építészet : környezet : innováció

Játékszín, Balatonfüred

Chvalla Diána diplomamunkája, 2008
Széchenyi István Egyetem
Műszaki Tudományi kar
Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet
Építészmérnök egyetemi szak

Balatonfüred a Balaton-part műemlékekben és hagyományokban leggazdagabb városa. Történelme évszázadokra tekint vissza. Füred lakóinak és vendégeinek életformáját, magatartását mindenkor alapvetően meghatározta a történeti hagyomány. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza és miután a füredi savanyúvizet gyógyvízzé, illetve gyógyforrássá nyilvánították 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a "Szőlő és a Bor Nemzetközi városa".

Balatonfüreden a színjátszás komoly múltra tekint vissza. A színház által lett a nemzeti művelődés egyik bölcsője, az ország szellemi életének egyik központja. 1831. július 2-án itt nyílt meg a Dunántúl első kőszínháza, a magyar színháztörténet harmadik kőépületeként. Évekkel azelőtt játszottak már itt magyar nyelven, mielőtt még a fővárosban lett volna a Magyar Nemzeti Játékszín.

A városra jellemző a kétpólusosság, vagyis két középpont köré szerveződés. Egyik az úgynevezett Óváros, a másik pedig a Balaton-part körül alakult ki. Utóbbihoz köthetőek az idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények, szállodák, éttermek stb. többsége, valamint a város műemlékeinek zöme. A tervezett játékszín Balatonfüred alsó városrészének központjában, rendkívül frekventált helyen található, az egyetlen ekkora léptékű összefüggő ingatlan a várostestben. A várost átszelő és a Balaton-parton végighullámzó út egyik fontos csomópontja. Egyszerre van kellően védett szituációban, másfelől pedig geodéziailag domináns helyzete előtérbe helyezi, a város fölé emeli.

 

Játékszín, Balatonfüred - makett
Játékszín, Balatonfüred - makett

 

A 2004- ben a „Balatonpart Ékköve I.” pályázati projekt részeként a tervezési terület közvetlen környezetében lévő reformkori városrész teljes egészében megújult. Az idei évtől pedig a város szépítésére irányuló fejlesztések tovább folytatódnak. A „Balatonpart Ékköve” projekt III. részeként már sokszor felmerült a kérdés, a Huray piac területének hasznosításáról, és ezek között szerepelt az is, hogy a hagyományok ápolása, és újjáélesztése keretében egy színházépületet kéne építeni a területen, mely méltó emléke lehetne az egykori füredi kőszínháznak. Valamint a terület kulturális célú hasznosítása fontos lépés lenne az alsó városközpont rehabilitációja szempontjából.

A koncepció fontos része az elmúlt években felújított alsó városközponttal és a Balaton-parti korzóval való szerves kapcsolat kialakítása. Ezért is választottam elsődleges telepítési tényezőként a gyalogos forgalmat, vagyis a város meghatározó, nyári estéken élettel teli zónáját. Ennek a nyüzsgő közegnek egyik láncszemévé válhatna a Füredi Játékszín.

Maga a tervezési terület 10.000 m2. Piactérként működött 2000-ig, azóta pedig ideiglenesen parkolóként hasznosítják. A telek környezetét tekintve szabad formálást biztosít. Közel 5 méternyi szintkülönbség és egy zöld domboldal válassza el a Széchenyi István úttól. Mindez pufferzónaként funkcionál a kisvárosi lakóépületek és az új funkcióként megjelenő színházépület között. A telek déli oldalán egy közel 5 méteres támfal szintén választóvonalat képez, ezáltal mintegy kis domb emelkedik a telek a város fölé, ezzel is jelezve, hogy egy frekventált területről van szó. A telek mellett végigfutó Huray István utcában a kisvárosias beépítés dominál, néhol 3 szintes magastetős családi házakkal.

Az épület telepítésénél egyik elsődleges szempont volt, hogy mind az épület tömegalakításával, mind az új épület és a terület közti zöld terület kiszélesítésével egy határvonalat képezzek a két terület között. Így jött létre a Balaton-parttól a színházig, és onnan tovább az áruházig vezető korzó, amely az épület egyik fő szervező erejévé vált.

Játékszín, Balatonfüred
Játékszín, Balatonfüred
Játékszín, Balatonfüred

 

Tömegalakítás
Alapja az egy tömegből építkezés. Szoborszerűen megjelenő épülettömb, mely egyetlen domináns tömegként ékelődik a várostestbe. Egy spirális formára felfűzött tömeg, mely egyik végén felszakad és egy ölelő mozdulattal nyílik meg a nagyközönség felé. Mind az épület belső terében, mind a tömegében a parttól a területig átívelő mintegy 12 métert áthidaló szintkülönbség lépcsőzik tovább. Az épület tömege csigaszerűen fűződik fel erre a spirális vonalra, melynek legmélyébe ékelődik az épület lelke, a 300 fős nézőtér és a színpad együttese. Ehhez csatlakoznak egyik irányból a színpadot, másik irányból pedig a nézőteret kiszolgáló funkciók.

Az épület belsejébe vetített tereplépcső lekúszik egészen a Tátra lépcső vonaláig, ezzel képezve egy hívogató jelet az emberek számára. A Honvéd utca felé a zöld terület kiszélesítésével úgy tűnhet majd, mintha a területről a zöld lefolyna a támfal oldalán, mintha ezzel kívánna rávezetni a területre, jelezve, hogy itt valami történni fog. Az épület folytatásaként megjelenő, a terep vonalát követő támfal tovább fokozza ezt a gesztust. Egyszerre határol le, és vezet rá a főbejáratra.

Az épület legdominánsabb része, a spirál legmagasabb pontja a zsinórpadlás, mely a part és a főút felől egyaránt domináns szerephez jut. Az egy anyagból képzett tömeg csak egyetlen részén, a bejárat zónájában nyílik meg. Ide került elhelyezésre a színházi büfé-kávázó, amely ezáltal szabadon működhet a színházi előadásokon kívül is.

Az épület anyaghasználata homogén. Szálerősítésű zárt hézagképzéssel elhelyezett beton lapokból áll. A homogén felületet csak a dilatációs hézagok tagolják. Anyagválasztásnál cél volt, hogy a formához méltó, a tömbszerűséget tovább hangsúlyozó anyagot válasszak. Ehhez adnak méltó hátteret a csiszolt betonlap felületek. A burkolat egyszerű, mégis tekintélyt ad az épületnek. A második, kismértékben előforduló anyag az üveg, mely a bejáratnál és a főút felőli homlokzaton jelenik meg, át-átfordulva a fő és hátsó homlokzatokra, ezáltal is kifejezve a folytonosságot.

 

Játékszín, Balatonfüred
Játékszín, Balatonfüred
Játékszín, Balatonfüred

 

Funkcionális szervezés
Maga az épület mélygarázs + földszint + 3 szintes. A színház belső térképzését tekintve egy kettős rámparendszert valósít meg. Az épület főbejáratáig felkúszó tereplépcső folytatódik az épület előcsarnokában, és vezet fel a nézőtér szintjére, innen a nézőtér pedig visszalépcsőzik a terepszintig. A foyerből a mosdók egy ellenrámpán közelíthetőek meg, ahol a gépészet is található. Az épületet kiszolgáló gépészet teljes egészében a nézőtér alatt helyezkedik el.

A főbejárattal ellentétes oldalon található a színészbejáró, ami önálló egységként működik az épülten belül. A foyerrel csak a gépészeti tér kapcsolja össze. Az épületbe érve az alsó szinten található a színészbüfé. A következő szinten az öltözők, a 2. szinten az irodák, a harmadikon pedig a jelmezraktár, a varroda és a mosóhelyiség. Az öltözők férőhely-száma két szinten összesen 42 fő.

Maga a nézőtér összesen 309 fő befogadására alkalmas. A nézőtér lejtése lépcsősorral van megadva. A nézőtérhez közvetlen kapcsolódik a hangtechnikai helyiség. A főszínpad egyetlen összefüggő teret képez, egyik irányból előszínpaddal, másikból egy oldalszínpaddal bővül ki. Az oldalszínpad alatt található a díszletraktár. A két teret teherlift kapcsolja össze. A díszletek szállítása a terepszintről történik, közvetlenül az oldalszínpadra. A főszínpad alatt található a színpadtechnika tere.

Az épületben összesen 4 lift működik. Kettő a közönségforgalom számára kapcsolja össze a mélygarázst az előcsarnokkal. Ezek közül az egyik külső térbe érkezik. A további kettő: az oldalszínpadot kiszolgáló teherlift, valamint a színpadot kiszolgáló funkciók liftje.

Játékszín, Balatonfüred - büfé
Játékszín, Balatonfüred - büfé

 

Belsőépítészeti megoldások
Az épület két fő funkció köré csoportosul: egyik a színház funkció, másik pedig a büfé, harmadlagos a nézőteret kiszolgáló funkciók.

Az előcsarnokban a fa felületek dominálnak. A padló és az álmennyezet törtfehér színeket kap. A falon pedig a kőris és a világos dióval pácolt fa felületek váltakoznak. A nézőtérről kilépve a szemközti fal elé íves paravánfal kerül, melynek célja rávezetés. Maga a fal fa burkolat elé helyezett üvegsávokból áll.

A nézőtéren a világos színek dominálnak. A belső térben a székek fehér szövettel burkoltak, a falak és az akusztikai mennyezet egységesen világos, kőris színű fából készül. A padló valamivel sötétebb, kávé színű fa burkolatot kap. Az íves és tört felületek az akusztikai követelményeknek megfelelően vannak alakítva. Bár ez az épület legsötétebb része, a világos színek és meleg anyagok mégis otthonossá varázsolják

Játékszín, Balatonfüred - nézőtér
Játékszín, Balatonfüred - nézőtér
Játékszín, Balatonfüred - nézőtér

 

Környezetalakítás

Jelenleg a terület 90%-ában lebetonozott. A színház megépítésével párhuzamosan a terület a városi közparkok területét növelné. A zöld, és fával burkolt felületek váltakozásával alakulna ki egy kellemes, hangulatos zöld környezet, melybe ékelődve jelenne meg a színház épülete. A területet a főúttól elválasztó közpark a jelenlegi növényzetével megmaradna. A tényleges területen pedig új fák telepítése valósulna meg, melyet tovább növelne a part felé lefutó zöld támfal is.

Az épület befogadó kisszínházként működne. Létrejöttének célja, hogy biztosítsa Balatonfüreden a színjátszás hagyományainak továbbélését, és újra méltó keretet adjon annak, valamint valamennyi korosztály, mind az itt és a környéken élők, valamint a városba látogatók igényes szórakozását és művelődését biztosítsa.



Chvalla Diána diplomamunkája, 2008
Széchenyi István Egyetem
Műszaki Tudományi kar
Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet
Építészmérnök egyetemi szak
Konzulensek:
Építész: Golda János
Opponens: Sándor János
Épületszerkezettan: dr. Fátrai György
Tartószerkezet: Szép János
Épületgépészet: Petrikó László
Épületvillamosság: Luksander Rezső

vélemény írásához jelentkezzen be »