építészet : környezet : innováció

HOMO LUDENS — játszótér felnőtteknek

Nemzetközi hallgatói ötletpályázat.
I. díjas Beni ANTONOPOULOU, Olga LINARDOU (Görögország). Kiállítás a beérkezett pályaművekből a BME 'R' KTH-ban június 30-ig

HOMO LUDENS
Kiállítás a beérkezett pályaművekből
az 'R' épületben, a KTH-ban 2006. június végéig
A nyertes pályázat felépül a budapesti
EASA (European Architecture Students' Assembly) alatt,
2006. július 23. - augusztus 6. között
További információ: www.easa006.hu


 

Nemzetközi hallgatói ötletpályázatot írt ki az Építész Szakkollégium/EASA Magyarország, melynek témája úgynevezett felnőtt játszótér tervezésére, egyúttal egy elhanyagolt, funkcióját vesztett közösségi tér rendezése, újrahasznosítása. A győztes alkotást egy fiatal magyar építészirodával kiviteli szinten kidolgoztatják, és az EASA ideje alatt egy workshop keretén belül felépítik.

Díjazottak:

I. díjat kapott a 94E4Yr kódszámmal regisztrált munka, melynek szerzői:
Beni ANTONOPOULOU, Olga LINARDOU (Görögország)

II. díjat kapott a 1o3PEd kódszámmal regisztrált munka, melynek szerzői:
Panagiotis SAKKAS, Ioannis SPANAKIS, Fotini SETAKIS (Görögország)

III. díjat kapott a 9ODgdV kódszámmal regisztrált munka, melynek szerzői:
Ioanna POLIMENEA, Christos SAZOS (Görögország)

Továbbá a zsűri dicséretben részesítette rangsorolás nélkül a következőket:
a f7CR0U kódszámmal regisztrált munkát, melynek szerzője:
Christoph RICHTER (Németország)

a 8zmOhw kódszámmal regisztrált munkát, melynek szerzője:
Chrysovalanto KARGA (Görögország)

a oFVY4c kódszámmal regisztrált munkát, melynek szerzői:
Chistina ALEXOPOULOU, Kosmas GAVRAS, Nikitas GAVOGIANNIS (Görögország)


A pályázat értékelése

A rendezvény mottójával (Köz:hely) összhangban az idei pályázat a Műegyetem közösségi tereivel foglalkozik, amelyek hasonló gondokkal küzdenek, mint a város közterei. Nincsenek megbecsülve, csupán az épületek közeit kitöltő maradványtérként kezeljük, pusztán közlekedésre használjuk ezeket, és háttérbe szorulnak azok a funkciók, amelyektől valóban közösségi tér lesz a köztér: a találkozás, a szabad véleménynyilvánítás, a vita, a gondolatok cseréje, a pihenés, a közös emlékezet.
 
A hazai és külföldi nyilvános tereket érintő fejlesztési projekteket vizsgálva szembetűnő a játék, mint kulcselem alkalmazása. A művészek és építészek a játék segítségével próbálják a kortárs művészetet a városlakók számára érthetővé, élvezhetővé, a publikus terek használatát pedig vonzóvá, izgalmassá tenni.
Játékra, játszásra minden embernek szüksége van, elsősorban a számára ideális feszültségi szint beállításához (egyesek az izgalom, míg mások az ellazulás kedvéért játszanak). A játék önmagában örömforrás, maga az átélés, a játékélmény élvezetes; nagy teret, szabadságot és a következményektől való mentességet biztosít ahhoz, hogy számos helyzetben kipróbálhassuk magunkat. A realitástól időlegesen elszakadva fölébe kerekedhetünk a térnek, időnek, kötelezettségeknek...
Ugyanakkor a játéknak fontos társadalmi haszna is van, hiszen jelentős szerepet játszik a csoport-kapcsolatok kialakulásában, és a kultúra része, ahogy Johann Huizinga mondja: "az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki."
Mindezek alapján fogalmazódott meg a felnőtt-játszótér tervezésének gondolata.

A tervezési helyszín az R és T épület közötti, 900 m2 alapterületű, aszfalt burkolatú teniszpálya, amely mára jelentősen leromlott állapota miatt gyakorlatilag használhatatlan.
A helyszínválasztásban fontos szerepet játszott, hogy néhány éve az R épület földszintjén hozták létre a Központi Tanulmányi Hivatalt, amely 15000 diákot szolgál ki, valamint a közelben található a Goldmann menza is, miközben nincs a környéken használható közösségi tér.

Célunk olyan közösségi tér létrehozása, amely
• nem egy csatorna, amelyen csak áthaladnak az emberek, hanem hely, ahová jó megérkezni, ahol jó eltölteni egy kis időt;
• önmagáért érdekes, nem fogyasztás-orientált;
• gazdag tér, amely minden érzékszerve hat valahogyan (a tér látványa, az anyagok tapintása és illata, mozgás a térben);
• egyidejűleg több személy számára teszi lehetővé a használatot, és egyúttal elősegíti a kommunikációt a használók között;
• kreatív, játékos használatra ösztönöz illetve ad lehetőséget.

A kiírás során nem kívántuk ideológiailag vagy funkcionálisan pontosan behatárolni a mozgásteret, hiszen a pályázat elsődleges feladata éppen ez, a felnőtt-játszótér fogalmának építészeti eszközökkel történő megfogalmazása volt.

Az előző évekkel összehasonlítva kevés (20 db) pályamű érkezett be, talán a rendelkezésre álló terület nagysága, a feladat komplexitása riasztotta el a hallgatókat...
A terveket öttagú zsűri bírálta el, melynek összetétele a következő volt:

Vörös Ferenc DLA HABIL (építészmérnök, az egyetem főépítésze), a zsűri elnöke
Klobusovszki Péter (építész)
Tihanyi Dominika (tájépítész, Új Irány Csoport)
Khell Zsolt (belsőépítész, díszlet- és látványtervező)
Durbák Eszter (építész, az EASA Magyarország tagja)

A fentebb felsorolt szempontok mellet a bírálat során az objektív szempontok is fontos szerepet játszottak: racionális építési és fenntartási költség, ellenálljon az időjárás viszontagságainak, diákok által a tábor ideje alatt kivitelezhető legyen, mégpedig úgy, hogy élvezzék és tanuljanak belőle.

Kevés tervnek sikerült ügyesen definiálnia a felnőtt-játszótér fogalmát, viszont néhány erős gondolatiságot felmutató terv más pontokon bizonyult gyengének (esztétikai megjelenés, kivitelezhetőség).
A legtöbb terv a terület egészével foglalkozott (bár ez nem volt követelmény), kevesen merték a teret egyetlen, erős formaisággal bíró, stratégiai ponton elhelyezett objektummal arányos, kisebb terekre osztani, vagy azzal teret generálni.
A terület egészét lefedő tervek vagy különféle formákat és funkciókat rendeztek egymás mellé, vagy az egészre egy - a terület nagy méretéből és közel négyzetes alakjából logikusan levezethető - rasztert feszítettek, amelyet egyforma elemekkel alakítottak ki vagy rendeztek be. A sakktábla- vagy labirintusszerű tervek megítélésében fontos szerepet játszottak az arányok: mennyire sűrű a raszter (mekkora egy-egy egység), mekkora terek alakulnak ki az elemek között, hagy-e nagyobb, levegősebb tereket, mennyire tölti ki, mennyire nyomul be a két épület közötti légtérbe. A zsűri nem tartotta szerencsésnek azokat a javaslatokat, amelyek túlságosan felaprózzák, túlságosan megosztják ezt a - valamilyen mértékben - mind a négy oldalról lehatárolt teret, illetve amelyek nem elég levegősek, túlságosan rátapadnak a meglévő épületekre.
Nem minden terv találta meg a megfelelő egyensúlyt abban, hogy milyen mértékben definiálja a funkciókat, illetve hagyjon lehetőséget szabad, kreatív használatra. A túl szabad, definiálatlan térhasználat mellett más tervek viszont éppen hogy túldefiniálták a használatot.
A bírálat során előnyben részesültek azok a tervek, amelyek egy központi elemet, egyetlen motívumot, egyetlen erős gondolatot dolgoztak ki, azokkal szemben, amelyek több elemet vonultattak fel, sok különböző ötletet pusztán egymás mellé pakolva, mindenfajta rendezőelv, vezérfonal nélkül.
Fontos szempont volt, hogy a nyertes egy friss, könnyed megjelenésű, modern, progresszív szellemiségű terv legyen, hogy összhangban legyen a pályázat kiíróinak építészetről vallott felfogásával, hiszen ez az építmény végső soron őket - az Építész Szakkollégiumot, az EASA-t, az építészhallgatókat, a fiatal építészeket fogja reprezentálni.

Ezzel a szellemes, vagány, interaktív építménnyel arra is szeretnénk rávilágítani, hogy az építészet mennyire hatással van a mindennapjainkra, az életminőségünkre, ugyanakkor szerves része a kultúrának is - mégsem övezi társadalmi megbecsülés.

Az első három helyezett pályamű készítői (csapat esetén maximum ketten) térítésmentesen résztvehetnek az EASA006 találkozón. A győztes terv kiviteli terv szintű átdolgozás után a tábor két hete alatt megépül.

vélemény írásához jelentkezzen be »