építészet : környezet : innováció

HiányZOOna — Mohakert

Kihalt állatfajok emlékoszlopaival népesíti be a budaörsi Törökugrató bányagödrét a rekultivációs  ötletpályázaton nyertes mesteriskolás csapat. Bemutatás, figyelemfelkeltés és meghökkentés a mű legfőbb célja, emellett szimbolikus temető is. Tervezők: Helmle Csaba, Mlakár Vivien, Orlovits Balázs.

2007 januárjában a Budaörsi Önkormányzat pályázatot írt ki a Törökugrató környékének hasznosítására a Mesteriskola részvételével. A tervpályázat célja a Törökugrató lábánál található elhanyagolt terület és a hegyhátba vájt, ugyancsak elhagyott bányakatlan hasznosítása volt. A területet felértékelő, a város identitását erősítő, illetve megteremtő megoldásokat várt a kiíró.

 

Koncepció
Koncepció
HiányZOOna
 

 

Pályázati tervünk elsősorban a bányagödörre koncentrált. Témánk a természetvédelem; időről-időre folyamatosan megújuló alkotást terveztünk, ahol a kihalt (kihaló) fajoknak állítunk alkalom szerint oszlopokat, melyek az évtizedekig tartó folyamat során képletesen visszatemetik a természetvédelmi területbe vájt bányakatlant.

Ötletünket a zsűri, az önkormányzat illetékes bizottságai és az érintett civil szervezetek is lelkesedéssel fogadták, így most, több mint két évvel az eredményhirdetés után reménykedhetünk, hogy tervünk megvalósul.

A nyertes pályaművet készítették:

Helmle Csaba - építész
Orlovits Balázs - építész
Mlakár Vivien - tájépítész

A tervezés során Czigány Tamás építész volt a mesterünk.


Budaörs Törökugrató bányagödör rekultiváció ötletpályázat - 2007

A tervezési folyamat során legtöbb energiát a tervezési terület értelmezésével, és a helyszínhez méltó, illeszkedő, globális jelentéssel bíró funkció megtalálásával töltöttük. Megállapítottuk, hogy a vizsgálandó helyszín három szomszédos, de különböző karakterű területből áll. Vizsgálódásaink és a kiíró által mellékelt tanulmányok alapján úgy látjuk, hogy beépítésre a bányagödör a legalkalmasabb. A sziklafal alatti területen a táj védelme érdekében legfeljebb terepbe illeszkedő építkezést javaslunk. A hegyháton az erózió megakadályozására irányuló beavatkozás képzelhető csak el. A bányagödörben természetvédelmi témájú, épületszerű, folyamatosan változó, bővülő összművészeti alkotást terveztünk, a sziklafal alatti területen közparkot.

A Világ Természetvédelmi Alapjának (WWF) átfogó tanulmánya az Élő Bolygó Mutató segítségével (Living Planet Index, LPI) mutatja be a szárazföldi, az édes-, valamint a sósvízi gerinces fajok számának alakulását. A 2004-ben ötödik alkalommal megjelent összesített mutató tanúsága szerint a szárazföldi állatok száma 30 százalékkal, az édesvízieké 50 százalékkal, a tengerben élő fajoké pedig 30 százalékkal zuhant. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi 30 évben összességében 40 százalékkal csökkent az ismert állatfajok száma.

 

törökugratói bányakatlan

 

HiányZOOna - Bányakatlan

A budaörsi Törökugrató bányakatlanában az ember térhódítása során kihalt fajoknak állítanánk emléket. Az elmúlt 30 évben az ismert fajok 40%-a tűnt el a földről, a kihalások mértéke tovább növekszik. Meggyőződésünk, hogy egy ismert helyen kialakított progresszív alkotás felkeltheti a világ figyelmét a végzetes folyamatra.

A Budaörsi Törökugrató egyre szűkülő természetvédelmi zárványa összetett érzésekkel tölti el a kirándulót: lenyűgöző a természet sokféle megnyilvánulása, mégis elkerülhetetlen a gondolat, hogy az autópálya, az elkerülő út, a dinamikusan növekvő város fojtogatja a különböző tanulmányokkal előzetesen rehabilitált védett  társulásokat.

Ebben a környezetben a természet megóvására figyelmeztető, kiáltvány jellegű alkotást képzeltünk el: az ember térhódítása során kihalt fajokat bemutató, emléket állító építmények jelennek meg a katlanban. A fajok pusztulásával újabb és újabb épül belőlük, fokozatosan feltárul az eredeti terepfelszín, a bánya „visszatermelődik”. Fontosak az egyes megépült állapotok, de lényegesebb a folyamat: az időről időre szükségessé váló építkezések - melyek a média különböző csatornáin is figyelemmel kísérhetőek lennének - figyelmeztetnek a rohamosan pusztuló természetre, egyben középpontba helyezik Budaörsöt is.

A hely funkciója nehezen meghatározható. Bemutatás, figyelemfelkeltés és meghökkentés a legfőbb célja, emellett szimbolikus temető is. A különböző épületek, építmények szabadon állnak, nincsenek fedett összeköttetésben egymással.

 

Helyszínrajz
Mohakert
 

 

Első ütemben a kivitelezés napjáig kihalt fajokat bemutató épületek készülnek el. Ismereteink szerint az elmúlt 500 évben 844 faj pusztult ki (egysejtűeket, baktériumokat, alacsonyabb rendűeket nem számítva). A kiállítás kurátora meghatározza a bemutatás módját és felderíti a csoportosítási lehetőségeket. Lehetséges, hogy a több ezer kipusztult baktériumot egy növekvő számsorral búcsúztatnánk, a dodó viszont kaphatna egy önálló építményt is, de készülhetne új épület például az illegális vadászat, vagy az elsüllyedt olajszállító hajók miatt kipusztult fajoknak.

A fajok pusztulásával az építmények közötti hézagok egyre nagyobb jelentőségűek lesznek. Eleinte jól érzékelhető a bányakatlan tere, később egyre sűrűbbé, majd nyomasztóan zsúfolttá válik, sikátorszerű épületközök alakulnak ki. Fontosnak tartjuk az elemek egységes építészeti minőséget, amit a pályáztatási rendszer mellett egy saját „építési szabályzat” biztosít: legfontosabb, megkerülhetetlen szabály, hogy az épületek felső síkja minden esetben az eredeti terepfelszín rekonstruált síkja. További megkerülhetetlen szabályok nincsenek, de tervünk és ízlésünk szerint derékszögű koordinátarendszerbe illesztett, modul alapú, négyszög alaprajzra szerkesztett, tömör hatású épületeket képzelünk el, mert a minden kiterjedésében amorf bányakatlan szigorú geometriát kíván. Nem határozunk meg építőanyagot, de ökonomikus gondolkodást várunk. Szívesen látnánk például autóroncsból préselt építőkockákat, vagy építési törmelékből őrölt öntött beton falakat. Messziről ideszállított, drága anyagokból építkezni tilos!

Az első ütemben készül el az autóparkoló és a fogadóépület is, benne a szükséges vizesblokkokkal, pénztárral, előadóteremmel, irodával és karbantartó műhellyel. A fogadóépület „bezárja” a bányakatlant, kaput képez.

 

Mohakert bejárat
Fogadó épület
Étterem
 

 

Moha kert - sziklafal alatti terület

A tervezési terület legbarátságosabb, a városszövethez legjobban kapcsolható része. Meglévő formájában is „parkszerű” elemeket tartalmaz, mint a teraszos kialakítás, míves támfalak, romantikus lépcsők. A sziklafal fontos jel. A tervezési terület a vízszintes és függőleges terepalakulatok ütközésénél található, olyan intenzív táji tér, melynek beépítését nem javasoljuk.

Magyarországon családi házas környezetben ritkán találunk közparkot. Érzékeljük a probléma sokrétűségét, mégis bízunk benne, hogy történetiséggel rendelkező, jó minőségű és gazdaságosan fenntartható parkot érdemes építeni, hiszen vonzerő lehet, és identitástudatot erősít. Döntésünkben, hogy a Törökugrató lábánál közparkot alakítsunk ki, nyugat-európai példák is erősítettek minket, ahol a helyi lakosok büszkék gondozott közterületeikre.

A kihalt fajok szikár emlékpilléreit ellenpontozva egy pihe-puha parkot terveztünk, amelynek Mohakert a neve. A jellemzően északi, árnyékos kertben, kevés földdel takart felszíneken, sziklákon és épített támfalakon a legtöbb moha jól érzi magát. Összesen 610 mohafaj található Magyarországon. A moha puha, változó felépítésű telepeivel különböző felületeket képez, színe és vastagsága változik az idővel, spóratartó tokot növeszt, majd hullajt el, ha nem esik az eső, kiszárad, de ha ismét elázik, hamar üde zöld lesz megint. Ültetése és fenntartása természetesen nem egyszerű, de pontos és körültekintő tervezéssel még a különleges igényű fajok esetében is megoldható.

 

Halak
illegális vadászat
Madarak
 

 

Tervünk szerint a már jelenleg is meglévő teraszok számát növeltük közbeiktatott támfalakkal. Egy-egy terasz azonos növénnyel (leginkább mohákkal) lesz beültetve, oly módon, hogy az árnyékos északi oldaltól dél felé haladva kifejezze az adottságok változását. A képzeletbeli skála szerint északi végén üde-zöld, harmatos moha, legdélibb végén akár aranysárga búzatábla lehet. A rendező elv a szabályos forma-, illetve felületképzés, amit főként növények alakítanak.

Gondoltunk a terület hasznosítására is: az egyik meglévő, nagy magasságú terasz helyett, annak kiegészítésével, kis étterem készül, mely belesimul a hegyláb alatti teraszos környezetbe. Profiljához szorosan kötődik a szabadban étkezés. Az étterem fedett fogyasztóteréből közvetlen kilátás nyílik a sziklafalra.

Tervünk fontos eleme a felújított kapuépítmény értelmezése. A romos Horthy vadászkastély kapuját új helyzetbe állítjuk. Javaslatunk szerint a kapuépítmény mellett, a meglévő enyhe emelkedésű rámpán jutunk a parkba. A kapu megmarad a mostani, felújított formájában, a kovácsoltvas szárnyakkal együtt, de a nyílásba üvegtáblát helyezünk el, melyen homokfúvott feliratokon helytörténeti leírás, és egyéb információk olvashatók, mint például a park és az étterem nyitva tartása. A kapu átlátást és elhatárolást biztosít a kert felé. Az üveglap éjszakai megvilágítása csalogató látványelem, a kert és az étterem visszafogott "cégére".

Az új bejárat a kihalt fajok emlékparkjába vezető sétaút felé terel, feltárja az éttermet, ugyanakkor finoman hangsúlytalanná teszi a megmaradt romokat, ami ezáltal a budaörsi szerelmespárok titkos találkozóhelyévé válhat.

Hegyhát

A hegyháton egyetlen keskeny sétautat terveztünk, a meglévő, kitaposott nyomvonalon, zúzottkő burkolattal, illetve helyenként a talajszinttől elemelt fa pallókon vezetve. A hegyhát veszélyeztetett növényeit és állatfajait megóvnánk a további beavatkozástól. Arányérzékünk szerint nem szükséges korlát építése, elegendő, ha a lezuhanás veszélyére a sétaút két végén elhelyezendő tábla figyelmeztet. A Törökugrató önmagában is kilátó, és jel értékű, ezért kilátó-építmény, vagy lanovka elhelyezését nem javasoljuk.

vélemény írásához jelentkezzen be »