Közélet, hírek

Holland 36

1/11

Martinkó József

Martinkó József
Noud de Vreeze
Noud de Vreeze
Noud de Vreeze
Oliver Thill
Bach Péter
N. de Vreeze, Sárkány Csilla, Bedőcs Bernadett
Martinkó József
Noud de Vreeze
Noud de Vreeze
Noud de Vreeze
Oliver Thill
Bach Péter
N. de Vreeze, Sárkány Csilla, Bedőcs Bernadett
1/11

Martinkó József

Holland 36
Közélet, hírek

Holland 36

2007.02.06. 15:05

Cikkinfó

Szerzők:
Török Tamás

Vélemények:
1

Szociális lakásépítés Hollandiában és itthon. Beszámoló a [1+1] Urban Lounge sorozat február 1-ei rendezvényéről.  

Miért szeretjük a hollandokat? Először is azért, mert mindenkit szeretünk. Másodszor azért, mert a hollandok előadásaik előtt elnézést kérnek gyenge angoltudásukért, hogy utána igen szabatosan adják elő mondandójukat. Harmadszor azért, mert van az 1901-es  lakástörvényük, amit annakidején a tizenhét éves Wilhelmina királynő írt alá, és amely törvény mind a mai napig a példás szociális lakásépítés alapját képezi náluk.

Ez utóbbiról is beszélt Noud de Vreeze építész, az Amszterdami Városfejlesztési Tanács tagja, a KÉK-ben rendezett [1+1] Urban Lounge sorozat legutóbbi, szociális lakásépítéssel foglalkozó estjén.

De Vreeze úr, aki szerint Amszterdam és Rotterdam is csak egy falu, többek között a szoros együttműködést igénylő vízgazdálkodási kultúrára vezeti vissza a mára már „mérhetetlenül gazdag" holland lakásszövetkezetek létrejöttét és sikerét. Kulturális sajátosságnak nevezte a városok méretének korlátozására irányuló törekvéseiket, amik többek között a hosszú távú, megfontolt lakáspolitikára támaszkodnak.

Vázolta a teljes lakásállomány 36%-át kitevő szociális lakások nagy számának hátterét: az építés és működtetés privát lakásszövetkezetek feladata, amiket az állam felügyel. A szövetkezetek ötven éves lejáratú, alacsony kamatozású építési kölcsönöket kapnak az államtól, amit húsz évig csökkenő mértékű törlesztési támogatás egészít ki (ez a szövetkezetek kezdeti veszteségét fedezi). Húsz év elmúltával a lakásszövetkezetek már nyereségesek. Az előadó szerint ez a konstrukció nem teljes magyarázat a sikereikre, de „egyszerűen így van és kész".

Rámutatott a szociális és egyéb lakástípusok térbeli keveredésének jelentőségére. A gettósodást elkerülendő arra törekszenek, hogy a szociális lakás ránézésre ne legyen megkülönböztethető a többitől, ami konkrétan egy épületen belüli keveredésüket is jelentheti (Amszterdam keleti kikötőjének rehabilitációja erre is szolgál példákkal).

Végezetül a sikeres szociális lakáspolitika alapfeltételeit foglalta össze: társadalmi szintű együttműködési hajlamot, kiérlelt, demokratikus kormányzási kultúrát, komoly szociális elkötelezettséget, gazdasági növekedést, a bérlakásszektor nagy méretének elfogadását és kiegyensúlyozott összmunkát az állami és a privát szféra között. Egyébként a holland építés Trabantjának nevezte a sorházat.

Oliver Thill Hollandiában dolgozó, német származású építész előadásában a spórolás motívumát emelte ki a modernizmus történetéből: a formák, anyagok, részletek, megoldások egyszerűsödését, ami gyakran szegényedéssel egyenértékű. Azt mondta, hogy ezek a jelenségek általában az építés fő vonulatának oldalhajtásai voltak, ezzel együtt az építészeti diskurzus meghatározó elemeivé váltak. Úgy vélte, hogy az építészeti minőséget ismét vissza kell terelni a fősodorba, a tömeges lakásépítés szférájába. Szerinte a jelenlegi globális társadalmi borúlátás és kultúrválság egyébként a modernizmustól ismét a tradicionalizmus felé mozdítja majd az építészetet.

Saját irodájuk gyakorlatából azokat az elveket vázolta, amiket a szociális lakások tervezése során alkalmaznak. Lévén a homlokzat a legdrágább elem, azt egyszerűsítik a kompakt tömeg és az egyforma részletképzés, az előregyártás és ipari technológiák alkalmazása által. A nagy traktusmélységből adódó viszonylag alacsony négyzetméterárak lehetővé teszik ugyanakkor a homlokzatok teljes üvegezését, amit ők alapvető tényezőnek tartanak a lakókörnyezet minősége szempontjából.  

Az Ecorys Magyarország  Kft. képviseletében Bedőcs Bernadett beszélt a magyarországi helyzetről. A szociális illetve bérlakások óriási mennyiségi és minőségi hiányát hangsúlyozta, ami évi tízezer lakás építésével lenne megszüntethető, 2020-ra elérve a 11,5 %-os bérlakásarányt. Összesen pedig félmillió szociális típusú bérlakásra van szükség, de Magyarországon nincs szociális-lakás-politika és hiányoznak a hosszú távú üzemeltetés intézményi keretei is.

Bach Péter az Orczy úti harminc lakásos bérház tervét mutatta be, amivel az M Építésziroda nyerte meg a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatát. Véleménye szerint az épületet még nem lehet példaértékűnek nevezni, sokkal inkább tekinthető kísérletnek, ami fontos tanulságokkal szolgálhat. Például annak felismerésével, hogy a mai magyar előírásrendszer nem alkalmas szociális típusú lakások építésének szabályozására. Nincs értelme például biztosítani az előírt parkolószámot telken belül a zöldfelület rovására, vagy jóval drágábban, mélygarázzsal, ha egyszer a lakóknak nemigen lesz autója. Ugyanígy a falszerkezetek hő- és páratechnikai méretezésénél az előírások szerint 20° C belső hőmérséklettel kell számolni, holott a kispénzű lakók valószínűleg a fűtésen is spórolni fognak. A tervezők arra törekedtek, hogy az épület ne szociális lakóháznak nézzen ki (egyébként a bennefoglalt lakásállomány sem csak szociális típusú lakásokat tartalmaz), továbbá hogy a beköltözők ne érezzék itt idegenül magukat, bármekkora minőségi ugrást jelentsen is számukra az új környezet.

Az előadások után Martinkó József moderátori közreműködése mellett folytattak kerekasztalbeszélgetést a vendégek, kiegészülve Sárkány Csillával (Rév8 Zrt.). Amint elhangzott, igyekezni kell a szociális lakást a jövőbeni igényekre szabni, a holland tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy ki kell venni az önkormányzatok kezéből és érdemes privát szervezetek kezelésébe adni. Arra a kérdésre, hogy vajon nem jobb-e eladni a szociális lakásokat az alacsony jövedelmű bérlőknek, megtörve ezzel a szegénységspirált, a holland vendégek két érvvel adtak nemleges választ: a megnövekedett mobilitás miatt nincs valódi társadalmi igény a lakástulajdonra, és ami ennél is fontosabb, a szociális lakások bérlői nem tudnák fenntartani saját tulajdonú lakásaikat. Amint kiderült, ez szűnni nem akaró vita tárgyát képezi Hollandiában is – ilyen értelemben tehát nálunk most nincs miről vitatkozni. Majd egyszer.

Török Tamás (szöveg + kép)



Vélemények (1)
klarabenedek
2007.02.24.
19:39

Szerettem volna ott lenni, de megbetegtem. Alig vártam, hogy olvashassam ezt a beszámolót! Köszönet érte. KL

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk