni a szavait, hogyan lehet „rákenni" a felelősséget ok nélkül is – ha a sikertelenséghez valakinek bűnbakra van szüksége." - Ráday Mihály a Múzeumi Negyedről. 

2013. áprilisában a Magyar Urbanisztikai Társaság vitájának bevezető szövegében, a Múzeum-liget koncepciójának ismertetésekor, az Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes Projektiroda vezetője, Rostás Zoltán (ismét) elmondta, hogy én voltam az, aki megakadályoztam a Szépművészeti föld alatti bővítését…


A Szépművészeti Múzeum 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
2/14
A Szépművészeti Múzeum 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea



2009 őszén a Szépművészeti Múzeum felkért, hogy írjam meg a véleményemet a tervezett Hősök terei beruházásukról a Múzeum által finanszírozott folyóiratba. A felkérést elfogadtam és a Museum Caféban meg is jelent a cikkem karácsonykor, majd februárban – másodközlésként – a Népszabadságban is. Akkori véleményemet ma is könnyű összefoglalni:

1.) át kéne gondolni, hogyan lehetne a fejlesztést együtt csinálni a tér másik oldalán álló – s szintén állami tulajdonban lévő – Műcsarnokkal. Ha lenne ma olyan intézmény, mint a Budapest világvárossá növekedése idején volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, természetes lenne a rész-megoldások keresése helyett az egészben való gondolkodás, tervezés.

2.) jó lenne elhagyni a felszíni megjelenés két drasztikusan hangsúlyos elemét. Ebből az egyik szerint bezárnák a Szépművészeti Múzeum főbejáratát, a díszlépcsőt pedig felsliccelnék, hogy a térről ne fölfelé „vonulva", hanem a pincébe lesétálva, majd onnan fel legyenek megközelíthetők a régi és az új kiállítási csarnokok. A másik számomra ellenszenves ötlet a Hősök tere – Dózsa György út sarkára telepítendő három emelet magas liftház terve volt, aminek mérete és megjelenése nem a funkciója, hanem a térre elhelyezendő új „építészeti jel" kérdésében volt a tervező és megbízója számára fontos. Közben elindult egy – mások által (!) szervezett – aláírásgyűjtés az interneten, a tér átépítésének ilyen feltűnő módja ellen. Kértek, írjam én is alá. Persze, hogy aláírtam!

Ma is az a véleményem, hogy a Hősök terén, a két múzeum-épület és a Millenniumi Emlékmű környezetében van elég „építészeti jel", az 1929-re a szobor-együttessel, s 1938-ra az új térburkolattal elkészült, máig fennmaradt együttes bolygatása helyett másutt kellene új jel-értékű (ahogy másképp nevezik: ikonikus) fejlesztésekbe fogni. (Jó hír, hogy most tervezik a II. világháború óta csak raktárként használható ú.n. „román csarnok" helyreállítását a Szépművészeti Múzeumban.)

Rostás Zoltán maga „adta fel a labdát", amikor a MUT fent említett fórumán egy mondatban megemlítette (és ki is vetítette!), hogy jobb ötlet esetén új helyszínben is tudnának gondolkodni…!

Ezzel egy időben, vagy még előtte Baán László, a már összevont Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget „projekt" miniszteri biztosa az építészeti tervpályázat meghirdetését is bejelentette már. Most az Új Művészet felkérésére leírom az új „Múzeum Liget" koncepcióval kapcsolatos véleményemet, megint „belecsapok a lecsóba!

Meggyőződésem, hogy előbb a helyszín kiválasztásával kellene foglalkozni, az építészeti tervek csak azután jöjjenek! Még nem tudhatni, hogyan jelenne meg ez a „fejlesztés" Budapesten, máris van min vitatkozni, hiszen a helyszínválasztás és – részben - az alapkoncepció is elhibázott már! Egyik vitatható kérdés az, kell-e egységes múzeumi negyed?

Az, hogy szükség van néhány új múzeum-épületre, az nem kétséges. De azon már érdemes elspekulálgatni, vajon miért együtt, egy helyszínen? Van annak előnye, hogy a Tate Gallery és az új Tate Modern másutt van, s nem egymás mellett áll a National Gallery, meg a British, meg a Victoria és Albert Museum, a többiekről nem is beszélve. A felhőkarcolók múzeuma egy fél manhattannyire van a Museum of Modern Art-tól New Yorkban, s az sem a Metropolitan mellett áll. Bár az igaz, hogy az utóbbival szemben ott a Guggenheim - viszont ezt nem a Central Park csonkításával építették meg… Kétségkívül olyan is létezik a világban, hogy néhány múzeum egymás közelében áll. De az ilyen a ritkább. Ráadásul az az igazán ésszerű, ha egy világváros minél nagyobb területen szeretné magát megmutatni! Ma Budapestet (legfőképpen) a Vár, a Vörösmarty tér és a Hősök tere jelenti. És a romkocsmák…

Ha megkérdezi az ember a Műszaki Múzeum gazdáit, szeretnének-e egy igazi kiállítóhelyet végre? Lehet erre válaszolni „nem"-mel ott, ahol a legtöbb anyag egy raktárházban várja, hogy valahol végre megtekinthető legyen?

Ha megkérdeznénk az Építészeti Múzeum mára egyetlen emberre lebontott „személyzetét", vagy az építész-műemlékes-építészettörténész szakembereket, kell-e egy épület az építészeti múzeum máris gazdag gyűjteményének? Vajh, mi lehet a válasz?

Ha megkérdezi valaki a volt bírósági épületben elhelyezett Néprajzi Múzeum gazdáit, szeretnének-e vidékre települni, vagy inkább egy új nagy, már múzeumi célra épülő palotát a fővárosban, vajon milyen válaszra számíthat?

Ha az a kérdés, kell-e a fotó történetének a Nagymező utcai és a kecskeméti kiállítóhelyeken túl egy nagy, egy új, egy erre a célra született bemutató- és gyűjtőhely, vajon tiltakozni fognak?


A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
7/14
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea



Ez így hosszan ragozható. Nem véletlen talán, hogy a tervpályázat kiírását előkészítő munkába múzeumi szakembereket hívtak meg, urbanistát, magához a városhoz értő fejlesztőt, védőt nem. Tényszerű, hogy rengeteg alternatív javaslatról lehet és érdemes tárgyalni. Szerintem kell is. Mondom ezt művészettörténészként, a múzeumok, gyűjtemények és kiállító helyeik látogatójaként, támogatójaként, de legfőképpen úgy is, mint aki megkísérel egy egész városban gondolkodni.

Remek lehetőségek vannak – például – az Iparművészeti Múzeum közvetlen környezetében! Üres a lebontott Cirkogejzír telke, mely összefügg a háború óta üres (és egyébként beépítésre szánt) telekkel, amit Markusovszky térnek neveztek el. Közvetlen ezek mellett ott van két hasznosítható lakóház és az UPC irodaépülete. (Most nem foglalkoznék azzal, mi mennyibe kerül/ne, hiszen a projekt bárhol valósul/na meg rengetegbe kerül majd.) Ehhez még hozzágondolható, hozzákalkulálható a kiürített Schöpf-Merei Kórház épülete, udvara, s egy tűzfal-takarásnyi hely még ott is beépíthető. Elképesztő méretű üres, lebontott háztömeg helyén feltárult beépíthető terület van a Tűzoltó utca partja mellett, üres házhelynyi átlátással az Üllői útra, közvetlenül a metró-állomással szemben.

Hihetetlen méretű, üres, beépíthető terület van a következő metró-állomásnál is, a Népligettel szemben. Sürgős lehetett lebontani ott a – saját múzeumi gyűjteményt is kezelő - katonai akadémiát, de a helyén eddig semmi sem épült.

Megnézte bárki is, mekkora épület pusztul most közvetlenül a Millenáris fogadóépületével szemben a Széna térnél, a Fény utca mellett, forgalmas, jó közlekedéssel elérhető, népszerű helyen, a Mamut közvetlen szomszédságában? Az egykori Ganz-gyár „M" jelű épülete – úgy tűnik, senkinek sem kell. (Ha építészeti múzeum lenne, még egy templom, egy szélmalom is beférne…) És mennyi beépíthető hely van még a környezetében. Aztán mennyi lesz még, ha valóban lebontják a volt Kohó és Gépipari Minisztérium már lebontásra ítélt (!) Margit körúti szalagházát?

Többször született már döntés arról, hogy a Vár nyugati oldalán a Teleki, avagy József főhercegi palota és a királyi istálló/lovarda ostromban megsérült, majd a ’60-as években (!) lebontott épületeit visszaépítenék. Ezzel a helyszínnel mi van? Ha a tervezett házak megépülnének, nem lenne gond a Széchenyi Könyvtár helyhiányával, s a Nemzeti Galéria gyűjteményét „kézben" lehetne átvinni a Szent György tér másik oldalára.

Mindegyik említett városrészben van mód több múzeum háttérbázisának, kiszolgáló egységeinek, raktárainak helyet biztosítani. És ez a sor is folytatható! Van tehát hová építeni, s akár új építészeti kihívásoknak megfelelni, „ikonikus" műveket alkotni is a Főváros területén!

Mert ugyebár, ha megkérdezzük az építészeket, akarnának-e, ha módjuk lenne rá, „jelet hagyni" a városban, új építészeti remekkel gazdagítani Budapestet, mit válaszolhatnának? Természetesen igen! De azt, hogy hol, azt a város egészének – nem a kormányzatnak, nem egy kerületnek, hanem Budapestnek kell eldöntenie. Mégpedig előre, nem akkor, amikor már a tervek készen állnak, mégpedig egy bizonyos, már eldöntött elhelyezési koncepció szerint.


A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
14/14
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea



Teljesen megalapozatlan az a kiindulás, hogy a Városligetbe azért kell újabb megamúzeumokat hozni, mert azok majd egymástól is várva a látogatókat, növelik az idegenforgalmat Budapesten és Magyarországon. Jobban, ha egymás- és a már meglévő múzeumok mellett valósulnak meg. Vajon hányan voltak a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum és a (Műszakival összevont) Közlekedési Múzeum kiállításain ugyanazon a napon? És akkor még be sem néztek az ország leglátogatottabb kulturális létesítményébe, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe és a Budapestet híressé tevő gyógyfürdők egyik legnevezetesebbikébe, a Széchenyibe…

A sok látnivaló közötti szünetben volt idő vajon egy kis láblógatásra a tó partján, vagy megnézni a Liget szobrait, esetleg beülni valahová, inni, enni valamit? Járható-e az a gondolkodás, ami (hogy átvegyek egy már hallott erős megfogalmazást) úgy szól, hogy a Városliget az új múzeumi negyed hátsó kertjévé válik – ha a terv megvalósul. Szerintem nem.


A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
8/14
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea



Azért sem, mert az új épületek helye – ha nem akarnának kivágni újabb fákat sehol – nem kerülhetne máshová, csak a Felvonulási térre, amit ma részben ’56-osok terének is hívnak. Vagyis az új, megfelelő méretű épületek eltakarják a Városliget elől a napot, a levegőt, ahelyett, hogy visszakapná a Liget, a park azt, amit elvettek tőle!

Történelmi tény, hogy az Aréna út (1945. óta Dózsa György út) mellett 1951-ben széles sávban kiirtották a Ligetet, s lebetonozták, hogy legyen hol az állami nagy rendezvényeket (április 4., május 1.) megtartani. A köztudatban ott a Regnum Marianum templom, de elfelejtették a Helka és Kelén történetét megjelenítő „tündéri" színesen világító szökőkutat, az 1896-ra felállított fontaine lumineuse-t, s vele a park ma már nem létező sétányait. Emlékeznek a Sztálin szoborra, a Lenin szoborra, nézik az ’56-osok és a Tanácsköztársaság emlékművét, meg az „Idő-kereket", de nem gondolnak arra, hogy a troli azért bújik az Ajtósi-Dürer sor sarkán a Városliget fái közé, mert itt, a széles betonon nem mehet(ett). Még pedig azért nem, mert a katonai díszszemlék ágyúcsövei leszakították volna a felsővezetékeket. A repülőgépekről már nem is beszélve! Ugyanis a lebetonozott park tartalék katonai repülőtér funkciójának is megfelelt.

Vagyis a területre építendő hatalmas múzeum-épületek nem csak a (néhányak által) vitatott szobrokat küldenék süllyesztőbe, de azt a lehetőséget is, hogy a Rákosi-korban lebetonozott Városliget visszanyerhesse eredeti méreteit. Tehát az akkor elkövetett, politika által vezérelt hiba most, több mint hatvan évvel később véglegesítést nyerne.


A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
1/14
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea



Meggyőződésem, hogy ha a politikai döntést megváltoztatva, mégsem itt épülne meg az új múzeum-épületek sora, hanem a korábbi kezdeményezések után végül a József nádor létesítette Városliget, a város ma (még) legnagyobb parkja növekedhetne vissza eredeti méretére, az lenne az igazi nyereség. Ez lehetne fontos politikai siker forrása! Ma, amikor minden fa kivágása indulatokat szabadít el – jogosan -, miért ne nyerhetne a fásítás, a parkosítás itt, eredeti helyén?

Azt is hallottuk az érvelés során, hogy itt volt a Millenniumi Kiállítás épülettömege, s a XX. század második felében a Budapesti Nemzetközi Vásár. Igaz. De már nincsenek ott. Az előbbi ránk hagyta a Mezőgazdasági Múzeumot, az utóbbi emléke – miután kiköltöztették a Ligetből - a Petőfi Csarnok néven közismert pavilon. Nem kellene újból beépíteni a Ligetet, sem elszórtan elhelyezhető épületekkel, sem sorba állítottakkal, hogy elvegyék a fák helyét és a napfényt a még élő fáktól. A Városliget maradjon az időszakos rendezvényeké, a már ott álló intézmények látogatóié, meg azoké, akik csak sétálni, andalogni, csónakázni keresnék fel.


A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea
10/14
A Városliget 2013. május 8-án - fotó: Siető Andrea



Majd elalszik ez is, mint a" kormányzati negyed" - hallom, nem érdemes vele foglalkozni. Nem állnék be ebbe a sorba. Múzeum épületekre szükség van, újakra is. Ezek elhelyezésére azonban számtalan más városrész is kínálkozik Budapesten. Azt hiszem múzeumi szakembereknek, építészeknek, városrendezéshez, városfejlesztéshez értő szakembereknek együtt gondolkodva kellene most, még időben(!) befolyásolni, megváltoztatni a készülő döntést.

Újra kellene gombolni a kabátot.

Ráday Mihály

 

 

Vélemények (26)
lecsó
2013.05.10.
10:51

A kormánynak múzeumprojekt kell. A múzeumosoknak négyzetméter. A tájépítészeknek, városvédőknek pedig a minél kisebb felfordulás. Tehát ez idáig 2:1 oda. A múzeumosokat kellene meggyőzni, hogy a négyzetmétereiket akkor is megkaphatják, ha az nem egy rakáson lesz, és utána közös erővel rávehetnék a kormányt, hogy a sikerpropagandát ne az egy nagydarab műtárgyra, hanem a széleskörű szakmai egyeztetéssel létrehozott hosszútávú(!) fejlesztésre alapozza. Ki lehet ebből az egészből úgy is jönni, hogy mindenki nyer rajta. Ehhez viszont egy fejlesztési koncepciót kellene letenni az asztalra - méghozzá most. És ezt az építészszakmának kell letennie, nem a kormánynak, mert különben olyan is lesz. Számos javaslat hangzott el lehetséges helyszínekről, össze kellene ezeket foglalni, és egyben bemutatni hogy az egyes alternatívák hogyan kapcsolódhatnak más konkrét beruházásokhoz illetve fejlesztési célkitűzésekhez. Ha ez megvan, máris megvan az alap a továbblépésre. Viszont ha ez nem lesz meg, akkor marad az, amit a kormány a projektmenedzsereivel, tanácsadóival, fülbesugdosóival kiötletel magának.Lehet választani. Most még.

bardóczi
2013.05.10.
15:39

@lecsó: Hmm. Hát szerintem konkrétan Ráday cikke (de az enyém sem) a minél kisebb felfordulásról szól. Én kedvelem a cirkuszt, a helyén. Fejlesztésellenes sem vagyok, ha van a dolognak (a pénzeltapsoláson kívül) értelme. A Múzeumliget koncepciónak konkrétan nem sok, a ligetben pedig gyakorlatilag zérus. A város más területein talán. Itt egyébként pusztán annyiról van szó, hogy továbbra is zöldmezős beruházásokban gondolkodunk, ha eszünkbe jut Budapest fejlesztése, vagy elkezdhetünk a városrehabilitációról beszélgetni végre. Legalább olyan szép a feladat. És konrétan azzal is gond van, hogy az állás nem 2:1, hanem 4:3. Múzeumosoknak négyzetméter és múzeumszerű múzeum kell. Politikusoknak szalagátvágás. idáig oké. A gond ott kezdődik, hogy építészeknek munka kell, bürokratának meg kevés nagy zöldmezős (ezért egyszerűbb) projekt. Így lesz az egyik oldalon négy. A másik oldalon a városvédőknek értékvédelem kell, a tájépítészeknek és amit képviselnek egy picivel több hely a nap alatt, a népnek meg sok piciny, apró, nagyon sok macerával járó, nagyon bosszantóan szisziszifuszi, a hétköznapi életet azonban sokkal jobbá tevő problémamegoldás kéne (baromira nem múzeumi negyed, sem léptékében, sem programjában). És kábé ezeken az antagonisztikus ellentéteken siklik el minden. És kábé ezért nem várható az, hogy az építész szakma fog lerakni más koncepciót az asztalra, jelesül már csak azért sem nagyon, mert a Múzeumi negyed koncepciót is az építész szakma rakta le...

lecsó
2013.05.10.
17:07

@bardóczi: Az inkább csak egy szófordulat volt, de talán idézőjelbe kellett volna rakni.Úgy tudtam, a városligeti múzeumi negyedet a kultusztárcánál találták ki.Abból, hogy "az építészeknek" munka kell, miért következik, hogy sok kisebb helyett egy nagy projekt lenne az érdekük úgy általában?Szerintem tájépítészeti, városvédelmi lépéseket, megfontolásokat nem a kormánytól kell várni. Általában sem, konkrétan a mostanitól pláne nem. Nem várni kell tőle, hanem ki kell kényszeríteni belőle. Azok az ellentétek pedig lehet, hogy többnyire csak kényelmességből fakadó rugalmatlanságok.

bardóczi
2013.05.10.
17:59

@lecsó: Az építészeknek munka kell, (vessző) a bürokratának kell a sok kicsi helyett az egy nagy projekt. (pont). Így érthető? Ez két tagmondat. 

A múzeumi negyed proto változata a "Budapest Holnap, Holnapután" című brossúrában jelent meg először - tudomásom szerint (55-56. oldal), akkor még elsősorban a Nyugati térségére koncentrálva, de azért a felvonulási téri placcot is erre a célra lestoppolva, amelyet kevés számú politikus és elintézőember, és sok létszámú (18) neves építész jegyez 2010-ből. A Finta József skicceivel összeszerkesztett iromány azért is érdekes, mert tulajdonképpen ez az alapja annak, ami most Budapesten fejlesztés terén történik. Ezt zömében építészek találták ki, mondhatnánk, ehhez a politika egyedül túl hülye lett volna. Érdekes olvasmány.

http://www.eptud.org/sites/default/files/Budapest%20holnap,%20holnaputan.pdf

FenyvesiHK
2013.05.10.
20:22

@bardóczi: Namármost a múzeumi negyed az ingatlanmutyisnak titulált Gyurcsány kormány féle kormányzati negyedet volt hivatva felülütni.(Erről L. Simon a Nagyításban már 2009-ben írt "Nyugati megoldások" című cikkében) A kiindulás még nem is volt rossz, mert a Nyugati Eiffel csarnoka és a kormányzati negyed területe volt megcélozva amoll. A program így hogy "múzeumi negyed" Tarlós, mint főpolgármester jelölt Budapest koncepció(program)tervében jelent meg konkrétan 2010-ben. Ebben még ilyen is szerepelt: "Művészeti-kulturális Gyermek- és Ifjúsági Központ", amitől valljuk be a gyengébb idegzetűeket kiverte a víz, mintha Rákosi pajtás szelleme suhant volna át a színen. A Finta féle kössük össze a Nyugatit a Városligettel 6B-s vázlatterv megvalósítása pedig amióta a WCC megépült, azóta nem hagyja nyugodni a várostarolásban(majd fintásításban) mindig élen járni szerető mestert.Ehhez csatlakozott aztán a nagy teremtő potenciállal megáldott Baán László közgazdász-múzeumigazgató kulturprojektor és a kör bezárult. A munkanélküli, feladatra éhes építészek közül meg csak lesz valaki kapható.Van az a pénz.

lecsó
2013.05.10.
20:24

@bardóczi: Te írtad, hogy az építészek a kormány oldalán vannak. De hagyjuk. Ami az anyagot illeti, egyrészt vannak benne más vad ötletek is (plázahíd, Inter-toldás), másrészt meg szerintem pont azt támasztja alá, amiről beszélek: "A szakma" kitalált valamit, a kormány meg rákapott. Ha most nem ezt kéne megint csinálni, akkor mit? (Pláne, hogy a dolgozat is azzal kezdi, hogy csak egy munkacsoport vitaindítója akar lenni.)A kormány, bármelyik kormány, egy elefánt: Egy vacak múzeum kedvéért nem fog trombitálni. De egy egész negyed - az már valami. Viszont ha tüske megy a talpába (mint a Szépművészetinél), akkor fogja magát és odébbáll. Mármost, ha elfogadjuk az elefántot elefántnak, akkor csak az a kérdés, hogy lehet-e úgy terelgetni, hogy haladjon is (a kedve szerint), és a porcelánbolt se törjön össze a léptei nyomán.

lecsó
2013.05.10.
20:30

@FenyvesiHK: Fintának véletlenül mindig a Demján-ingatlanok közelében jut eszébe valami nagy közprojekt. (Kivéve kedvencét, az angyalföldi toronyháztervet.) Nincs ezzel szerintem baj, feltéve, hogy a helyén kezeljük.

FenyvesiHK
2013.05.11.
07:07

@lecsó: Baj azért akad, mert ez a szemlélet a 70-es években gyökerező urbanizmus folytatása. Amikor is itt keletközépen úgy gondolták, hogy a múltból még mindig van mit eltörölni és ebben a nagy ikon Corbu is megerősítette őket, lenyomni az akkori frazeológiával „szlöm”-nek(slum) degradált történelmi városszövetet és felnyomni a „korszerű” épületeket, melyek korszerűsége mint tudjuk már akkor is egy évtized alatt leáldozott. Ennek visszafordíthatatlan veszélyességét jól példázza néhány nagyobb városunk, ahol a politikai vezetés szinte korlátlan döntési helyzetben támogatta ezt a törekvést.

A vétót emelőket, mint Konrád és Szelényi akik felszólaltak a tudomány nevében és előálltak veszedelmes településszociológiai kutatásaikkal és elméleteikkel elnyomták mint a csikket, Szelényi azóta ünnepelt professzora az angolszász egyetemeknek, Konrád pályája pedig az irodalomba fordult.

Mi meg itt maradtunk ezzel a látens veszéllyel, amely a hatalom és pénz jelen élenjáróinak előszobáiban továbbra is ezt a gondolkodásmódot képviseli.

Jó lenne azt képzelni pedig, hogy mi ( a társadalom )már ennél többet tudunk és akarunk egy koherens városfejlesztés címén, jó esetben az építészet értékteremtő éthoszával megszelídítve, formálva az arrogáns gazdasági expanziót.

bardóczi
2013.05.12.
06:52

@FenyvesiHK: Ahogy a brávót ma mondani szokás: +1

bardóczi
2013.05.12.
07:03

@lecsó: Szerintem a rendszerhiba a programnyelvben mindaddig fennáll majd, amíg az elefántot elefántnak fogadjuk el, és úgy akarjuk a porcelánboltban navigálni. Mert sajnos ez lehetetlen küldetés nagy porcelánáldozatok nélkül, akár jobbra, akár balra vesszük az irányt. Szerintem két megoldás van: az elefántot kivezetve a porcelánboltból át kéne vezetni kantárszáron a szafari parkba (rozsdazóna), vagy egy génmanipulációval az elefántból szorgos kis hangyabolyt kéne eszkábálni, ami nem tiporja össze a nippeket, de letakarítja a polcról a morzsákat, meg a koszt.

lecsó
2013.05.12.
13:40

@FenyvesiHK: Az a gond, hogy konkrétan Pesten lenne mit eltörölni (ipari zónák, lakótelepek), csak éppen nem sikerül. Másrészt ennek a centrális berendezkedésnek ma már szinte csak hátrányai vannak. Igazából, ha hirtelen meggazdagodnánk, másnap a fél várost el kéne kezdeni átépíteni (beleértve természetesen az elmúlt évtized lakóparkcsodáit is). Pl. Finta toronyház ötlete lélektani szempontból kifejezetten hasznos lenne, mert mindkét oldalon rengeteg frusztrációt szabadítana fel. A jelesek azért könnyebbülnének meg, mert megvolt az áttörés, az első lépés, a városvédők meg azért, mert nemcsak sikerült távoltartani a belvárostól a "karvalytőkét", de az épületnek köszönhetően kialakuló új vonzáscentrum esetleg tartósan is elterelhetné a figyelmet onnan.Én leginkább a rugalmasságot hiányolom Budapestről. (A felelősségvállalás mellett.) Ezen a helyzeten enyhíteni lehetne valamennyire, ha aktívabb párbeszéd folyna a hatalom-építészek-civilek háromszögben, és ezt az aktivitást szerintem az építészszakma tudná elsősorban növekedésre bírni.A másik probléma, illetve a probléma másik megközelítése, hogy milyen időtávra építesz. Évszázadokon át ez nem volt kérdés. És ma sem az, csak épp fordítva. Ahogy feljebb is elhangzott, az építészeknek munka kell. Ez pedig determinálja az időtávot. Pláne, mert a banknak, a beruházónak szintén kell a munka. Tehát egyedül a végfelhasználó érdekelt a tartósságban, neki viszont, egy bizonyos anyagi helyzet alatt legalábbis, nincs beleszólása a dolgokba. Kétségtelen, hogy nem vagyunk előbbre, mint az 50-es években voltunk. Az akkori építőipar központi vezérlő akarata, a Tegyünk tetőt - városiasat, lakótelepeset, modernet - az emberek feje fölé! jóval humánusabb és szociálisan felelősebb volt, mint a mai Pörögjön a négyzetméter, épüljön a Jel! (amely Jel természetesen magát a pörgést szimbolizálja). A legszomorúbb viszont az, hogy épp most tapasztaljuk meg, mi történik, ha egy pillanatra kizökken a kerékvágás, és a gyeplő kiesik a pörgetős kezekből. Az ócsai csoda és a többi remek elképzelés után hányan lesznek, akik a fejlődés zálogát nem a pörgés újraindulásában fogják látni?

lecsó
2013.05.12.
13:45

@bardóczi: Az elefántokat az ormányuknál fogva vezetik.

FenyvesiHK
2013.05.12.
17:23

@lecsó: “Az akkori építőipar központi vezérlő akarata, a Tegyünk tetőt - városiasat, lakótelepeset, modernet - az emberek feje fölé! jóval humánusabb és szociálisan felelősebb volt, “

Az akkori építőiparnak nem volt vezérlő akarata, csak pártutasítása. Háború utáni országról beszélünk, amit javarészt újjá kellett építeni. Ezt lehet jól és nem jól is csinálni, ami függ a ráfordítható összegtől, de függ(hetett volna) az emlegetett értékteremtő NEM “központi vezérlő akarat” által irányított építészeti tevékenységtől is.

Amit az 50-es de a további kádárévek adtak az embereknek a “városias lakótelepes modernet” az volt a CS lakás klasszicista oromdíszekkel, a falu kockaházai és mindezek koronájaként a panel. 11db ! házgyár áldásait döntötte rá egy országra az akkori hatalom( and Moszkva), ahol 9 db százezres népességet meghaladó város található mindösszesen. Sokszoros ócsai baromságokkal eszement pazarlással és a diktatúra egyáltalán nem titkolt, praktikus emberkezelő szándékával. (Sok jó emberrel kis helyen bármi megtörténhet….) Csak ezt már lassan befedi az idő.

Az akármilyen(!) lakáshoz jutás is egy szem volt a láncban, amit pártatyuska benyújtott a zárt ketrecében ülő csecsemőnek felülről, mint egy csörgőt az Ibusz út, a háztáji meg a Moszkvics-Trabant mellé és bizony nem ártott párttagnak lenni, ha biztosra akart menni az ember.

EZT az örökséget hordozzuk most a hátunkon, mellétéve a semmivel sem különb karvalytőkei álluxust vagy a megoldjuk okosba családiházak tömegeit. Szóval humánumról és szociális felelősségről az általam említett szerzőpáros tudna mesélni, aki keresztül-kasul bejárta ezt a nem túl nagy országot, amit két különböző előjelű politikai rendszernek sikerült ma ismert állapotára hozni. És a történetnek még nincs vége.

Pákozdi Imre
2013.05.12.
18:59

@bardóczi: Ez az elefántnavigációs hasonlat bingó. A budapesti elefántoknak amúgy nem az ormányukkal van a baj, hanem a fülükkel. Bármilyen nagy és leffegős, csak fölfelé hegyezik, lentről nem hallanak meg vele semmit. Legalábbis ebből a vitából, úgy látszik, nem. Úgyhogy hé, hahó, főépítészek, főpolgármester, főosztályvezetők, múzeumi főigazgatók és egyéb, általunk etetett elefántok! Hozzátok beszélünk, tisztelettel...

lecsó
2013.05.13.
15:54

@FenyvesiHK: Laktam úgymond klafa kis kertvárosi negyedben, ahol mindössze a következő dolgok hiányoztak: csatornázás, kábeltévé, aszfaltozás. Pedig nem volt szegénytelep, és nem is az 50-es, 70-es években történt. Öröm volt elköltözni onnan.Nem akarom túlragozni a dolgot, hiszen csak annyit akartam mondani, hogy komoly erkölcsi különbség van aközött, hogy azért építek szar lakást, mert nagyon kevés a pénzem, vagy azért, hogy nagyon sok pénzem legyen.

lecsó
2013.05.13.
15:56

@Pákozdi Imre: Valóban, Magyarország elefántokban gazdag ország. Ráadásul jelentős részük afféle szent tehénnek van elkönyvelve.

Pákozdi Imre
2013.05.08.
21:52

Köszönet, Mihály, a világos statement-ért. Többen, hosszabb ideje lamentálunk ugyane irányban, hasonló érvekkel. De az, hogy évtizedes városvédő munkád által hitelesített tekintélyeddel ismét beszálltál, nagyon klassz dolog.

FenyvesiHK
2013.05.09.
16:26

@Pákozdi Imre: Egyszer már leírtam,de megint ide kívánkozik. Az ember elgondolkozik azon, hogy mennyivel vonzóbb lenne - akár egy világörökségi megerősítéssel -  helyreállítani és bemutatni a VILÁG ELSŐ TERVEZETT KÖZPARKJÁT, mint ugyanennek  megmaradt roncsait.

Az egy valódi turistaszenzáció lenne. Mert olyan másnak nincs és nem is lehet.

Egy olyan világelső közparkot bemutatni, ahová az európai kontinens első kéregvasútján lehet kilátogatni. Mert abban is mi magyarok voltunk az elsők. Ezek valódi szenzációk.

 Valamikor persze olyan emberek döntöttek a város fejlődéséről, mint egy Hild József, Pollack Mihály vagy Széchenyi István és az ügyet valóban szívén viselő József nádor, aki bár Habsburgnak született, de magyarként élt itt és tiszteséggel, magas intelligenciával szolgálta választott népét és annak fővárosát. Az általa vezetett Szépítő Bizottmány, majd későbbi utódja a Közmunkatanács, hivatalaik fénykorában nem a pénz panoptikumát, avagy a tőke bábszínházát, hanem az itt élők kulturális identitását építették ebben a városban, amelynek eredménye lett az az európai főváros, amit a kulturát kereső turista ezen máig ható érvényességű értékek miatt keres fel.Hiba lenne egyet is eltüntetni közülük.

Az is elgondolkodtató, hogy vajon milyen érdeklődésű turistacsoport kíváncsi az egy helyre gyűjtött - műszaki élet,fotó,építészet és néprajz - magyar szenzációira muzeálisan. A Budapestre irányuló turista forgalom nagyobb része egy Bécs-Budapest-Prága körutazás egyik állomásaként realizálódik vagy egy néhány napos látogatást jelent. Ez max.1 múzeumnézegetést feltételez, lettlégyen az akárhol a városban, csak gyorsan és jól meg lehessen közelíteni.

Véleményem szerint hatalmas siker lehetne egyik ilyen múzeumi programként,  az őt megillető fényében és pompájában helyreállított VÁROSLIGET, a világ első tervezett közparkjának, ha úgy tetszik szabadtéri múzeuma, amire méltán lehetnénk büszkék.

bardóczi
2013.05.09.
19:32

@FenyvesiHK: Nem kekeckedésként mondom és mindennel egyetértve, de én is megkaptam a tamáskodást és a kritikát és ezért írom hogy nem úgy pontos, hogy a VILÁG ELSŐ TERVEZETT KÖZPARKJA, hanem úgy, hogy a VILÁG ELSŐ KÖZPARKNAK TERVEZETT PARKJA. 

Merthogy tényleg a Hyde park már 1637-ben megnyílt a nagyközönség számára de a státusza ma sem közpark, hanem királyi birtok (magánterület), és tervezni VIII. Henrik idején szarvasvadászatra tervezték meg. 

Versenyben van még pl. a berlini Tiergarten (1742-től közpark) a Müncheni Hofgarten (1780-tól szabadon látogatható), vagy az Englisher Garten (1789-es megnyitással a köz számára) de előbbieket szintén az uralkodó kegye adta át a köznek, utóbbit meg invalidusoknak építették, aztán lett közpark. 

Azaz elmondható, hogy királyi vagy egyéb kertek garmadával voltak, amelyeket a felvilágosult abszolútizmus korában átengedtek a köznépnek, de a véletlenek és a körülmények sajátos következménye folytán (például, hogy a Habsburgok nem itt, hanem Bécsben művelték a kertkultúrát) a Városliget abban világelső, hogy eredendően közparknak épült és ez a státusza 1815 óta! Ez pedig egy olyan szintű tréfája a sorsnak a nagy nyugati demokráciákkal szemben, hogy ezzel méltán lehetne kampányolni annak a bizonyos budapesti turisztikai brandnek (lám-lám a pesti polgárság és az a közadakozás!) az erősítése során. Ma megnézném azt a Budapestet, amely közadakozásból megépít egy Városliget nagyságú parkot! Persze ha a sok múzeum miatt - az Orczy kerti fiaskóhoz hasonlóan - intézményi területté minősítik majd a Városligetet, akkor ez a 200 éves státusz semmivé foszlik egy pillantás alatt.

FenyvesiHK
2013.05.09.
20:01

@bardóczi: Bár én is így gondoltam, de kösz a helyesbítést, valóban így korrekt a megnevezés. Éljen a Bizottmány és Heinrich Nebbien tájrendező úr !

"Nebbien a terveken kívül egy részletes szöveges anyagot is csatolt a pályaműhöz, amelyben összegezte a kertépítészetre vonatkozó általános nézeteit. A bevezetőben kerttörténeti összefoglaló szerepelt, a következőkben a Városerdőnek, mint nyilvános parknak kapcsán kifejtette nézeteit a „népparkokkal” kapcsolatosan. Az volt a célja, hogy egy olyan parkot hozzon létre, amelyben az emberek jól érzik magukat, és amely kifejezi ennek a közönségnek a büszkeségét, magabiztosságát."

Hát körülbelül ezt szeretnénk érezni LIGETÜNKBEN ma is kérem szépen!

Mert ez a büszkeség és magabiztosság nem közgazdász kifundálású idegenforgalmista spekulációkból ered, hanem az itt élők valós igényeiből megvalósult produktumból, ami ma is betölti azt a fontos funkciót amiért létrejött.

bardóczi
2013.05.09.
20:21

@FenyvesiHK: Bár a Heinrich önmagát ökonomie rat-nak vagy wirtshaft rat-nak szerette nevezni, de a tiszteletbeli tájépítész cím így posthumus megilleti. Ebben (szakmai nevezéktan) például megelőzte őt Olmsted, ám a többiben meglepően azonosan, forradalmian gondolkodtak.

zim
2013.05.09.
20:28

@bardóczi: Kiváló a felvetés. Nem is értem, hogy Budapest turisztikai brandingje ezt még miért nem fedezte fel (?) (Pedig ez mennyivel jobb, mint a Pilis-szívcsakra...)

FenyvesiHK
2013.05.09.
20:43

@bardóczi: und Landschaftsarchitekt, und Agrarreformer, de mindenképpen egy unikális jó fej lehetett és jó, hogy erre járt....

(a Magyar Életrajzi Lexikon hálából francia származásúnak mondja a Lübeckben született Christian Heinrichet és a pályázati díját megkurtítja 100 arannyal(300 helyett 200) .....csoda-e ha forog a sírjában ?)

FenyvesiHK
2013.05.09.
20:48

@zim: Hát talán azért, mert József nádor már a sírban nyugszik és így nem tudja vezetni a turisztikai brandingek brainstormingjait. Sajnos.

Pákozdi Imre
2013.05.10.
07:19

@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK, hazánk történelmének tanulmányozáa során megszokhattuk, hogy nincs magyar származású magyar :-). De legyen ez az ősiségességi bizniszben utazók baja. A fontos az, hogy sokféle nációból számazó kiváló emberek képesek voltak magyarként alkotni és élni. Magyarnak lenni, magyarrá válni szinte divat volt a XIX. sz. során, és éppen ideje, hogy újra sikk legyen.

zim
2013.05.08.
20:41

jók a fotók... de azt is dokumentálni kellene, hogy hányan és hányan használják a Ligetet...

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk