építészet : környezet : innováció

Ismét élnek a tűzfalak a BME-n

Az Élő Tűzfalak Budapest projekt, Belső-Erzsébetváros tűzfalainak vizuális rehabilitációját tűzte ki első céljaként 2010 tavaszán. Az azóta alapítvánnyá cseperedett kezdeményezés célja vizuális válaszokat adni a kihasználatlan tűzfalakra. 

Előzmények

A nyílt nemzetközi, képzőművészeti pályázat meghirdetése során a projekt vezetői megkeresték a BME Építészmérnöki Kar dékánját, Dr. habil Becker Gábor PhD, DLA-t és helyettesét Varga Tamást. A személyes egyeztetést követően az építész hallgatók is megkapták a feladatot, a pályázati anyagot, ők is részt vehettek a munkában. A jelentős hallgatói, civil és döntéshozói érdeklődés hatására 2011 januárjában létrehoztuk az Élő Tűzfalak Erzsébetváros Alapítványt.


Célok

Közösségépítő kezdeményezésünk egyik alapvető célja az épületek korszerűsítésére, állagmegóvására, a tűzfalakon és egyéb kihasználatlan városi felületeken létrehozandó vizuális válaszok, megoldások keresése, a harmonikusabb, esztétikusabb városkép és az élhetőbb város létrehozásának ideája. Fontos feladatunknak tartjuk továbbá a városlakók, a várost használók, az ott élők figyelmének felhívását arra: közvetlenebb és tágabb környezetük milyensége, minősége, annak használata rajtuk is múlik. Ezen gondolat mentén célunkat a tűzfalakra kiírt pályázatokkal, gyerekeknek tartott foglalkozásokkal kívánjuk elérni, melyeket többször a szabad városi környezetben, tereken tartunk meg, segítségül hívva a vizuális nevelés és oktatás eszközeit.


Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)




Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)


Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)


A vizuális nevelés, a városi környezettel való találkozás, és annak megismerése már a gyerekkorban fontos szerephez jut, annál is inkább, mivel a gyerekek nyitottak, kreatívak, fogékonyak a kreatív játékokra, foglalkozásokra, s bátran mernek a ceruzához, papírhoz nyúlni.

A városi épített környezetbe történő beavatkozás azonban nem nélkülözhet szakmai ismereteket, ezért kerestük meg a BME Építészmérnöki Kar szakembereit, oktatóit, s rajtuk keresztül szólítottuk meg a hallgatókat.


A bemutatott anyag, a konkrét feladat

Szeretnénk a városi vizuális kultúra általunk választott informális tanulási módszert, - mely intenzíven használja az internetet és ott a közösségi média adta lehetőségeket - beemelni a formális oktatás keretei közé. Ezért nagy eredménynek tartjuk, hogy Tari Gábor egyetemi docens, a BME Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék Színdinamika Műhelyének vezetője nyitottan fogadta megkeresésünket, lehetőséget adott két, a témával foglalkozó előadás megtartására, melyek után a Rajz 9. /építészet és képzőművészet/ tantárgy 2015/16 őszi félév keretében az általunk előkészített, belvárosi épületek homlokzati síkjainak eltéréséből kialakult tűzfalakra a tervezési feladatot kiadta hallgatói csoportoknak. A feladat a megadott tűzfalakra adott vizuális javaslatok megtétele volt. A megoldások módjában a hallgatók szabad kezet kaptak, de elsősorban a Rajz 9. tantárgy keretében tanult ismeretek felhasználását javasolta Tari Gábor, aki egyben a hallgatók konzulense is volt, és aki a tanszéki színdinamika oktatás keretében, panelházak színesítésével is szakértően foglalkozik.

Tari Gábor szerint: “A tűzfalakra helyezhető képzőművészeti kompozícióknak több megközelítése is lehetséges - van igény az alkotókban a mai életérzés legfontosabb emberi, társadalmi és filozófiai problémáinak a megjelenítésére, ilyenkor viszont a már a többé-kevésbe kiforrott grafikai nyelv, egyéni stílus elengedhetetlen - tömör, dekoratív, könnyen megvalósítható technikában, - míg lehetséges a falfelületeket direkt üzenetek nélkül, csak a színek és formák absztrakt ritmusaival és ezek áttételesebb mondanivalójával megtölteni. Az építész hallgatóknak inkább ezt a stílusirányt mertük jobban ajánlani. A kompozícióknak érdekes módon illeszkedni és kiválni is kell egyszerre a javarészt öreg pesti bérházak színkörnyezetéből, hiszen a mű identitása ezt kívánja. Viszont a zavaró, túl tolakodó színvilágú, olcsón közhelyszerű, reklámízű tartalmak sem ajánlottak.


Csaba Eszter műve (Dob utca)



Csaba Eszter műve (Katona József utca)

 

A hallgatók a feladat megoldásához helyszínrajzokat, utcaképek fotóit kapták meg, melyeken a tervezendő tűzfal állt a középpontban. A helyszínek és a falak közül tetszésük szerint választhattak.


Néhány szó a további oktatási tervekről és a népszerűsítésről

Széles nyilvánosság előtt zajló terveink népszerűsítése során, együttműködő partnereket keresve, hatékonyságunkat növelendő, 2015 őszén szintén felvettük a kapcsolatot a BME Műszaki Pedagógia Tanszékével, ahol terveinket Molnár György egyetemi docens, tanszékvezető érdeklődéssel, nyitottan és kedvezően fogadta. Támogatta mind a tűzfal vizualizációs, mind pedig a közösségi médiákon lefolytatott képzőművészeti pályázatok bemutatását, ismertetését, és különösen azt a szándékot, hogy az informális tanulás ezen formáját a formális tanulási keretek közé integrálhassuk.

Molnár György szerint: “E folyamat részeként elkészült egy tudományos munka, mely egyfelől a vizualitás-képiesség mai jelentőségét, másfelől a konnektivista tanuláselveken alapuló tanítás-tanulás folyamatát ragadta meg. Ocztos István munkájában a gyakorlatorientált jelleg, számos IKT-alapú jó gyakorlat került bemutatásra, melyben az élményalapú, játékos tanulási elemek is helyet kapnak.” Ezen folyamat egyik első részeként, Benedek András egyetemi tanár meghívásának eleget téve, a Visual Learning Lab - A képi tanulás Műhelye hallgatóságának bemutató előadást tartott Ocztos István tűzfal vizualizáció témában.


Gonda Nóra műve

 


Kiss Marianna Éva műve (Régi Posta utca)


Kóbor Szilvia (Dob utca)


Összegzés

A fent vázolt oktatási munka és népszerűsítés mellett továbbra is az előkészített és az előkészítés alatt álló terveink, javaslataink, beadványaink a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztályán, Budapest Főváros több kerületének Önkormányzati Polgármesteri Hivatalaiban, Főépítészi Csoportjainál vannak. Partnereinkkel egyeztetve, közösen dolgozunk, nyitottak vagyunk más hasonló szellemben működő csoportok fogadására, a “Budapest a Tűzfalak Városa” brand bővítésére.

Molnár György szerint: “Ocztos István projektjei (Tűzfalak, The Game projects) mind egy újszerű pedagógiai szemlélet kialakítását támogatják, ahol digitális tanulás vertikális és horizontális kapcsolatainak kiterjesztésével szinte 360 fokossá válik a tanulási környezet, erősítve az informális tanulás dimenzióit, a látvány, a stílus, a szakmaiság, a jobb agyféltekés gondolkodás didaktikai elveit ötvözve, megszólítva ezzel olyan társadalmi rétegeket is, akik törődésre, terelgetésre, fejlődésre vagy épp nyitottabb világra és gondolkodásmódra vágynak.


Németh Nilla (Akácfa utca)


Németh Nilla (Akácfa utca)



A formális tanulási környezet tanulástámogatására vonatkozóan megállapítható a felsőoktatási tapasztalatok alapján, hogy a különböző elektronikus rendszerekben eltöltött viszonylag szerény tanulással töltött idő is meghozza a pozitív eredményt, s ugyanakkor van számos a digitális nemzedékek számára hiányként előforduló elem is. Emellett a felkínált formális tanulást segítő funkciók iránt közömbösség uralkodik a fiatal tanulói nemzedékek körében. Az informális tanulási környezeteket tekintve a tanulási lehetőség rendkívüli nagy száma adott, csupán a megfelelő leszűkítést kell megtennünk, s megtalálnunk az egészséges egyensúlyt a virtuális és a valós tanulási környezetek között.


Ocztos István, Tari Gábor, Molnár György




Bibliográfia

Molnár György: Formális és informális hálózatalapú tanulási környezetek, s a bennük rejlő tanulási potenciálok szerepe, In: Ollé János (szerk.) V. Oktatás-Informatikai Konferencia: tanulmánykötet. Budapest: ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, 2013. pp. 196-201.

 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »