építészet : környezet : innováció

John Hejduk: Wall House, Groningen, Hollandia (1973) 2001



Groningen városvezetése a nyolcvanas évek végén azt a felismerést tette, hogy kortárs építészeti tettekkel fellendítheti a város kulturális életét és a világ építészeti térképére helyezheti a pécsi léptékben mérhető várost. Ennek jegyében született meg a folyóparti múzeumi központ (Philippe Starck, Allesandro Mendini és a Coop Himmelblau, 1994), 1990 táján a belvárosi videopavilonok az akkor még nem annyira befutott dekonstruktivista építészek (Bernhard Tschumi, Zaha Hadid, Peter Eisenman valamint Rem Koolhaas) tervei alapján, és ekkor készültek a városkapukat jelző "markerek" is. Azóta az "ikonoktól" kissé eltávolodva, sorban valósulnak meg az újszerű városi létformákkal kísérletező munkák (pl. ilyen az epiteszforum.hu-n is bemutatott CiBoGa lakó- és üzleti negyed). A városi léptékű kísérletezésen túl a város nyitott volt arra is, hogy megvalósítsa John Hejduk (1926-2000) New York-i építészetteoretikus egyik legjelentősebb tervét, az 1973-as Wall House-t Groningen üdülőnegyedében.

Hejduk elsősorban elméleti építész és oktató volt, többek között Daniel Libeskind, Elizabeth Diller, Stan Allen és Toshiko Mori számára jelentette a mestert a Cooper Unionban (ahol maga Hejduk is tanult). Számtalan terve közül a Wall House egyik változata a hetvenes években majdnem megépült Connecticut egy dombtetőjén, de végül 2001-ig kellett várni a megvalósulására egy teljesen eltérő holland külvárosi kontextusban. Bár a kész házat nem láthatta már, a tervek átdolgozásán Hejduk is dolgozott még.

 

A ház változatos stílusú sorházak és nyaralóépületek között, egy nagy üres telek közepén helyezkedik el. A bejárat a telek hátsó végében található, onnan lépcső vezet fel egy apró irodába és egy hosszú folyósóra, ahonnan - a falon át - a három szintet elfoglaló lakóterekbe jutunk. Minden emelet egy-egy funkciónak ad otthont, földszinttől felfelé: hálószoba és fürdő - konyha, ebédlő és vendégmosdó - nappali. A házat a tó irányában magasodó hatalmas nyersbeton fal határozza meg; szó szerint ezen függeszkednek a biomorf formákat öltő lakóterek. Arra jártunkkor egyrészt a szokatlan májusi holland fülledtség várt bent, mert az ablakok többsége nem nyitható..., másrészt a látványt mindhárom irányban keretező ablakok, hol hagyományos kerettel, hol hosszan elnyúló keskeny réssel, amely valamely homlokzat íveit követi. Az emeletek között a faltól szintén eltartott lépcsőház-hengeren keresztül lehet közlekedni.

 

Hejdukot nem a hagyományos építészeti gyakorlat kérdései foglalkoztatták. Kezdetben geometrikus formákkal, kockával, ráccsal, keretekkel kísérletezett Piet Mondrian és Mies van der Rohe hatására, később a geometrikus formák és az ívelt fal viszonya foglalkoztatta. Ezután kezdett allegorikus kompozíciókkal - különböző kombinációjú és színű sík felületekkel és ívelt tömegekkel -, saját kifejezésével "maszkokkal" - foglalkozni, amelyek egy szubjektív, asszociatív építészeti nyelv használatát fejezték ki. A Wall House esetében a fal a fizikai átmenetet jelképezi az eltérő idősíkok, az elől és hátul, a nyitott és a zárt között. A költői kísérletek legtöbbször távol tartották Hejdukot a konkrét társadalmi, materiális és klimatikus kontextustól, és épületei - ha megvalósulnak - többségükben alkalmatlanok lettek volna a pragmatikus hétköznapi igények kielégítésére. A Wall House sem kivétel ez alól, ám - mint írják róla - ez a ház is birtokolja a lakás költészetét, ahogyan helyet teremtünk magunknak a világban, azaz elsősorban az elbeszélés, történetmesélés kreatív aktusait.

 

A ház 2001-ben készült el, majd néhány évnyi tanácstalanság után végül egy alapítvány vette kézbe a gondozását - nekik köszönhető, hogy mi is bejárhattuk. A Wall House ebben az évben már látogatható, ősztől pedig egy artist in residence pályázat keretében be is lakható.

 

 


Építész: John Q. Hejduk
Kezdeményezés: Groningen Önkormányzata
Megbízó: BAM Woningbouw BV
Projekt tervező: Noordeloos architecten & Thomas Müller

som
fotó: me>mo, Somlyódy Nóra

Hejduk néhány munkája:
Kislevitz Residence, New York City; 1977
Cooper Union House 7, 1967
Laurel Trevisano House, 1967
One-Half House, 1966 (terv)
"House of the Suicide" és "House of the Mother of the Suicide," a Whitney Museum of American Art (New York) udvarán

Kártyatorony (vagy Joker) - Groningen egyik kapujában, 1990

Groninger Museum Keleti Pavilon (Philippe Starck, Allesandro Mendini és Coop Himmelblau, 1994)

Groningen az archiguide-on

A havi téma megjelenések támogatója a
Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége

 

vélemény írásához jelentkezzen be »