építészet : környezet : innováció

Győr új sportkomplexuma tervpályázat - a Dimenzió Tervező Kft. IV. díjas munkája

Bemutatjuk Bodrossy Attila, Fodróczy József és munkatársainak IV. díjas munkáját, melyet a Győr új sportkomplexuma tervpályázatára készítettek.

Részlet a műleírásból

I. CÉLOK - koncepcionális alapvetés

1. A pályák megfelelő tájolása. Ideális lenne az észak-déli hossztengely. Az ettől való eltérés a gyakorlatban különböző országokban különböző mértékben megengedett. Tudomásunk szerint egy korábbi egyeztetés során a szakszövetségek a jelenlegi Dózsa pálya tájolását és az ezzel párhuzamos teniszpályákat elfogadhatónak ítélték.

2. Gyalogos sétány létrehozása az új pinnyédi úttal párhuzamosan, a Radnóti Miklós utcától az uszodáig, s az egyes új sportlétesítmények felfűzése erre a promenádra.

3. Parkolók koncentrálása a gyalogos sétány két végpontján.

4. A már megépült EYOF torony bevonása az építész koncepcióba.

5. Az egyes létesítmények minél nagyobb fokú integrálása, bizonyos helyiségek, helyiségcsoportok összevont megvalósítása a költséghatékonyabb építés és üzemeltetés érdekében.

6. Jó utóhasznosítás, multifunkcionalitás, bérbe adhatóság, az élsport igényein túl az amatőr sportolók kiszolgálása

7. Tiszta térstruktúra, egyszerű anyagok, szerkezetek használata, egyszerű
megvalósíthatóság

8. Illeszkedés a „Zöld Olimpia” programhoz. Kevés energiát fogyasztó létesítmények tervezése, alternatív, megújuló energiaforrások használata

9. Egységes, egyedi arculat. Könnyen felismerhető, azonosítható megjelenés.

Látványterv

II. ESZKÖZÖK - megoldások, a fenti célok sorrendjét követő ismertetéssel

1. Az előnyök és hátrányok, áldozatok vizsgálati összevetése alapján úgy ítéltük meg, hogy az ideális tájolású pályák igénye esetén az áldozat jelentősen több, ezért megmaradtunk a telek hossztengelyével párhuzamos elrendezésnél. Ugyanígy megvizsgáltuk, elemeztük a mai Dózsa pálya megtartásának következményeit is. E pálya jelenlegi műszaki állapota, az új épületegyüttes építésnek ideje alatti megóvhatóságának kétségessége, is ellene szól a megőrzésnek, de pálya szintje sem ideális, a 111,20 m B.f. szint mindössze 10 cm-rel magasabb a mértékadó talajvíz szintnél. Mindent összevetve egy új pálya létesítését ítéltük célszerűbbnek, s végkimenetelében gazdaságosabbnak is.

A telepítendő létesítmények között van egy, mely méretét tekintve terjedelmes, de közönségforgalmat nem vonz, és jóformán csak az EYOF idején lesz kihasználva: ez az atlétikai bemelegítő pálya. Ezért olyan telepítést választottunk, ahol ez a „háttér” terület kerül az uszoda és a többi új létesítmény közé. Így az új központ fő alkotóelemei, atlétika, a torna, a küzdősportok és a tenisz közel kerültek egymáshoz, míg az uszoda viszonylag távol ezektől.

Ezen elrendezés mellett szól, hogy az úszás-vízilabdázás és a másik négy sportág között kevesebb a kapcsolódás, az átjárás, a közösen használt helyiségek száma, mint a négyek esetében egymás között.

2. Létrehoztunk egy kb. 5 méter széles és 550 méter hosszú, fásított zöldfelületbe ágyazott promenádot, felfűzve rá a sportkomplexum épületegyüttesének összes létesítményét a Radnóti Miklós utcától az uszodáig.

Hangsúlyos arculati elemek is tájékoztatják és vezetik a sportolókat, nézőket ezen az útvonalon. A töretlen felfűzés és konzekvens végigvezetés érdekében az uszodai parkoló előtti járdasáv kiszélesítését is javasoljuk tervünkben.

3. A látogatói parkolóhelyeket a promenád két végén telepítettük, azonos arányban, mindkét területen 257-257 darabot. Fedett-nyitott parkolóhelyeket alakítottunk ki a multifunkcionális csarnok alatt is, 66 férőhellyel. Ezek az EYOF rendezvények idején mint VIP és sajtó- parkolóhelyek szolgálhatnak, a hétköznapi használatban pedig a versenyzők és az edzők rendelkezésére állhatnak. Kerékpár-tárolókat a promenád Radnóti utca felőli végén, az épített tenisz-lelátó alatt alakítottunk ki, 110 kerékpár számára.

Látványterv

4. A beépítést befolyásoló tényező volt még a már felállított EYOF torony is:
kompozíciónkban a torna és a judo csarnokok közös főbejárata és előcsarnoka előtti kb. 20 x 20 méteres tér egyik eleme a torony.

5. Kísérletet tettünk valamennyi létesítmény egy épületbe integrálására, mert ezt mind építészeti megjelenési, közönségforgalmi szempontból, mind használati és üzemeltetési szempontból előnyösnek gondoljuk, ezt az 1. pontban már kifejtett telepítési-beépítési döntésünket követően tájolási problémák sem akadályozták. Ugyanakkor az atlétikai pálya lelátója, közvetítő kameraállásai nyilván nem lehetnek délnyugati tájolásúak. Ezért is húztuk el az összesen 10 pályás teniszcentrumhoz tervezett teniszklub épülettömegét az igazgatási épületétől, létrehozva ezzel egy a két épület által jelzett kapuzatot, melyen áthaladva megközelíthető az atlétikai pálya öltözőépülete és északkeleti tájolású lelátója.

Egy összefüggő épületegyüttesbe került a multifunkcionálisan használható
tornacsarnok, az edzőcsarnok, a judocsarnok, a futófolyosó, az ezeket kiszolgáló helyiségek, és az igazgatási épület. Ezt kiegészíti az épület délnyugati oldalán végigvezetett loggia ill. pergolás terasz, mely az atlétikai pálya kiegészítő lelátójaként is szolgál. Ide jöhetnek ki a torna és a judo versenyek szünetében a nézők.

Az épületegyüttes két sportcsarnoka kétszintes: a nagyobbik, a torna-
és multifunkcionális csarnok alatt a már említett VIP-parkolót helyeztük el. A másik csarnokban alul a judo és egyéb küzdősportok felül a torna edzőcsarnok kapott helyet. A tornászok az edzőcsarnokból a versenyek színhelyéül szolgáló nagycsarnokba egy az előcsarnok felett átvezetett közlekedő folyosón juthatnak át. A csarnokokat fixen beépített belső erkéllyel láttuk el, mely a kisebb versenyeken látogató galériaként is szolgálhat. Ezekhez a galériákhoz csatlakoznak a mobil lelátók, de kerülhetnek alájuk fixen telepített/beépített kihúzható lelátók is.

Az integrált megvalósításból származó előnyök:

  • közös beléptetés, előcsarnok, ruhatár, büfé,
  • közös orvosi részleg és doppingvizsgálati központ
  • egy blokkban kialakított erősítő termek, fitness helyiségek.

Sport centrum 2.emelet

6. A jó utóhasznosítás érdekében, a nagy tornacsarnokot függönyökkel klasszikusan három részre oszthatóan terveztük meg, mindegyik térrészhez önálló szertár és két-két öltöző is tartozik.

A judocsarnok bemelegítő terme szerkezeti megoldása okán is fixen leválasztott, a fennmaradó terület pedig függönnyel két részre osztható, így három különböző foglalkozásra van egyidejűleg lehetőség.

Az öltözőcsoportokat a kiírástól eltérően alakítottuk ki, nem kettő, hanem három öltözőblokkot hoztunk létre. A judo csarnokhoz 3-3 darab 20 fős öltözőt, a torna edzőcsarnokhoz 2-2 darab 30 fős öltözőt, a multifunkcionális csarnokhoz 3-3 darab 20 fős öltözőt. Az egy blokkba telepített erőnléti és fitness helyiségeknél külső használókra is gondoltunk. A futófolyosót azzal a gondolattal integráltuk ebbe a blokkba, hogy ez az épületegyüttes télen-nyáron használt, fűtött.

Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a két különálló épület, az atlétikai és a
teniszcentrum télen csak temperálást kapjon, ami költségtakarékosabb működést, üzemeltetést tesz lehetővé. (A tenisz esetében ez értelemszerűen addig lehet indokolt, amíg nincs hozzá kapcsolódó fedett teniszpálya. Tervünkben a teljes Radnóti utca felőli pályasor távlati lefedése/téliesítése lehetséges.) Az utóhasznosítás során azt is figyelembe lehet venni, hogy akkor már többségében üresen fognak állni a kifejezetten az EYOF-hoz szükséges bírói szobák, öltözők, a média, sajtó helyiségei, a dopping szobák: tervezendő ezek célszerű felhasználása.

Látványterv

A torna- és judo csarnokhoz külön VIP bejáratot terveztünk, ahonnan elérhetőek a VIP lelátók és helyiségek. Külön VIP bejárata van az atlétikai pályának is.

A teniszpályánál a center pályához fix épített lelátót javasolunk, alatta helyet kaphat a központi kerékpár-tároló is. A pályákhoz olyan oldalfal-hálókat terveztünk, melyek egyben a későbbi ponyvás lezárás tartóvázát is alkotják.

7. Az épületek fő tartószerkezete általában monolit vasbeton, hol vázas, hol falas. Előregyártott gerendákat a nagyobb fesztávú tereknél alkalmaztunk, a judo csarnok felett vasbeton anyagúakat, a multifunkcionális és a tornacsarnok felett acél szerkezeteket.

A vasbeton külső falakon a hőszigetelésre általában vakolat kerül, a homlokzati terveken jelölt színes felületek légrés elé szerelt színes szálcement lapokkal burkoltak. A nyílászárók elé is szálcement lapok kerülnek perforált kivitelben, ez megoldja a direkt benapozás elleni védelmet is. Az acélszerkezetek tűzvédelmét általában tűzvédő álmennyezet biztosítja. A jó teremakusztikai komfort érdekében a belső mennyezet és oldalfal burkolatok hangnyelő heraklith anyagúak.

8. Az épületeket olyan mértékű hőszigeteléssel (oldalfalak 20 cm, tetők 30 cm), mely a szükséges fűtési hőigényt jelentősen csökkenti. A fűtési és hűtési energiát alternatív energiaforrásokból nyerjük, a gépészeti leírásban részletezett megoldásokkal. A talajszondákon túlmenően az épületek tetején megjelennek a használati melegvíztermelést szolgáló napkollektorok és az áramtermelő fotovoltaikus elemek is.

Látványterv

9. A tervezett együttes egységes megjelenését, építészeti arculatát erősítik a konzolosan túlnyúló, átmeneti fedett-nyitott tereket biztosító tetők, a promenád acélrácsos szerkezetű arculati elemei, és az olimpiai öt karika színeit variáló színes szálcement homlokzati betétek. Az atlétikai pálya eredményjelzőjét, reklám LED-falát a lelátóval szemben, a Sportcentrum DNy-i homlokzatán helyeztük el.

A tervezők

 

vélemény írásához jelentkezzen be »